Oscar-díjra jelölt könyvek 2014-ben

Vidd hírét!
  •  
  •  

Mint minden évben, 2014-ben is nagyító alá vettük azokat az alkotásokat, amelyeket jelöltek a legrangosabb filmdíjra, és amelyek egy-egy könyv alapján készültek. Három közülük már megjelent magyarul is, a továbbiak között van olyan, amelyik esélyes, és találunk olyant is, amelyikről nem hisszük, hogy valaha is olvasható lesz a mi nyelvünkön. Lássuk az idei jelölteket!


A Wall Street farkasa 2013 karácsonya óta megy a magyar mozikban. Maga a film az Oscar egyik nagy esélyese – nem csoda, újra összeállt a nyerő páros: Scorsese rendezte, DiCaprio kapta a főszerepet. A produkciót öt kategóriában jelölték Oscar-díjra.

A film alapjául szolgáló regény, Jordan Belfort könyve magyarul először 2008-ban jelent meg a Tericum Kiadó gondozásában. 2013 végén a Libri Kiadó ugyanezt a fordítást öltöztette új ruhába, és filmes borítóval, a könyv borítóján Leonardo DiCaprióval adta ki.

A történet 1987-ben kezdődik. A Wall Street a világtőzsde epicentruma, ahol a zabolátlan mohóság és az ócska csillogás közepette tucatjával bukkannak fel és tűnnek el a milliomosok. Jordan, a könyv szerzője ebből a közegből indul, és a kilencvenes évek amerikai pénzügyi világának leghírhedtebb figurájává válik. A válság hamvaiból építi fel saját brókercégét, amely egy atombomba hatékonyságával gyűri maga alá egész Amerikát. Ő lesz a Wall Street farkasa – annyi pénzt keres és annyit költ luxusautókra, jachtokra, drogokra, nőkre, amennyit földi halandó elképzelni sem tud. Korrupció és bűnök szegélyezik a sikeréhez vezető utat, és FBI ügynökök lihegnek a nyomában. Fiatal tőzsdeügynökök istenítik és vakon teljesítik az utasításait. Jordan nagyon magasra jut, ahonnan nagyon mélyre zuhan – végül csalás és pénzmosás vádjával 20 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélik.

Ha az alapanyagot nézzük, akkor a Philomena – Határtalan szeretet a kedvencünk. A Stephen Frears által rendezett filmet 2013. december 26. óta lehet a hazai mozikban megnézni, amely egyébként négy kategóriában kapott jelölést, és a 2013-as Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon elvitte a legjobb forgatókönyvnek járó díjat.

A film Martin Sixsmith riporter könyve alapján készült. A The Lost Child of Philomena Lee (szabad fordításban: Philomena Lee elveszett gyereke) egy idős ír asszonyról, Philomena Lee-ről szól, aki tizenéves korában, 1952-ben teherbe esett, és ez Írországban akkoriban elképzelhetetlen szégyent jelentett. Philomenát egy apácazárdába küldték, a gyerekét elvették tőle, amikor az három éves volt, s őt kényszerítették, hogy aláírjon egy dokumentumot, mely szerint soha nem fogja keresni a gyermeket. A kicsit egy amerikai család adoptálta. Philomena Lee viszont azzal töltötte az elmúlt ötven évet, hogy a gyerekét kereste, és fogalma sem volt róla, hogy közben a fia is ezt teszi: az igazi édesanyját keresi.

A fia más nevet kapott az Államokban, sikeres ügyvéd, majd republikánus párti politikus lett idősebb George Bush kormányzása idején, de a 80-as évek Washingtonjában homoszexualitását és HIV-fertőzöttségét is titkolnia kellett. Betegsége utolsó fázisában visszatért Írországba, s az apácazárda szerzetesnőitől azt kérte, hogy árulják el neki, ki az igazi édesanyja, hogy még éltében találkozhasson vele. Az apácák megtagadták a kérését.

Martin Sixsmith könyve anyának és fiának a hihetetlen története, amely magyarul még nem jelent meg, bár elég valószínűnek tűnik, hogy előbb-utóbb itthon is felfigyel valaki a könyvre – főleg úgy, hogy a film elég nagy sikernek örvend nemzetközi szinten. Négy kategóriában jelölték az Oscar-díjra, és szinte minden rangos filmfesztiválon jelölést kap.

Kilenc jelölést kapott a 12 év rabszolgaság, s ha ez a produkció kapná a legjobb rendezésért járó díjat, akkor Steve McQueen lenne az első Oscar-díjas színes bőrű rendező. Van rá esély. A filmet egyébként itthon január 2. óta lehet megnézni a mozikban, és ez is egy könyv alapján készült, de nem mernénk rá fogadni, hogy egyszer még magyar fordításban is a kezünkbe vehetjük.

