Kafka Prágában címmel nyílt kiállítás kedden a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A november 9-ig látogatható tárlatot az író születésének 130. évfordulója alkalmából láthatja a budapesti közönség.
A kiállítás – amelyet Markéta Malisová, a prágai Franz Kafka Centrum igazgatója mutatott be – kilenc nagyméretű tablóból áll össze, amelyen bemutatják Franz Kafka életének és munkásságának fontosabb állomásait. A látogatók fotók és különböző dokumentumok, például egy 
iskolai bizonyítvány vagy egy kéziratból származó oldal segítségével kaphatnak bepillantást az író életébe. Egy vitrinben olyan különleges kiadványok is láthatók, mint A perből készült opera zongorakivonata 1953-ból vagy a regény 1977-es New York-i kiadásának egy példánya.
A tárlat része az Osztrák Kulturális Fórum, a Cseh Centrum és a FSZEK Kafka-variációk című programsorozatának, amelynek célja, hogy minél többet megmutasson Kafka életéből és munkásságából, betekintést nyújtson az ezerarcú író sokszínű alkotói tevékenységébe, irodalmi műveibe. A kiállítást megnyitó Csomós Miklós főpolgármester-helyettes beszédében megjegyezte, hogy a tárlaton keresztül az érdeklődők akár arra a kérdésre is választ kaphatnak, miért akarta Franz Kafka halála előtt műveinek megsemmisítését. Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója megjegyezte, hogy a tárlat része az országos könyvtári napok programsorozatának. Hangsúlyozta: a FSZEK mindig nagy figyelmet szentelt annak, hogy közösen szervezzen programokat különböző kulturális intézményekkel, a mostani kiállítás is példa erre.
Susanne Bachfischer, az Osztrák Kulturális Fórum igazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet a Szerző és mű címmel szerdára szervezett német nyelvű nemzetközi konferenciára, amely irodalomtudományi szempontból foglalkozik Kafkával és műveivel. A megnyitó után Kafka titkai címmel irodalmi estet tartottak, a házigazda Ungvári Tamás író, irodalomtörténész kalauzolta az érdeklődőket Kafka világában Kulka János és Fullajtár Andrea színművész közreműködésével.
Franz Kafka (1883-1924) Prágában született és Ausztriában hunyt el, a prágai zsidó temetőben nyugszik. Cseh német-zsidó családból származott, németül írt és a soknemzetiségű monarchia polgára volt. Minden nap elment dolgozni egy biztosítótársasághoz, éjjelente művein dolgozott, halálos betegségével, a tuberkulózissal éveken át viaskodott. Leghíresebb regényei A per és A kastély, de számtalan novellát is írt.
Forrás: MTI