Az elmúlt héten, december 4-én került átadásra a brüsszeli Európai Parlamentben a 2013-as Európai Könyvdíj (European Book Prize). A 2007-ben alapított, az idén hetedik alkalommal átadott díjat a párizsi székhelyű Esprit d’Europe gondozza. A díj célja, hogy népszerűsítse az európai értékeket, és segítsen megérteni az Európai Unió kulturális sokszínűségét.
Az idei győztesek: ez esszé kategóriában a francia Arnaud Leparmentier Ezek a franciák, az euró sírásói (Ces Français, fossoyeurs de l’euro) című írásáért, a regény kategóriában a spanyol Eduardo Mendoza Egy angol férfi Madridban (An Englishman in Madrid) című regényéért. A két győztest a francia filozófus, Bernard-Henri Lévy által vezetett nemzetközi zsűri választotta ki a támogató bizottság – amelynek elnöke Pascal Lemy, tiszteletbeli elnöke pedig Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke – által előzetesen összeállított, tíz esszét és regényt tartalmazó listáról.
Arnaud Leparmentier a francia Le Monde című napilap újságírója. Az európai ügyek szakértője, korábban a lap brüsszeli tudósítója volt. 2012-ben jelent meg újságíró-kollégájával, Stéphane Grande-dal közösen írt, Nicolas Sarkozy: les coulisses d’une défaite (Nicolas Sarkozy: egy vereség kulisszái) című könyve, amely a 2012-es francia elnökválasztások második fordulójában alulmaradt exelnökkel kapcsolatos vizsgálódás. A szerzőnek az Európai Könyvdíjjal kitüntetett írása, az Ezek a franciák, az euró sírásói című esszé az euró válságáról és Franciaországnak a válságban betöltött szerepéről szól.
Eduardo Mendoza Garriga 1943-ban született spanyol regényíró. Első regénye, a La verdad sobre el caso Savolta (Az igazság a Savolta-ügyről) 1975-ben jelent meg. Leghíresebb műve az 1986-ban megjelent A csodák városa, amelyet számos nyelvre fordítottak le világszerte, többek között magyarra is. Szintén megjelent magyarul a talán legnépszerűbb könyve is – a Pomponius Flatus különös utazása című –, amely Spanyolországban a 2008-as év legnagyobb könyvsikere volt. Most díjazott regénye (Egy angol férfi Madridban) a polgárháború előtti Spanyolország politikai helyzetét mutatja be egy történeten keresztül. A regényért 2010-ben megkapta az egyik legrangosabb spanyol irodalmi elismerést, a Planeta-díjat.
Az Európai Könyvdíjat France Rouqe, Luce Perrot és François-Xavier Priollaud alapították 2007-ben. A díjra általában az előző évben az Európai Unió valamely országában megjelent könyvek jelölhetők. Két kategóriában díjaznak: esszé (ami valamivel tágabb jelentésű, mint az angol esszé műfaja – ebben a kategóriában tulajdonképpen nem fikciós műveket jelölnek) és regény (ebben a kategóriában fikciós művek kerülnek kiválasztásra). A jelölés menete a következőképpen zajlik: előbb egy változó számú (általában kb. 50) könyvet tartalmazó listát állítanak fel, amelyet a támogató bizottságnak továbbítanak. Ők választják ki az általában hét-hét (de néha több) művet tartalmazó szűkített listákat, amelyekről az újságírókból és szerzőkből álló zsűri választja ki a két győztes művet. A nyertesek fejenként 10 ezer euró pénzdíjban is részesülnek. (Az első két évben csak egyetlen kategóriában díjaztak, akkor a győztes 20 ezer eurót kapott).
A díj legelső kitüntetettje Guy Vershofstadt, Belgium 1999–2008 közötti miniszterelnöke volt, a United States of Europe (Európai Egyesült Államok) című könyvéért. A díjat a svéd krimiszerzőtől, Henning Mankelltől vette át 2007. december 5-én Brüsszelben. A magyar olvasók számára több Európa Könyvdíjas szerző is ismert lehet: a 2008-as győztes brit Tony Judtnak több könyve is megjelent magyar fordításban, többek között díjazott kötete, A háború után – Európa története 1945 óta című; a 2009-es győztes lengyel Mariusz Szczygielnek pedig szintén olvasható magyarul a díjazott regénye, a Gottland. (A szerzőtől megjelent még magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában a Teremts magadnak édenkertet! című könyv is.) A két 2010-es győztesnek, a finn Sofi Oksanennek – aki Tisztogatás című regényéért nyerte el a díjat –. és az olasz Roberto Savianónak – a győztes könyve a La bellezza del’inferno címet viselte – , szintén van magyar fordításban megjelent regénye (előbbinek a Tisztogatás mellett, a Sztálin tehenei és a Baby Jane, utóbbinak a Gomorra), míg a 2012-ben az esszé kategóriában kitüntetett holland történésznek, Luuk van Middelaarnak szintén a győztes könyvét, a Valahogy Európába – Örökös átkelés címűt adták ki magyarul.
Források: europarl.europa.eu, Wikipedia