Lucy Hughes-Hallett kapta idén a Samuel Johnson-díjat

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Londonban a hét első napján átadták az egyik legrangosabb ismeretterjesztő irodalmi elismerést, a Samuel Johnson-díjat (Samuel Johnson Prize). A 2013-as győztes nevének kihirdetését megelőzően, szeptember 6-án közzétették a 18 könyvet tartalmazó bővített jelöltlistát, amelyet szeptember 30-án hat könyvre szűkítettek. Ezek közül választotta ki a Martin Rees, Mary Beard, Shami Chakrabarti, Peter Hennessy és James McConnachie összetételű zsűri az általa legjobbnak tartott könyvet, Lucy Hughes-Hallett The Pike című regényét.


Lucy Hughes-Hallett 1951-ben született kultúrtörténész és életrajzíró, emellett rendszeresen ír a The Sunday Times számára könyvismertetőket. Kleopátra egyiptomi királynőről szóló első regénye 1990-ben jelent meg; Fawcett- és Emily Toth-díjjal tüntették ki érte. A könyv 2007-ben magyar fordításban is megjelent Kleopátra. Egyiptom királynője a történelem, az álmok és a tévhitek hálójában címmel, a Gold Book Kiadó gondozásában. Az írónő Samuel Johnson-díjjal kitüntetett harmadik regénye, a The Pike 2013-ban jelent meg a londoni Fourth Estate kiadásában. A regény Gabriele D’Annunzio, hazájában nemzeti hőssé vált olasz író, költő, újságíró, fasiszta nézeteket valló politikus életrajza. A romantikus idealistából radikális jobboldali forradalmárrá való átalakulása egy igazi politikai parabola. Az olvasók a könyvben nem csak ideológiai átalakulását követhetik nyomon – amely abbéli kísérletében csúcsosodott ki, hogy Fiumében egy fasiszta és művészeti ideálokra alapozott utópiát valósítson meg –, hanem személyes sorsát, valamint a XX. század eleji Európa politikai viharait és a fasizmus megjelenését is.

A zsűri elnöke, Martin Rees a következőket mondta a regényről: „A The Pike olvasói biztosan csodálni fogják Lucy Hughes-Hallett írásművészetét, és az ő bonyolult elbeszélői fortélyait. A formákkal való eredeti kísérletezése túllép a hagyományos életrajzokon. Áthatja őket D’Annunzio eleven ábrázolása, ahogy ez a visszataszító egoista nagyon hamar irodalmi hírnevet szerzett, és ahogy, ezt követően, lázító szónoki képessége és vakmerő bátorsága befolyásolta Olaszország részvételét az első világháborúban és Mussolini későbbi felemelkedését.

A Samuel Johnson-díjat az NCR Könyvdíj (NCR Book Award) átalakításával hozták létre 1999-ben, egy névtelen adományozó közreműködésével. Az 1987-ben alapított és az amerikai NCR számítástechnikai és elektronikai vállalat által támogatott NCR Könyvdíj a legrangosabb brit ismeretterjesztő irodalmi díj volt, egészen 1998-as megszűnéséig. Az új díjat Samuel Johnson XVIII. századi angol íróról, esszéistáról, lexikonszerzőről nevezték el. A díjazást a BBC Two bonyolítja le (korábban a BBC Four hatáskörébe tartozott), az első helyezett 20 ezer angol font, a döntősök pedig 1000 angol font pénzjutalomban részesülnek. (2009-ig a díj összege 30 ezer, illetve 2500 angol font volt). A díjat történelmi, politikai, tudományos, sport, utazási, életrajzi, önéletrajzi vagy művészeti témájú könyvek kaphatják meg. Nyitott bármilyen nemzetiségű szerzők számára, a feltétel csupán az, hogy a mű megjelenjen Nagy Britanniában angol nyelven.

A korábbi években Samuel Johnson-díjjal kitüntetett könyvek közül magyar fordításban is megjelent néhány: a 2010-es díjazott, Barbara Denick Nincs mit irigyelnünk a világtól – Életek és sorsok Észak-Koreában című könyve a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban, a 2007-es díjazott Rajiv Chandrasekaran Zöld zóna – Fejedelmi élet a Smaragdvárosban című könyvét szintén a Könyvmolyképző adta ki 2010-ben – erről mi is írtunk az Olvasóteremben –, a 2002-es győztes Margaret MacMillan Béketeremtők – Az 1919-es párizsi békekonferencia című regénye a Gabo Kiadónál jelent meg 2005-ben, az 1999-es győztes Antony Beevor Sztálingrád. A keleti front fordulópontja 1942–1943 című könyvét pedig az Aquila Kiadó jelentette meg 2000-ben. Beevornak emellett több másik könyve is olvasható magyarul, mindegyik a Gold Book kiadásában: A D-nap – A Normandiáért vívott csata; Olga Csehova, a szovjet kém; Kréta – A csata és az ellenállás; Író a háborúban – Vaszilij Groszman a Vörös Hadseregben, 1941–1945; A második világháború; Berlin 1945 – az összeomlás. Van néhány szerző, akinek Samuel Johnson-díjas könyve ugyan nem jelent meg magyarul, viszont más könyveik révén ismerhetik őket a magyar olvasók: a 2005-ös díjazott Jonathan Coe-nak a Trógerek klubja című regénye jelent meg magyarul (Ulpius-ház Kiadó, 2004), a 2004-ben díjazott Anna Fundernek az Amivé lettünk című első regénye (Európa Könyvkiadó, 2013), a 2001-es győztes Michael Burleigtől az általa szerkesztett Szembesülve a náci múlttal című könyv olvasható magyarul (Hajja és Fiai Kiadó, 1997), a 2000-es győztes David Cairs-nek pedig a Mozart és operái című könyvét adták ki magyar fordításban (Park Kiadó, 2008).

Forrás: thesamueljohnsonprize.co.uk, bbc.co.uk, Olvasóterem


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •