Radclyffe Hall: A magány kútja

Írta : Radclyffe Hall
Eredeti cím : The Well of Loneliness
Eredeti kiadás : 1928
Magyar cím : A magány kútja
Fordította : Gy. Horváth László
Kiadó : Park Könyvkiadó
Recenzált kiadás éve : 2017
Terjedelme (oldalszám) : 520
90
Vidd hírét!
 
 

Ez a regény 1928-ban jelent meg, abban a korban, amikor a változások szele behatolt mindenhová, változóban voltak a nemi szerepek és identitások is. Az akkori társadalom messze nem volt elfogadó ezekkel a változásokkal szemben, ezért a könyvet betiltották, sőt Nagy-Britanniában be is zúzták. Ennek ellenére világszerte nagy sikert aratott, és híres leszbikus-regény vált belőle.

Jelen kiadás védőborítója, amin egy csodás portré látható, sejteti a mű tartalmát, hiszen egy férfiruhába öltözött fiatal nőt ábrázol.

Stephen, a történet főhőse már kisgyermekként is más volt, mint a többiek, nem érdekelték a babák, nem szerette a kislány ruhákat, nem tudott játszani más leánykákkal, ő inkább lovagolni szeretett – férfi módra ülvén meg a lovat –, beöltözni híres hadvezérnek, később pedig edzette a testét, megtanult vívni, vadászni járt az apjával, tehát csupa férfias dolgot művelt. Mindezt a tizenkilencedik század végi, huszadik század eleji Angliában, egy arisztokrata család sarjaként. Imádott édesapja támogatta mindenben, anyja érthetetlen módon viszolygott tőle. Csak sokára derül ki, miért volt ez az ösztönös irtózás a saját lányától. Stephen sincs tisztában vele, hogy mi nincs rendben, de érzi, hogy ő más, hogy nem tartozik a normális emberek közé.

Erről szól a könyv alapjaiban, a nemi inverzióról, a leszbikusokról, a nemi szerepekről, és mindezek viszonyáról a nagy többséggel, a társadalommal. De nem ez az egyetlen témája. Gyönyörűséges szerelmek szövődnek a történetben, elkezdődik és végigvonul az első világháború az összes borzalmával együtt, barátságok köttetnek, és hősies tettek vitetnek véghez. Ahogy szép lassan megismerjük a kis Stephent, ahogy végigkövetjük az érzelmeit, a fejlődése történetét, nem tudjuk nem szeretni, vagy legalább kedvelni azt, amivé válik: egy erős egyéniséggé, aki mindenek felett becsületes, egyenes és hősies. A leglényegesebb dolog, ami a megismerésen túli élményt nyújtja az olvasónak, az a tolerancia és az elfogadás.

Érdekes volt megismerni ezt a világot abban a korban, amikor az egyén számára a legfontosabb a társadalom véleménye, amikor meghatározta a szociális kapcsolatokat, hogy ki mit gondol a másikról. Aki nem illett bele a konvencionális, általánosan elfogadott viselkedési normákba, annak esélye sem volt a boldog életre.

A szerző maga is leszbikus volt, aki Stephen karakterén keresztül próbálta meg bemutatni azokat az előítéleteket, a kirekesztettség és elmagányosodás érzését, amikkel szembe kellett nézniük, meg kellett küzdeniük azoknak az embereknek, akiknek a nemi hovatartozása és szexuális irányultsága nem a megszokott férfi-női szereppel azonosult.

Sokan nem tudtak róla, és sokan nem is értették a saját magukban lezajló folyamatokat, ahogyan főhősünk, Stephen sem, aki nőneműként látja meg a napvilágot, de sohasem tud azonosulni nemi identitásával. Ezért is volt akkora sikere a könyvnek, mert felvilágosította azokat is, akik, akárcsak a regény főhőse, nem voltak tisztában önmagukkal.

A regény fordítója Gy. Horváth László József Attila-díjas műfordító, aki kitűnő munkát végzett. Az olvasmány hangulata teljesen átjön, amiben jelentős szerepet játszik a fordítás, és közben olyan szép szöveggel találkozhatunk, ami külön élményt nyújt, már csak ezért is nagyon megéri elolvasni.


Vidd hírét!