Stephen King: Álom doktor

Írta : Stephen King
Eredeti cím : Doctor Sleep
Eredeti kiadás : 2013
Magyar cím : Álom doktor
Fordította : Szántó Judit
Kiadó : Európa Könyvkiadó
Recenzált kiadás éve : 2014
Terjedelme (oldalszám) : 565
80
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Danny Torrance a Panoráma Szállóban átélt szörnyűségek után anyjával él egy floridai bérházban. Jóllehet a kis híján halálukat okozó szálloda porig égett, szellemei nem tűntek el teljesen, és Dannyt továbbra is gyakran kísértik. Idős barátjának, a szintén különleges képességekkel bíró Dick Hallorannek köszönhetően sikerül saját képességeit – a ragyogását – kontrollálnia és a maga javára fordítania, így szembe tud szállni velük. A ragyogás ahhoz viszont kevés, hogy pár évtizeddel később, felnőttként képes legyen kordában tartani káros szenvedélyeit, így apjához, a Panoráma Szálló által felemésztett Jack Torrance-hez hasonlóan ő maga is az alkohol rabjává válik.


Bejárja Amerikát, de hosszú vándorlásai során sem helyét nem leli, sem alkoholizmusán nem képes felülkerekedni. A kezdő lökést a gyógyuláshoz egy kocsmában felszedett lányhoz és kisfiához fűződő élménye adja meg – amely nem hagyja nyugodni lelkiismeretét. Na meg egy véletlen találkozás: a New Hampshire-i Frazierben összefut egy Billy Freeman nevű férfivel, aki rendkívül jó benyomást tesz rá, és segít neki munkát is találni. Az egyetlen nyári szezonra szóló állásból végül néhány barát, egy gyógyulás (az Anonim Alkoholisták segítségével), valamint egy új munkahely lesz: Dan a helyi Helen Rivington Ház nevű hospice-otthonban helyezkedik el ápolóként, és letelepedik a kisvárosban. Ragyogásának köszönhetően azonban hamar több lesz, mint egyszerű beteggondozó, a haldokló betegeknek nyújtott segítsége miatt Álom doktornak kezdik szólítani.

Amikor már szép lassan minden a helyére került Dan életében, egy lány veszi fel vele a kapcsolatot: Abra hasonló képességekkel rendelkezik, ragyogásának ereje azonban sokszorosa a Danének. Ez pedig valaki másnak a figyelmét is magára vonja: az Igaz Kötés nevű, lakókocsi-karavánban közlekedő, egyszerű nyugdíjasoknak kinéző baljós társaságnak, akik a valóságban sokkal öregebbek és veszélyesebbek, mint bárki is gondolná. A banda tagjai félig az emberlét, félig a szellemvilág határán mozgó, összeforrott csoportként keresztül-kasul utaznak az országban, és a ragyogás képességével rendelkező gyermekekre, ún. avatatlanokra vadásznak. Az ő erejükkel (amit szuflának neveznek) táplálkoznak, abból merítik saját energiájukat – mintha csak modern vámpírok lennének. Abra a benne rejlő hatalmas szufla miatt igencsak csábító célpontnak tűnik, bár évek telnek el, amíg komolyan foglalkozni kezdenek vele. Egyvalamivel azonban nem számolnak: a kislány hatalmas erejének köszönhetően nemcsak arra jön rá, hogy veszélyben van, hanem arra is, hogy mivel foglalkozik az Igazi Kötés. Amikor pedig úgy érzi, hogy egyedül nem tud megbirkózni velük, Dan segítségét kéri. Kettejük együttes ereje félelmetesnek tűnik, viszont az Igaz Kötésben rejlő képességek sem leértékelendők. A hatóságok segítségét nem kérhetik, hiszen a dolog még közvetlen környezetük számára is hihetetlennek tűnik, így ketten, illetve pár közeli barátból és rokonból álló kis csapatukkal kezdenek veszélyes játékba, hiszen tisztában vannak, csak akkor lesz nyugtuk, ha végleg felszámolják a lányra leselkedő fenyegetést.

