Benyovszky Krisztián: A Morgue utcától a Baker Streetig – és tovább

Írta : Benyovszky Krisztián
Eredeti cím : A Morgue utcától a Baker Streetig - és tovább
Eredeti kiadás : 2016
Magyar cím : A Morgue utcától a Baker Streetig - és tovább
Kiadó : Pesti Kalligram Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2016
Terjedelme (oldalszám) : 375
100
Vidd hírét!
 
 

Benyovszky Krisztián könyvét recenzálva ambivalens érzések kavarognak bennem: az egyik a „wow, ez nagyon jó”, a másik a sajnálkozás. Hadd fejtsem ki bővebben…

A cím szimbolikájának feloldása: a Morgue utca Edgar Allan Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című krimijének helyszíne, ezt a művet pedig köztudottan a világirodalom első valódi detektívtörténeteként tartják számon. A Baker Street a világ leghíresebb detektívének lakóhelye; s hogy ki eme híres detektív, arra bárki rávágja: Sherlock Holmes. (Teljesen mindegy ebből a szempontból, hogy csupán kitalált személyről van szó…) „A két utcát számos látható és lappangó irodalmi szál fűzi össze, még ha mintegy fél évszázad és egy óceán választja is el egymástól az őket létrehívó műveket, és azok alkotóit” – írja a könyv fülszövege. Edgar Allan Poe és Arthur Conan Doyle, illetve Auguste C. Dupin és Sherlock Holmes: „az ős és a leszármazott, a mester és az őt népszerűségben túlszárnyaló tanítvány”. Ezen összehasonlíthatóság alapján indul el a szerző és elemzi az irodalom és a társművészetek azon alkotásait, amelyek bármilyen kapcsolatba hozhatóak a fent említett két íróval/műveikkel. A könyv fejezetei regények, novellák, filmek, rajzfilmek, képregények, képversek és illusztrációk elemzése nagyon tág látókörrel, sok-sok új információ beépítésével, megkérdőjelezhetetlen profizmussal. Eddig a „wow”…

Mert a könyvet nyelvezete miatt csak egy szűk olvasóréteg figyelmébe ajánlhatom… Magam is bölcsészhallgató voltam valaha, és Benyovszky Krisztián könyve visszarepített abba a korba, amikor az irodalomelmélet-szemiotika-esztétika-szimbolisztika és a különböző értelmezéselméletek bűvöletében egy-egy irodalmi alkotásról olyan szavak jutottak eszembe mint percepció, kontextus, intertextus, paratextus, metafikció és társai. A Morgue utcától a Baker Streetig – és tovább kitűnő egyetemi szemináriumi tankönyv és élvezetes olvasmány annak a néhány embernek, aki érti ezt az irodalomelméleti szaknyelvet. De sajnos, nem az azoknak, aki sima mezei olvasók, de még a Sherlock Holmes-rajongóknak sem.

Nagyon jó lenne, ha előállhatna az az utopisztikus helyzet, hogy ki lehetne adni ezt a könyvet hétköznapi nyelvezetre átírt ismeretterjesztő formában is… Akkor szélesebb olvasóközönséghez eljuthatna az a sok értékes információ, érdekesség, amit a szerző alapos dokumentálódással, precíz kutatómunkával összeszedett, nem beszélve az érdekes problémafelvetésekről, összehasonlításokról. Mert aki Doyle regényei alapján ismerte és szerette meg Holmes alakját, biztosan szívesen olvas a különböző filmfeldolgozásokról; a fiatalabb generáció pedig, aki filmek vagy épp a legújabb sorozatok hatására lett Sherlock-rajongó, talán rácsodálkozhat az irodalmi ősre. És mondjuk, mindkét kategória számára újdonság lenne a halhatatlan detektív(ek) megjelenése képregényben, rajzfilmen, rockzenében, illusztrációkban stb. Azt is kiemelném, hogy Benyovszky Krisztián „feltámasztja” Edgar Allan Poe alakját, aki egyre inkább kiszorul az általános olvasói gyakorlatból. Pedig az angol romantika nagy alakja sokkal több annál, mint az első detektívregény és A holló című vers írója (minden korú és érdeklődésű olvasó találhat kedvére valót életművében: hangsúlyosan van jelen például a gyermekirodalomban).

Benyovszky Krisztián irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári diplomát 1998-ban. A Partitúra irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója.

A különböző honlapok és online könyváruházak katalógusait átböngészve láttam, hogy Benyovszky nem ma kezdte a detektívregény/krimi kialakulásának, befogadástörténetének, irodalmi hatásának kutatását. Ilyen címekkel találkoztam: A jelek szerint – A detektívtörténet és közép-európai emléknyomai (Kalligram, 2003), Bevezetés a krimi olvasásába (Lilium Aurum, 2007), Kriptománia – Titok és elbeszélés (Kalligram, 2008), Lepipálva – Tanulmányok a krimiről (társszerző: H. Nagy Péter, Lilium Aurum, 2009). Szintén érdekesnek tűnnek olvasónaplói: Rácsmustra – Regényes olvasónapló Kaffka Margittól Bodor Ádámig (Kalligram, 2001), Fosztogatás – Móricz-elemzések (Pesti Kalligram, 2010). A magam részéről biztos bele fogok még néhányba olvasni…

Ami pedig A Morgue utcától a Baker Streetig – és továbbot illeti… hadd legyen ez a recenzió egy, a szerzőhöz szóló felhívás keringőre. Mert tényleg megérdemli, hogy szélesebb olvasóközönséghez is eljusson.


Vidd hírét!