Szerző: Emőke

Tovább
Rubin Eszter: Árnyékkert (Jaffa, 2019)
Kritika
|
100

Rubin Eszter: Árnyékkert

Rubin Eszter harmadik regénye egy jelentős , fordulatos, mély és pszichológiailag is precíz olvasmány, amely olyan mértékben hat az olvasóra, amilyen mértékben az hajlandó őszinte lenni. Kendőzetlenül tárja fel mindazokat a kapcsolati játszmákat, amelyek egy boldogtalan élet alapjait teremtik meg, és végső soron nem nevez meg tetteseket és áldozatokat, hiszen minden felnőtt felelős azért a helyzetért, amiben van.

Tovább
Sheila Heti: Változások könyve (Libri, 2019)
Kritika
|
84

Sheila Heti: Változások könyve

Anyának lenni életfeladat, és épp ettől ilyen sokoldalú, sokrétű a dolog. Ez az, ami ebben a könyvben egy valóságos, átélhető harc a főszereplő belső világában. Néhol humoros és szinte felszínes, máshol meg véresen komoly (a szó legszorosabb értelmében is akár), és olyan mély, hogy meg kell állni egy pillanatra az olvasásban, és végig gondolni a kérdést.

Tovább
Kal Pintér Mihály: Atyvilág (Athenaeum, 2019)
Kritika
|
76

Kal Pintér Mihály: Atyavilág

Az Atyavilág egy okosan megírt, szatírikus vonásokkal teletűzdelt olvasmány, ahol a gúny és irónia sem mindig nyíltan érhető tetten, hogy a társadalmi kritikáról ne is beszéljünk. Ezzel együtt van valami bonyolultság az egészben, néha úgy tűnik, hogy túlszínezett és elvont, annyira, hogy számos gondolatmenetet kell végigvinni, amíg kikerekedik valami értelmes üzenet az elolvasott szövegből.

Tovább
Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
80

Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk

Lucy és Gabe 2001. szeptember 11-én ismerkednek meg New Yorkban, ahol végzősök a Columbia Egyetemen. Az a nap mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. – Lehet-e szeretni két férfit ugyanúgy? Hogy lehet szeretni valakit, aki elhagyott? Hogy lehet továbbmenni úgy, hogy talán soha többé nem leszünk ugyanazok az emberek, mint akik vele és mellette voltunk? Jill Santopolo regénye ezeket a kérdéseket boncolgatja.