Közeleg a karácsony, jön a téli vakáció/pihenés ideje, és nincs annál jobb, mint beülni egy kényelmes fotelbe egy bögre gőzölgő tea, kávé vagy forrócsoki, valamint egy könyv társaságában. A mostani összeállításunkban négy olyan thrillert ajánlunk, amely mellett garantált a szórakozás. Csak arra vigyázz, hogy ne feledd a sütőben a kaját!
Sophie McKenzie: Bennem megbízhatsz (Európa)
A Mióta meghaltál szerzőjének új pszichológiai thrillerében egy csendes délelőttön a főszereplő Livy holtan találja legjobb barátnőjét, Juliát. Bár minden jel öngyilkosságra utal, Livy képtelen elfogadni, 
hogy a harsány, szókimondó és életigenlő Julia végzett volna magával. Néhány gyanús körülmény miatt Livy kutakodni kezd, és váratlanul azzal a döbbenetes lehetőséggel szembesül, hogy Juliát ugyanaz a személy gyilkolta meg, aki tizennyolc évvel korábban Livy húgával is végzett. Miközben kétségbeesetten küzd, hogy megértse a múltbéli tragédiákat és összetartsa roskadozó házasságát, Livy a gyilkos nyomába ered, akiről gyanítja, hogy közeli kapcsolatban áll ővele és a családjával. De ha ez igaz, megbízhat-e még bárkiben? Például Julia eltitkolt szerelmében. Vagy akár saját szeretett férjében, aki talán többször is megcsalta, mint ahányat bevallott. Amikor pedig végül hajmeresztő, képtelen döntés elé állítják, azt is végig kell gondolnia: elég erős-e ahhoz, hogy önmagában megbízzon.
Az angol írónő második pszichothrillere mindvégig fenntartja a figyelmet, nem hagyja lankadni az izgalmat, és úgy alakítja a szálakat, hogy az olvasó előtt csak a megfelelő pillanatban váljon teljessé a kép.
A Londonban nevelkedett és élő Sophie McKenzie az olvasók előtt elsősorban young adult regényeinek köszönhetően ismert, a Girl, Missing sorozatáért egy adag díjat is kapott. Első krimijét 2013-ban adta ki, a magyarul is olvasható Mióta meghaltál című regényét pedig ebben a műfajban másik kettő követte, a legutóbbi 2015 szeptemberében jelent meg. A sorban második krimije, amely angolul a Trust In Me címet viseli, magyar nyelven Uram Tamás fordításában jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.
Takano Kazuaki: Genocide (Európa)
A legtöbben a Jurassic Park szerzőjéhez, Michael Crichtonhoz hasonlítják Takano Kazuaki Genocide című regényét. Nem véletlen, hiszen a Genocide ízig-vérig „techno-thriller”, amiben a szórakoztatás 
mellett megjelenik a tudományos tájékoztatás célja is. A több szálon futó cselekményben szerepet kap egy gyógyszerészhallgató, aki kutatásokat végző apja miatt kerül az FBI célkeresztjébe, miközben egy katonai különítmény indul a Kongó-medencébe, hogy szembenézzen egy minden képzeletüket felülmúló lénnyel. De fontos szerepet kap még az amerikai elnök és egy nagy intelligenciájú CIA-ügynök.
A kongói dzsungelben az amerikai kormány által toborzott zsoldosok hajtanak végre titkos küldetést, egy negyvenfős pigmeus falut és a velük lakó amerikai antropológust kell megsemmisíteniük. Küldetésüket nehezen értelmezhető kitétellel egészítik ki: ismeretlen élőlénnyel fognak találkozni a pigmeusok közelében, ezt is öljék meg. A különös megfogalmazás nyugtalanítani kezdi a négy zsoldost, idegen létformákkal kapcsolatos sejtéseket ébreszt bennük. A különítmény vezetőjének, Yeagernek beteg a kisgyereke, végső stádiumú tüdőszklerózisban szenved. Japánban egy hirtelen elhunyt kutatóorvos egyetemista fia, Kento megtalálja apja utasításait, amelyekből kiderül, hogyan folytathatja a félbeszakadt gyógyszerkísérleteket. A kifejlesztendő orvosság éppen arra ad esélyt, hogy Yeager gyermeke meggyógyulhasson. Kento próbálja megvédeni a tudományos eredményeket, de egyre többen üldözik. Vajon sikerül-e kiderítenie, mit tartalmaz a régi szakértői jelentés, amelyet az FBI titkosított?
Takano forgatókönyvíróként és rendezőként is dolgozik, ami érezhető a regényben vibráló folyamatos feszültségben és a történet szerkezetében. A Genocide a hatodik regénye, de ez az első, amely magyarul is megjelenik. A többszörösen díjnyertes regényt Komáromy Rudolf fordításában adta ki az Európa Könyvkiadó. 2012-ben Japánban a Genocide két szervezettől is megkapta a legjobb krimiért járó díjat.
