Paksa Rudolf: Szálasi Ferenc és a hungarizmus

Írta : Paksa Rudolf
Eredeti cím : Szálasi Ferenc és a hungarizmus
Eredeti kiadás : 2013
Magyar cím : Szálasi Ferenc és a hungarizmus
Kiadó : Jaffa Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2013
Terjedelme (oldalszám) : 260
100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Szálasi Ferencet a kortársai és annak a kornak a társadalma, amelyben élt dilettáns kalandornak, őrültnek, vagy prófétának és mártírnak tartotta. A nyilaskeresztes mozgalmak és a hungarista mozgalom alapítójáról az utókor véleménye már közel sem megosztott, széles konszenzus van a tekintetben, hogy féléves miniszterelnöksége és az általa bevezetett totális diktatúra és háború felmérhetetlen károkat okozott Magyarországnak.  De is ki volt valójában Szálasi Ferenc, a katona, a politikus, az ideológus, a magánember? Erre a kérdésre keresi a választ Paksa Rudolf munkája.


Egy átlagos történelmi ismeretekkel rendelkező ember számára Szálasi Ferenc neve egyet jelent a nyilaskeresztes mozgalommal, a halálmenetekkel és a totális rémuralommal. Aki eddig feltette magának a kérdést, milyen motivációk, ösztönök és ambíciók vezérelték Szálasit életében, az a nyomtatásban is megjelent Szálasi-naplókra, valamint a különböző forráskiadványokra támaszkodhatott. Jelen kötet arra törekszik, hogy a számos fennmaradt dokumentum alapján különböző nézőpontok felől közelítsen ugyanazon életeseményekhez, elkerülve így az egyoldalú következtetések megfogalmazását, amelyek annyira jellemezték a rendszerváltozás előtti korszakban a történetírást.

A szerző fontosnak tartotta, hogy szóljon Szálasi gyermekkoráról, családjához való viszonyáról és a katonaévekről. Az életút ezen része eddig kevés nyilvánosságot kapott, pedig számtalan érdekességet rejteget. A mélyen vallásos fiatal Szálasiról például kiderül, hogy nehezen illeszkedett be az iskolában, szorongó, sérülékeny alkat volt, aki sárgás arcbőre miatt sokszor társai céltáblájává vált. Arcszínével élete végéig elégedetlen volt, sőt, politikusként gyakran használt pirosítót és rúzst is. A számos magánéleti vonatkozás mellett számos részletet kapunk a katona Szálasi politika ambícióiról, gazdasági és közigazgatási átalakítása elképzeléseiről. A könyv megemlíti, hogy egy korabeli elmeorvosi szakvélemény szerint – amely a Szálasi által 1935-ben kiadott politikai programot vizsgálta – Szálasi a kóros személyiségzavar jegyeit mutatta, az általa megfogalmazott szöveget pedig a szerző képességeihez mérten túlzott ambíciójú, modorosság, bibilikus hangvételű megfogalmazás és üres frázispuffogtatás jellemzi.

Szálasi meggyőződéses antiszemita volt, tudomása volt a holokausztról, ám a bírósági perében azzal védekezett, hogy ő csak meg kívánt szabadulni a zsidóktól, de bántani nem akarta őket. visszautasította, hogy uszított volna ellenük és hangsúlyozta: minden nemzetnek joga van a területén élő idegenektől „megszabadulni”. A kötet elsősorban nem a történelmi események felől közelít Szálasihoz, hanem fordítva, a nemzetvezető felől próbálja megérteni a történteket. Mindvégig figyel arra, hogy ne fogalmazzon meg értékítéleteket, ne próbáljon magyarázni összefüggéseket. Egyszerűen a személyt magát akarja bemutatni, és ennek a célkitűzésnek maximálisan eleget tesz. Ha úgy tetszik, Szálasi szemszögéből követhetjük végig a két világháború közti éveket, magát a világégést és az azt követő pert, majd a börtönben eltöltött időszak után a siralomház utolsó napjait, ahol a maga módján nézett szembe sajátos történelmi szerepével. A dolgozat arra vállalkozott, hogy bemutassa Szálasi világértelmezését, gondolkodásmódját és politikai elképzeléseinek gyakorlatba ültetéséért tett lépéseit.

A szerző azonban itt nem állt meg, hanem fontosnak tartott egy külön fejezetet szánni az útókor Szálasi értelmezéseinek, és az 1989 után Magyarországon is újjáéledő mozgalmaknak és vélekedéseknek, amelyek „a legnagyobb magyar filozófusként” igyekeznek beállítani Szálasi Ferencet. A kötet végén található függelék, a térképek, valamint a korabeli fotók sokat segítenek az olvasónak a még jobb tájékozódásban. Akiket érdekel a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmak és a két világháború közötti Magyarország története, azok számára sok újdonsággal fog szolgálni Paksa Rudolf munkája, amely nagyban segít tisztázni a hungarizmus eddig tisztázatlan kérdéseit. A kötet legfőbb erénye, hogy úgy próbál tisztán láttatni, hogy kizárólag a történettudomány követelményei, ismérvei alapján mutat be egy olyan személyiséget, akinek egykori kultusza ismét virágkorát éli egyes politikai mozgalmak körében. A tanulságokat a szerző az olvasóra bízza, csak az nem fogalmazza meg, aki nem akarja. Számos ilyen munkára lenne szükség, számos témában.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •