A könyv a legjobb ajándék, legyen szó húsvéti nyusziról, születésnapról, névnapról, karácsonyról vagy Mikulásról. Jelen összeállításunkat a jó öreg Mikulásnak ajánljuk a figyelmébe, szerintünk ezek közül válogasson, ha valakinek a csizmájába (vagy a csizmája mellé) könyvet szeretne tenni december 5-én este.
Legelsőként egy gyerekkönyvet ajánlunk a Mikulás figyelmébe. Az üveggyerekek már csak azért is érdekesnek ígérkezik, mert a szerzőjét a magyar olvasóközönség egy másik oldaláról már megismerhette. Igen, ez ugyanaz a Kristina Ohlsson, aki biztonsági elemző a svéd rendőrségnél, korábban a Svéd Védelmi Minisztériumnál és a Svéd Külügyminisztériumál dolgozott, és világhírnevet a Fredrika Bergman-sorozatával szerzett magának. A skandináv krimik után itt egy gyerekkönyv tizenéveseknek.
Az üveggyerekek főszereplője a tizenkét éves Billie, akinek a vakációja nem alakul valami jól. Apukája nemrégen meghalt, és anyukájával elköltöznek Kristianstadból egy közeli kisvárosba. Billie azonban nem igazán örül a költözésnek, és az új ház sem tetszik neki. Mindennek tetejébe még rejtélyes és ijesztő dolgok is történnek ott. A kislány és a legjobb barátnője, Simona, valamint újdonsült barátjuk, Aladdin hamarosan arra a következtetésre jut, hogy a házat kísértetek lakják. Na de, az ő korukban már senki nem hisz a kísértetekben! Kell lennie valami észszerű magyarázatnak! És a három gyerek nyomozásba fog, hogy kiderítse, milyen sötét titok lappang a különös események mögött.
Az üveggyerekek Ohlsson hazájában 2013-ban jelent meg, az írónő ezzel a regényével debütált a gyermekirodalom „színpadán”. Rögtön megkapta érte a Svéd Rádió Gyermekkönyv díját.
Ha a Mikulás a gyereknek skandináv szerzőtől visz könyvet, akkor a felnőtteknek is vigyen egy skandináv krimit! Ha javasolhatunk egy friss, ropogós svéd krimit, akkor legyen Håkan Nessertől A visszatérés, amely a Van Veeteren-széria harmadik kötete. Svédországban 1995-ben jelent meg először, nálunk novemberben vehették a kezükbe az olvasók.
Egy verőfényes augusztusi napon egy embert szabadon engednek a börtönből. Aztán egy kisgyerek kirándulás közben megtalálja a holttestét az erdőben. Vagy legalábbis annak egy részét… Van Veeteren főfelügyelő, bár éppen kórházból irányítja csapatát, eltökéli, hogy nem hagyja az ügyet megoldatlanul. Hamarosan kiderítik, hogy az áldozat nem lehet más, mint a híres-hírhedt Leopold Verhaven. A férfi az ötvenes években nagy reményű középtávfutó volt, majd elítélték, amiért állítólag két szeretőjét is megölte. A gyilkosságokat azonban sosem ismerte be, és ártatlanságát hangoztatva töltött el huszonnégy évet a börtönben. Vajon kinek állhatott érdekében megölni őt? Talán valaki úgy gondolta, hogy nem bűnhődött meg eléggé a tetteiért? Vagy Verhaven bosszújától félt a gyilkos? Van Veeterennek szörnyű gyanúja támad: lehetséges, hogy Verhaven igazat mondott, és valóban ártatlan volt?
A Van Veeteren-sorozat korábbi két kötete (A gonosz arcai, A Borkmann-elv), akárcsak a mostani, az Animus Kiadó Skandináv krimik sorozatában jelent meg.
Skandináv krimi után hadd ajánljunk magyar kalandregényt: alig egy hete jelent meg Kondor Vilmos Szent Korona-trilógiájának második kötete, A koronaőr második tévedése. (Az első szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelent meg, arról itt olvashattok.) Wertheimer Miklós kalandjai folytatódnak.
1919 áprilisának végén Budapesten az emberek már feladták a normális életnek még a látszatát is. A városban a tanácskormány tevékenységének köszönhetően eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövő bizonytalanabb. Ez az egész felfordulás azonban nem különösebben érinti Wertheimer Miklós leszerelt főhadnagyot, aki a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról. Olyan híreket, amelyek félelemmel töltik el őt, akár az olasz tüzérségi sortűz a fronton.
A Wertheimerekről mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó őrét meggyőzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedő veszedelmet. Vakmerő tervének végrehajtásában testvérére, Lajos és barátai segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés, és akcióba lendülnek. Miklós feleségét és két kicsi fiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervízre szoruló repülőgépekkel mentse meg a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott – azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek.
A végére hagytunk egy egészen különleges könyvet, Csurgó Csaba bemutatkozó regényét, a Kokuriczát, amely egyfelől Petőfi Sándor János vitézének a parafrázisa, egy másik Magyarországon játszódó izgalmas történet, másfelől rendkívüli képzelőerővel megáldott, végtelenül eredeti fantasy, ami nem fél flörtölni a horrorral sem. Az Agave Könyvek gondozásában megjelent regény november közepe óta kapható.
Kukoricza Jancsi, az intézetben felnőtt árva fiú elveszti a rábízott plüssöket, miközben a gyönyörű és rejtélyes Ilusnak készül megkérni a kezét. A plüssök az Ezredes lányának kedvenc játékai voltak, az Ezredes pedig nem más, mint a királyi titkosrendőrség rettegett főnöke. Jancsi élete egyetlen pillanat alatt fordul fel. Menekülni kényszerül, és hamarosan az ország első számú közellensége lesz, akire nemcsak a zsarnokság fegyveres erői vadásznak, hanem a civil lakosság is. Egy ismeretlen világban találja magát, önjelölt forradalmárok, kiöregedett huszárok, kutyafejű kémek és más furcsa szerzetek között.
Bár a veszélyekkel és megpróbáltatásokkal teli út során János vitézzé válik, de talán ez sem lesz elég ahhoz, hogy megmentse szerelmét a hatalom karmai közül. Mert Tündérország hátborzongató titkaira még a legvadabb rémálmok sem tudják kellően felkészíteni.
A Kukoricza sodró lendületű, lenyűgöző fantasy egy fiúról, aki akarata ellenére kénytelen hőssé válni. Felejthetetlen utazás egy másik Magyarországon keresztül, ahol a mosolygós felszín alatt a legsötétebb borzalmak kavarognak. Ínyenceknek szerintünk ezt kellene a csizmába lopnia a Mikulásnak.