Ryan Gattis: Közel a tűzhöz (Fumax)
1992. áprilisában Los Angeles hat napra csatatérré változott. A három és fél milliós város megmutatta a világnak, mi történik, ha a régi törvények érvényüket vesztik. A gyújtogatással, fosztogatással, rablással és gyilkossággal terhes zavargásoknak csak a Nemzeti Gárda és a hadsereg együttes ereje volt képes véget vetni a rendőrség teljes kudarca után.
A munkából hazatérő, ártatlan Ernesto Verát még a zavargások első napján bandatagok megtámadják. Ezzel olyan meghökkentő eseménysor indul el, amely behálózza a tizenhét egyedi hangon megszólaló szereplő életét.
Regényében Ryan Gattis azoknak a szemszögéből mutatja be az eseményeket, akiket még egyetlen riporter sem szólaltatott meg: a chicano bűnözők, alvilági bandatagok szemén át. Soha, senki nem kutatta és ismerte meg olyan mélységben ezeket a bandákat, mint Gattis.
A sodró lendületű, filmszerű regény sokkolóbb, mint a Drót, és olyan erőteljes, akár a Breaking Bad –nem csak egy pörgős thriller, hanem a bosszú, hűség és árulás lenyűgöző története, ami egyszerre Los Angelesé, és az egész Egyesült Államoké is, mely lemeztelenítve áll előttünk minden hazugságával, előítéletével és teljes történelmével együtt.
A Közel a tűzhöz Gattis harmadik regénye, közel 10 év szünet után írta meg. Magyarul eddig mást nem olvashattunk tőle, a hazai olvasóközönség előtt ezzel a regényével mutatkozik be. A könyv a Fumax Kiadó gondozásában jelent meg, Varró Attila fordításában.
Leif G. W. Persson: A Linda-gyilkosság (Cartaphilus)
A negyedik regény kissé kilóg a sorból, ám annál inkább ajánljuk. Kilóg, mert nem igazán thriller, inkább krimi. Ráadásul skandináv krimi, de nem abból a sorozatból, amelyet a magyar olvasók megszokhattak. Attól persze még skandináv, és krimi is, ráadásul a javából.
Svédországban szokatlanul perzselő a nyár. Május óta tart a kánikula, egy csepp eső sem esik, szellő sem rezdül. Aki csak teheti, a nyaralójában hűsöl. A forró napok egyikén brutális gyilkosság kavarja fel Växjö kisvárosának hétköznapjait. Az áldozat egy fiatal lány, aki ráadásul a helyi rendőrfőiskola hallgatója. 
Senki nem látott semmit, senki nem tud semmit, a fél város nyaral. A melegben mintha a szabadságukra várakozó rendőrök még a szokásosnál is tehetetlenebbnek tűnnének. Ezért a stockholmi Bűnüldözési Intézet nagyfőnöke a fővárosból rendel a helyszínre egy csoportot. A nyomozás vezetését pedig Bäckström főfelügyelőre bízza. Bäckström öreg róka, jártas a rendőrség belügyeiben, a bürokráciában, ügyesen manipulálja a munkatársait, szereti a hasát, és persze az italt sem veti meg. Hogy a växjői és a stockholmi rendőrök kezdettől fogva párhuzamosan nyomoznak, hogy egyik zsákutcából a másikba jutnak, hogy a sajtó egyre türelmetlenebb, míg a nyomozás egy helyben topog, az mintha senkit nem érdekelne. A dolgok majd megoldódnak valahogy… Az igazság végül mégis kiderül. De vajon Bäckström és társai csakugyan igazságot szolgáltattak?
Leif G. W. Persson regényében minden másképpen van, mint ahogy megszokhatták az olvasók. A skandináv krimik új sztárja által teremtett Evert Bäckström személyében a műfaj vérbeli antihősét ismerhetjük meg: öntelt, hiú, mégis elhanyagolt fickó, akit komolyabb érzelmek csakis az aranyhalához és a whiskysüveghez fűznek. A Bäckström-trilógia első kötete, A Linda-gyilkosság 2014-ben elnyerte az év legjobb skandináv krimijének járó Petrona-díjat.
A szerző alaposan ismeri sikerregényei tárgyát, a svéd bűnözést és bűnüldözést, merthogy jó néhány évig a svéd rendőrség kriminológus szakértője volt. Írásai betekintést kínálnak a svéd bűnüldözés titkos zugaiba, ahol – mint a legtöbb hétköznapi munkahelyen – mindennapos a korrupció, a fegyelmezetlenség és sok egyéb emberi gyarlóság.
A könyv itthon a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában jelent meg Papolczy Péter fordításában.