A Twelve Years a Slave című könyv Solomon Northup memoárja 1853-ból. Solomon a történetét David Wilsonnak mesélte el, tulajdonképpen ő szerkesztette egy kötetbe a fekete férfi beszámolóját. Solomon Northup szabadnak született New Yorkban, de Washingtonban elrabolták, eladták egy kereskedőnek, és 12 évig rabszolgaságban tartották Louisianában. Solomon tanult ácsmester volt, és nagyon ügyesen játszott a hegedűn. Cirkuszi alkalmazottak környékezték meg, jól fizető állást kínáltak neki az utazócirkuszban, és ő melléjük szegődött anélkül, hogy a feleségét értesítette volna. Amikor a fővárosba érkeztek, elkábították, megkötözték és ketrecbe dobták. Amikor arra hivatkozott, hogy ő szabad ember, megverték, majd hajón New Orleansba szállították. Az út során sikerült egy levelet eljuttatnia a családjához, de mivel nem tudták, hogy Solomont hová szállították, nem sokat tehettek érte. Végül 12 év után, ügyvédi közbenjárásnak köszönhetően menekült meg. A története 1853-ban jelent meg, egy évvel a Tamás bátya kunyhója után, és hatalmas sikert aratott: 30 ezer példányszámban fogyott.

A könyv magyarul még nem jelent meg, noha az oltalmi ideje már lejárt, vagyis Solomon könyvéért jogdíjat nem kell fizetni.

Phillips kapitányt itthon november óta vetítik a mozik. A filmet Paul Greengrass rendezte, a főszerepben Tom Hanks látható. A bátor hajós kapitány igaz történetét összesen hat kategóriában jelölték az aranyszobrocskára.

Richard Phillips a 2009 áprilisában szomáliai kalózok által megtámadott Maersk Alabama kapitánya Richard Phillips és Stephan Talty: A kapitány kötelessége (Gabo, 2013)volt, aki A kapitány kötelessége című könyvében számolt be a szerencsés kimenetelű kalóztámadásról. A könyv magyarul a Gabo Kiadó gondozásában jelent meg 2013-ban, a borítón Tom Hanksszel.

Az amerikai lobogó alatt hajózó teherhajót 2009. április 8-án felfegyverzett szomáliai kalózok szállták meg, és Phillips kapitány számára öt napig tartó megpróbáltatás következett. A kapitányt végül az amerikai haditengerészet SEAL-egységei mentették meg. Míg az esemény kimenetele egy pillanatra sem volt kétséges, a majdnem egy teljes hétig tartó fogság megpróbáltatásainak félelmetes részletei mind ez idáig rejtve maradtak.

A legjobb animációs film kategóriájában két olyan alkotást jelöltek az aranyszoborra, amely valamilyen irodalmi mű alapján készült. Az egyik egy francia film, az Ernest & Celestine, amelyet Gabrielle Vincent belga szerző sorozata alapján készítettek. Vincent egy népszerű illusztrátor és meseíró, több gyerekkönyv fűződik a nevéhez – magyarul viszont még semmi sem olvasható tőle, és feltehetően nem az Oscarra jelölt Ernest & Celestine fogja megváltoztatni ezt.

Szintén az animációs filmek között található a Disney Jégvarázs című produkciója is, amelyet Hans Christian Andersen A Hókirálynő c. meséje alapján készítettek. Gerda és Kai, a két elválaszthatatlan barát története magyarul több kiadást is megért. Arról szól, hogy egy gonosz varázslat hatalmába keríti Kait, akinek a szíve megdermed, jéggé válik, és így a Hókirálynő magával ragadja és elviszi a kastélyába. Gerda megpróbálja megmenteni őt.

A legvégén hadd hívjuk fel a figyelmeteket egy filmre a dokumentumfilmek kategóriájában is. A Dirty Wars főszereplője és egyik forgatókönyvírója az a Jeremy Scahill, aki a magyarul is megjelent Blackwatert írta – arról a könyvről csak jót tudunk mondani. Az oknyomozó újságíró ezúttal azt próbálja felderíteni, hogy mi rejlik az Egyesült Államok költséges háborúi mögött. A Dirty Wars című dokumentumkönyv angolul 2013. április 23-án jelent meg. A Blackwater után erre is kiváncsiak lennénk. A megjelenése viszont érzésünk szerint kérdéses.


Vidd hírét!
  •  
  •