Idén többek között Arany János, Szabó Magda és Kassák Lajos életművét bemutató kiállítások nyílnak a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), amelynek frissen hivatalba lépett főigazgatója felújításokat, hangsúlyosabb külföldi megjelenést és a társintézményekkel szorosabb integrációt tervez.
Az idei programot részben még a leköszönő főigazgató, E. Csorba Csilla állította össze, másfelől a fontos idei évfordulókból adódtak – emlékeztetett az MTI-nek Prőhle Gergely. Az intézmény új főigazgatója elmondta: április végétől két évig az Arany János-emlékévhez kapcsolódó nagy Arany-tárlatra várják a látogatókat.
A másik fontos évfordulós kiállítás Szabó Magda életművét vizsgálja arra koncentrálva, 
hogy miként lehet a debreceni írónő regényeiben megjelenő női szerepeket a mai szempontok szerint értékelni – árulta el Prőhle Gergely. “Ma, amikor – néha akár kicsit túlerőltetve is – divat lett a gender alapú megközelítés, egy hagyományos református értékvilágból érkező írónő ezzel kapcsolatos álláspontja érdekes megközelítés lehet” – fogalmazott.
A PIM új vezetője szerint a harmadik idén nyíló kiállítás témája régi ötlete, hiszen még berlini nagykövetként megtapasztalta, Kassák Lajos iránt mekkora a nemzetközi érdeklődés: Magyarországon elsősorban költőként, külföldön pedig képzőművészként tekintenek rá – hívta fel a figyelmet a magyar avantgárd vezéralakjára. Prőhle Gergely szerint a PIM-hez tartozó Kassák Múzeum az utóbbi időben komoly szakmai sikereket ért el az európai avantgárd kutatásának fontos helyszíneként; fontos azonban, hogy ne csupán az óbudai Zichy-kastélyba látogatók szembesülhessenek ezzel a teljesítménnyel, hanem tevékenységük szerves részévé váljon a PIM megjelenésének is.
A Kassák születésének 130. és halálának 50. évfordulójára nyíló kiállítás azáltal, hogy a Károlyi-palotában lesz látható, jelzés erre az integrációra – hangsúlyozta Prőhle Gergely, hozzátéve: a Kassák bécsi korszakára fókuszáló tárlat kísérletet tesz arra, hogy Kassák személyiségét a maga sokrétűségében mutassa be, egyaránt kitérve irodalmi, képzőművészeti és politikai tevékenységére is.
Pályázatában az új főigazgató további kiállítási terveket is felvetett. Érdekes téma például, hogyan jelenik meg az iszlám a magyar irodalomban, ahogy Kaffka Margitról is szeretne kiállítást, a legtöbb vitát mégis egy Wass Albert-jelenséget vizsgáló kiállítás ötlete kavarta: “aki ezt félre akarta érteni, az félre is értette” – emlékeztetett Prőhle Gergely.
A PIM vezetője kiemelte, hogy nem egy kultuszépítő kiállításról lenne szó, hanem éppen annak a kérdésnek a feltevéséből, hogy az egyik íróból miért válik kultikus alak, a másikból miért nem. “Nem önmagában Wass Albert a kérdés. Érdemes megvizsgálni, hogy a Tamási Áron-féle gyakorlati vagy a Bánffy Miklós-féle reálpolitikus megközelítés – összevetve másokkal: Nyirő Józseffel, Kós Károllyal – miért érvényesült jobban vagy kevésbé. Miközben Wass Albertből sokszoros “sztár” lett, Bánffy Miklósról, aki külpolitikusként is, operai intendánsként is, főként pedig íróként sokat adott hozzá a nemzeti örökséghez, még egy utca sincs elnevezve” – vetette fel.
Forrás: MTI