Erik Axl Sund: Bomlás

Írta : Erik Axl Sund
Eredeti cím : Kråkflickan
Eredeti kiadás : 2010
Magyar cím : Bomlás
Fordította : Papolczy Péter
Kiadó : Libri Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2014
Terjedelme (oldalszám) : 396
78
Vidd hírét!
  •  
  •  

Egy fiatal fiú mumifikálódott holttestére bukkannak Stockholm egyik központi parkjában. A rendőrség részéről Jeanette Kihlberg bűnügyi felügyelő foglalkozik az üggyel. A fiú teste tele van külsérelmi nyomokkal, szervezete pedig fogászatban használatos helyi érzéstelenítővel. Halála előtt feltehetően brutálisan megkínozták. Mielőtt a Jeanette vezette nyomozócsoport bármiféle érdemi eredményt képes lenne felmutatni az ügyben, újabb gyerekholttest kerül elő, és a rajta levő sérülések alapján egyértelműnek tűnik, hogy valószínűleg ugyanaz az elkövető, tehát sorozatgyilkost keresnek.


A szintén Stockholmban dolgozó Sofia Zetterlund pszichoterapeutának két ügyfele is komoly fejfájást okoz. Felkérik a Sierra Leone-i gyermekkatona, Samuel Bai kezelésére, az afrikai országban néhány évvel ezelőtt szerzett tapasztalataira alapozva. Emellett egy középkorú nő, Victoria Bergman kezelése is kiemelten foglalkoztatja. A nő gyermekkorában számos megaláztatáson ment keresztül, amelynek sebeit mind a mai napig hordozza. A két páciens közös vonása, hogy mindketten valószínűsíthetően multiplex személyiségzavarral küzdenek.

Ezzel nagyjából párhuzamosan a rendőrség egy gyermekpornográfiával és pedofíliával vádolt férfi, Karl Lundström ügyében nyomoz. A letartóztatást követően többek között Sofia Zetterlundot kérik fel a férfi beszámíthatóságának megállapítására. Lundström azonban Jeanette Kihlberg látókörébe is bekerül a felkavaró gyilkossági ügyek kapcsán, így a nyomozónő a pszichiáter segítségét kéri. A két nő között már az első találkozás során szokatlanul nagy az összhang, és a szakmai együttműködésen túl is egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Mindeközben mind a gyilkossági ügyek, mind a pszichoterápiás kezelések kapcsán erre sötétebb dolgok bukkannak a felszínre.

Erik Axl Sund Bomlás című regénye a Victoria Bergman-trilógia első kötete. A szerzői név mögött valójában egy svéd írópáros áll: az 1974-ben született Jerker Eriksson és az 1965-ben született Håkan  Axlander Sundquist. A szerzőpáros a trilógiáért – amelynek első kötete 2010-ben jelent meg Svédországban, a második és harmadik kötet pedig egy, illetve két évvel később – 2012-ben elnyerte a Svéd Krimiírók Akadémiájának különdíját. A trilógiát az elmúlt években több nyelvre is lefordították (magyarul a Libri Kiadónál jelent meg 2014-ben), és már több mint 33 országban olvashatók.

Az első gondolatom a Bomlás elolvasása után az volt, hogy vajon a szerzőpáros milyen formában osztotta meg a munkát egymás között. A regényen nem igazán érződik a négykezes munkafolyamat, viszont a két központi karakter által meghatározott történetvezetésből kiindulva akár az is adta volna magát, hogy a Jeanette köré épülő cselekményszálat az egyik, a Sofia köré épülő cselekményszálat pedig a másik szerző írja, majd amikor összeér a két szál, akkor közösen folytatják. (Egyébként a regény születésének körülményeiről nincsenek információim, így az sem kizárt, hogy valóban így történt.) Ez a két, egymást váltogató, múlt időben elmesélt központi szál fogja keretbe a történetet. Mindkettő a jelenben játszódik, leszámítva néhány fejezetnyi visszaemlékezést Sofia esetében. Van emellett két másik, a történetet időnként megtörő, a fő eseményekhez kapcsolódó cselekményszál is: az egyikben a stockholmi gyilkosságok háttere és maga az elkövető bukkan fel rövid időre, a másikban a sorozat névadója, Victoria Bergman megrázó gyerekkori élményeibe nyerünk bepillantást. Ezek a történések az 1980-as években játszódnak, az elbeszélés viszont jelent időben történik. Egy ötödik szál – ami mindössze két rövid fejezetet kapott, és amiről számomra nem derült ki, hogyan kapcsolódik a történethez – egy 1933-ban, a nagy ukrán éhínség (holomodor) idején játszódik.

A nem teljesen szokványos regényszerkezet alapján tehát arra lehetne következtetni, hogy egy bonyolult, nehezen áttekinthető történetről van szó. Szerencsére a szerzők a fejezetcímekkel megkönnyítik az olvasó dolgát, és egy idő után már ezekből kiderül, hogy éppen melyik szereplő körül zajlanak az események. Emellett a könyv nyelvezete sem túl bonyolult, hiányoznak a részletekbe menő leírások, a karakterek kidolgozottsága sem mondható kiemelkedőnek (a két központi karaktert és Victoria Bergmant leszámítva szinte mindenki csak a kötelező statisztaszereppel van felruházva), így voltaképpen a komplexnek tűnő felépítés ellenére a regény könnyen olvasható. Az más kérdés, hogy a benne boncolgatott téma (a pedofília és egyéb szexuális visszaélések, valamint az ezekből fakadó lélektani következmények, illetve a brutális gyilkosságok) nyílt, tabumentes ábrázolása az érzékenyebb lelkűek számára gondot okozhat.

Mindezeken túlmenően viszont a Bomlás teljes mértékben illeszkedik abba a sémába, ami az elmúlt másfél-két évtizedben a skandináv krimit meghatározta. A skandináv jóléti államok árnyoldala(i), a társadalmi kontextus, mint a bűnügyek természetes közege (és nem díszlete), a kendőzetlenül ábrázolt bűncselekmény(ek), a főhősök (itt történetesen egy nyomozó és egy pszichoterapeuta) magánéleti problémái (amelyek szervesen illeszkednek a történetbe), a többnyire igencsak komor atmoszféra mind szerves részei a regénynek. Talán néhány ezek közül az átlagosnál kissé nagyobb hangsúlyt kap, de összességében véve a Bomlás egy nem kiemelkedő, de átlagosnál mindenképpen jobb tipikus skandináv krimi/thriller. A regény utolsó harmadában bedobott csattanó, valamint maga a zárójelenet egyértelművé teszi, hogy még sok titok lappang a karakterek körül, ezzel pedig a szerzők annak a lehetőséget is megteremtik maguk számára, hogy az esetleges hibákon, hiányosságokon a trilógia két fennmaradó kötetében csiszolhassanak. Így önmagában megítélni a regényt csalóka lehet, talán akkor alakulhat igazán átfogó és valós képet róla és a szerzőpárosról, amikor a trilógia mindhárom kötetét kipipáltuk. Szerencsére a második részre nem kell túl sokat várniuk a magyar olvasóknak: az Éhség november közepén jelenik meg.


Vidd hírét!
  •  
  •