Rangos irodalmi díjakat adtak át Barcelonában

Vidd hírét!
 
 

A hagyományoknak megfelelően vízkereszt napján, január 6-án került sor a legrégebbi és az egyik legrangosabb spanyol irodalmi elismerés, a Nadal-díj átadására. Akárcsak 1958 óta minden évben, idén is a barcelonai Ritz Szállodában került sor a díjátadó ünnepségre. Idén Carmen Amoraga vehette át a rangos díjat és a vele járó 18 ezer eurós pénzjutalmat, La vida era eso című regényéért. A díjat Ana María Matute Cervantes- és Nadal-díjas írónő, a Spanyol Királyi Akadémia tagja adta át Artur Mas i Gavarró katalán elnök jelenlétében.

Amoraga 1969-ben született a valenciai Picañában. A Valenciában működő Universidad CEU Cardenal Herrera nevű katolikus magánegyetemen szerzett diplomát információtudományokból. Több rádió és tévéadónál, valamint a Levante – El Mercantil Valenciano nevű újságnál dolgozott újságíróként. Jelenleg a Valenciai Egyetem sajtókapcsolatokért felelő tanácsadója, továbbá rendszeresen publikál a Cartelera Turia című kulturális folyóiratban. Első regénye, a Para que nada se pierda című 1991-ben jelent meg, és elnyerte vele a Novela Ateneo Joven de Sevilla elnevezésű díjat. Az igazi sikert az Algo tan parecido al amor című 2007-es, majd az El tiempo mientras tanto című 2010-es regénye hozta meg számára: előbbivel bekerült a Nadal-díj döntőjébe, utóbbival a Planeta-díj döntősei között szerepelt.

A 2014-es Nadal-díjjal kitüntetett regénye 2013-ban jelent meg. A regény egy két kislánnyal hirtelen megözvegyülő nő történetét meséli el, aki a közösségi portálok világában keres menedéket. Egy szívhez szóló, meghitt, de ugyanakkor humoros történet veszteségekről, szeretetről és túlélésről. Az öttagú zsűri tagjai: Germán Gullón (irodalomkritikus), Lorenzo Silva (író), Andrés Trapiello (író), Ángela Vallvey (írónő) és Emili Rosales (írónő, szerkesztő, a Planeta Csoport irodalmi igazgatója). Mindannyian tagjai voltak a 2013-as díj zsűrijének, és – Rosales kivételével – korábban mindannyian elnyerték a Nadal-díjat. Amoraga regényét a zsűri 231 jelölt mű közül találta a legjobbnak.

A Nadal- és a Josep Pla-díj nyertesei: Carmen Amoraga és Albert Villaró i Boax
A Nadal- és a Josep Pla-díj nyertesei: Carmen Amoraga és Albert Villaró i Boax

A Nadal-díjat 1944-ben alapították a Destino című barcelonai folyóirat mindössze 28 évesen elhunyt főszerkesztője, Eugenio Nadal Gaya emlékére. Minden évben a karácsonyi ünnepkört lezáró vízkereszt napján (vagy a háromkirályok napján) kerül átadásra. A kezdeti években a díj célja az új irodalmi értékek felfedezése volt, de az 1990-es évek elején a Planeta Kiadócsoport által történt felvásárlása óta kommerszebb irányvonalat követ, és elsősorban befutott, ismertebb irodalmi személyiségeket tüntetnek ki vele. Emiatt sokat veszített régi patinájából, így rangját ma már sokkal inkább az alapítása utáni első évtizedekben kitüntetett nagynevű szerzőknek köszönheti, akik közül viszont többen is a díjnak köszönhetően váltak ismertté.  A díjazottak között olyan neveket találunk, mint Miguel Delibes (1947), Rafael Sánchez Ferlosio (1955), Carmen Martín Gaite (1957), Ana María Matute (1959), Juan José Millas (1990), akik közül többen a másik két rangos spanyol irodalmi díjat, a Cervantes-díjat és/vagy a Planeta-díjat is elnyerték. Jóllehet a Nadal-díjat a teljes spanyol nyelvterületen élő bármely szerző megkaphatja, fennállása óta mindössze háromszor fordult elő, hogy nem Spanyolországban született szerzőnek ítélték oda.

Szintén január 6-án, a barcelonai Ritz Hotelben került sor a legrangosabb katalán irodalmi elismerés, a Josep Pla-díj átadására is. A Destino Kiadócsoport által alapított, idén a 46. alkalommal átadott díjat – amelyet katalán nyelven írt prózai műért osztanak ki – Albert Villaró i Boax 1964-ben a katalóniai Seo de Urgelben született író, levéltáros és régész kapta Els ambaixadors című fikciós történelmi és kémregényéért. A regényt 23 jelölt mű közül választotta ki a zsűri. A regény központi kérdése: hogyan alakult volna Európa története, hogyha Katalóniában nem került volna sor az 1934. októberi eseményekre, a katalán független állam kikiáltására a spanyol föderális köztársaság keretében, amely végül Lluís Companys katalán elnök életébe került. A regény főhőse egy kém, amely azokban az években a katalán kormánynak dolgozott.

Források: laverdad.es, lne.es, olvasoterem.com


Vidd hírét!