Innsbruck utcáin járunk, egy havas téli reggelen, a késő középkorban. Egy fiatal lány, barátnője társaságában, lopakodva keresi a vissza nem térő alkalmat, hogy valamilyen módon a tiroli főherceg, Zsigmond udvarába kerülhessen. A szerencse hozzászegődik, és terve sikerül, bár nem egészen ilyen módon tervezte a kastélyba való bejutást. Kitartó és céltudatos személyiségének köszönhetően azonban úgy tűnik, maradásra birják, és ez mindennél fontosabb számára, hiszen hosszú évek során összegyűjtögetett gyanús hallgatásokról készül lerántani a leplet. Nem olyan egyszerű azonban a herceg közelébe férkőznie egy egyszerű cselédlánynak, így Lena megkezdni alantos munkavégézését a cselédkonyhán, remélve, hogy egy napon majd a herceg elé állhat, és minden kérdésére választ kap.
Brigitte Riebe regénye igazi remekmű, mind stílusát, mind tartalmát tekintve. Jobban mondva, nagyszerű példája annak, hogyan lehet egy történelmileg jelentős helyzetből érdekfeszítő és fordulatos, stílusjegyeiben romantikus, izgalmas kalandot létrehozni. A mű minden apró részlete komoly hozzáértésről tanúskodik, érződik, hogy tények és belső ismeretek tartják az alapokat. A szerző korábbi művei is arról árulkodnak, hogy a történelmi és művészettörténeti háttér, amellyel rendelkezik, meglehetősen nagy előnyt jelentenek számára, amikor regényeinek tematikáját választja. Annak ellenére, hogy a középkor számunkra mind időben, mind térben elérhetetlen, ebben a regényben konkréttá és valóságossá válik. Ennek oka talán pontosan a hozzáértés a szerző részéről, hiszen a legapróbb részleteket a maguk egyszerűségében és magyarázkodás nélkül tárja fel előttünk. Ennek köszönhetően szinte érezzük a különleges, aprólékos gonddal elkészített ételek ízét, a drága kelmék suhogását, a gazdag nemesek cipőinek kopogását, látjuk és halljuk a szegénységben és betegségben, mocsokban és ürülékben tengődő szerencsétlen, kiátkozott emberek utolsó segélykiáltásait.
A kerettörténet jól kidolgozott. A középkorra oly jellemző vallási fanatizmus, amely a boszorkányüldözésben és boszorkányperekben tetőzik, ebben a műben is visszaköszön. Lena, akinek sikerül főztjével elvarázsolnia az újdonsült hercegnét, egy napon arra eszmél, hogy egy gyilkossági vád kellős közepébe csöppent. Származását tekintve eleve bűnösnek számít, hiszen milyen jót lehet várni egy szegény konyhalánytól, aki gyanús főzeteivel és teáival alaposan felborzolja az udvari méltóságok kedélyeit? Azonban az élete akkor kerül igazán veszélybe, amikor a családjában és környezetében élő asszonyokat a buzgó dominikánus szerzetes, az inkvizíció küldötte boszorkányság vádjával egyenként börtönbe csukatja. Ezután hosszas és fájdalmas eseménysor következik, amelyben újabb titkok születnek és lepleződnek le. A végső kérdés az, hogy megmenekülnek-e az asszonyok a halálos ítélettől, vagy a máglyán végzik, csak mert az egyház bizonyos képviselői nem képesek saját félelmeiken és vágyaikon úrrá lenni?
A mű hitelességét leginkább az adja, hogy bizonyos szereplői és történései valós történelmi vonatkozásúak, hiszen Zsigmond főherceg, Tirol grófja, az inkvizíció és annak minden tartozéka, a boszorkányüldözés és maga a kései középkor életvitele mind valóságos, tényszerű és történelmileg elhelyezhető személyek és cselekedetek. Az izgalmat pedig az adja hozzá, ahogy a részletek kidolgozásra kerülnek, figyelembe véve a jó és a rossz közötti kontrasztot, és annak feloldhatatlan konfliktusát. Bár nincsenek túlkapások vagy szándékos szenzációkeltés a regényben, mégis nehezen tudjuk letenni kezünkből, mert valami különös módon ragad meg a lányok és asszonyok sorsa, akik mint valami ősi tudást és titkot őrző személyek kerülnek a könyv hasábjaira. És egészen bizonyos, hogy ez sem véletlen, hiszen Brigitte Riebe, aki Lara Stern néven krimiket is írt már, feminista fikciók szerzőjeként is ismert. Kétségtelen, hogy egy, a maga nemében színvonalas, könnyű és izgalmas olvasmány kerül a kezünkbe, ha a fent említett jellemvonások nem állnak távol tőlünk.