Bár kissé fura leírni egy könyvről, hogy egy harminchat évvel korábban megjelent regény közvetlen folyatása, az Álom doktor esetében ez az igazság. Stephen King három és fél évtizeddel a nagysikerű és mindmáig egyik legjobb regénye, A ragyogás megjelenés után nemcsak eljátszik a gondolattal, hogy mi történhetett a Panoráma Szállóból megmenekülő Danny Torrance-szel, hanem egy 560 oldalas regényben papírra is veti az immár Dan Torrance-szé cseperedő kisfiú/férfi történetét. Az új regény persze több szempontból is különbözik a régitől. Egyrészt más az időbeosztása: míg A ragyogás a kis Danny és családja életének alig pár hónapját öleli fel, az Álom doktor több évnyi eseményt foglal össze, sokkal nagyobb léptékekben haladva az időben. Így lehetséges, hogy a történet nem sokkal a Panoráma Szállóból való menekülésük után kezdődik, majd egy nagyobb ugrással a felnőtt Dan életéből foglal össze tizenöt évet.

A regényt olvasva felemás érzések kavarogtak bennem. Egyrészt újból egy számos szempontból remek King-könyvet tarthattam a kezemben. A szerzőtől megszokott kiváló szereposztás, magával ragadó hangulat, szórakoztató elbeszélési stílus, eleven párbeszédek most sem maradnak el.  Van részünk emellett egy kis természetfelettiben, egy kis borzongásban és sok-sok érzelemben. És mindezek együtt nagyon rendben vannak. Mondanám azt is, hogy van részünk nem kevés izgalomban is, de ez csak részben volna igaz: én már viszonylag korán biztos voltam benne – és a vége fele közeledve ez egyre csak erősödött bennem –, hogy nem marad el a happy end, így minden arra vonatkozó kísérlet, hogy az olvasót felfokozott izgalmi állapotban tartsa, egyre kevesebb sikerrel járt. Így inkább csak abban reménykedtem, hogy egy kis kinges végkifejletben azért lesz részem – de nem lett. Ez tényleg egy klasszikus jó és rossz közötti összecsapás, amelynek végén a jó győzedelmeskedik. (Persze ennél azért kissé bonyolultabb a dolog, de leegyszerűsítve ez a képlet.)

Másrészt – és ez lenne az érem másik oldala –, lévén, hogy mégiscsak egy korábbi regény folytatása az Álom doktor, óhatatlanul is azon kaphatja magát az ember, hogy összehasonlít. Bármennyire is igyekeztem ezt elkerülni, nekem sem sikerült (mint ahogy – gondolom – másnak sem). Még úgy sem, hogy legalább tíz év – de inkább tizenöt – telt el azóta, hogy A ragyogást utoljára olvastam, így az emlékeim némiképp hiányosak. (Bár azért néhány kép nagyon élénken élt bennem.) Az Álom doktor valószínűleg jóval kiforrottabb – a történetet és stílusát tekintve egyaránt –, de kiszámíthatóbb is. A ragyogás viszont az elszigetelt helyszín miatti bezártság és az abból fakadó kiszolgáltatottság érzése, valamint a mindvégig feszes, ösztönszerű történetvezetés miatt teljesen másként éri el az olvasó ingerküszöbét. Az Álom doktorban a barátok és segítőtársak megnyugtató ottléte, valamint Abra képességei miatt is kevésbé érezzük azt a fenyegetést, amit A ragyogás Dannyjének a maga kilátástalannak tűnő helyzetében át kell élnie. De a Jack Torrance labilis, tébolyult elméjéből fakadó gonoszság is sokkal hátborzongatóbb, mint a Kalapos Rose természetfölötti képességeiből fakadó fenyegetés. Egyszerűen eltérő dimenziók, emiatt pedig más az általuk kiváltott hatás is.

Az Álom doktor tehát elsősorban az alapötletet, pár szereplőt és helyszínt, illetve bizonyos szempontból a történetet tekintve mondható A ragyogás folytatásának, valójában a különbségek sokkal szembetűnőbbek. Ez alapvetően nem baj, de nálam a nagy sikerű előzmény rivaldafényének árnyékából nem volt képes kitörni. És nem azért, mert King kevésbé volna jó, mint harmincegynéhány évvel ezelőtt, hanem mert egyszerűen más a kontextus, másak az alaptörténet által kibontakozni engedett lehetőségek, és valahogy minden sokkal, de sokkal „lájtosabb”. Annak ellenére is, hogy King ebben a regényben sokkal közelebb áll a régi önmagához, mint az elmúlt egy-másfél évtizedben bármikor.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •