Az előző évekhez mérten 2018-ban kevesebb olyan alkotást jelöltek Oscar-díjra, amely alapjául valamilyen írott mű szolgál. A legfontosabb kategória ilyen szempontból talán a legjobb film, hiszen a legjobb női mellékszereplő esetében aligha a könyv érdeme egy kiosztott díj. 
Míg például 2016-ban nyolc, a legjobb film díjra jelölt alkotás közül öt egy-egy könyv alapján készült, és 2017-ben is háromra rúgott ez a szám, addig idén csupán egy olyan film található a csúcskategóriában, amelyhez egy könyv szolgált alapanyagként. Ez André Aciman Szólíts a neveden című regénye, amely az Athenaeum Kiadónak köszönhetően már magyarul is olvasható.
Az olasz riviérán játszódó regény egy kamasz fiú és a családi nyaralóvendég, egy ifjú amerikai kutató között váratlanul kibontakozó, elsöprő szerelem története. A vonzalom, amelynek következményeivel egyelőre képtelenek szembenézni, felkészületlenül éri a fiatalokat. Az együtt töltött nyári hetek során mindketten küzdenek saját érzéseikkel, egyszerre tartva környezetüktől és saját maguktól. Vakmerően igyekeznek elérni azt, amiről sejtik, talán soha többé nem adatik meg nekik: a két ember közötti legteljesebb egységet.
A regény alapján készült filmet Luca Guadagnino rendezte, Armie Hammer és Timothée Chalamet főszereplésével, a forgatókönyvet pedig a háromszoros Oscar-jelölt James Ivory írta.
Meglepő módon idén a legjobb animációs film kategóriában találkozunk több olyan filmmel, amelyhez valamilyen könyv szolgált alapul, és van itt mindenféle alapanyag. 
Sajnos magyarul (még) egyik sem olvasható, de reméljük, hogy ez változni fog.
Elsőként itt van Deborah Ellis The Breadwinner című regénye egy 11 éves afgán lányról, Parvanáról, aki a tálibok megjelenését követően fiúnak öltözve merészkedik ki Kabul utcáira, hogy anyját, két húgát és csecsemő korú kistestvérét élelemmel és egyéb szükséges dolgokkal ellássa. A radikális tálibok által fenntartott rendszer korai éveiben játszódó regény szívszorító képet fest arról, hogy milyen az asszonyok és lányok sorsa a mai Afganisztánban. A könyv alapján Nora Twomey rendezett animációs filmet, amelyet magyarul A kenyérkereső cím alatt mutattak be. A könyv sajnos nem olvasható magyarul.
Második a Bébi úr című amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amely Marla Frazee The Boss Baby c. gyermekkönyve alapján készült. A mindössze negyven oldalas könyvet maga a szerző illusztrálta, az Amazonon akár bele is lehet lapozni.
Bizonyára nagyon sokan hallottatok már Ferdinándról, a szelíd bikáról, aki bikaviadalokon való részvétel helyett inkább virágokat szagolgatna. Az animációs filmnek nagy sikere van. Nos, ez a film is egy könyv alapján készült – sajnos ez sem olvasható magyarul. A The Story of Ferdinand című gyermekkönyvet Munro Leaf írta és Robert Lawson illusztrálta. Először 1936-ban jelent meg az Egyesült Államokban.
Illik megemlítenünk a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriát, ahol az öt jelöltből három esetében magyarul is olvasható az eredeti, az adaptációhoz szolgáló mű. Noha ebben a kategóriában egyértelműen a forgatókönyvírót illeti a dícséret, amiért jó szkriptet írt, könyvmolyként nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy a jó szkripthez szükség volt egy jó alapanyagra is. Ezek közül az egyik a már említett Szólíts a neveden.
A másik az Elit játszma Molly Bloom tollából, amelyet az Agave Könyvek publikált januárban. A könyvben 
Molly Bloom részletesen felfedi, hogyan építette fel a világ egyik legexkluzívabb, illegális pókerbirodalmát, ahol óriási tétekben folyt a játék. Sztorija bennfentes beszámoló a mértéktelenségről és a veszélyek vállalásáról, a csillogásról és a mohóságról.
A 2000-es évek végén Molly Bloom, ez a csinos, húszas éveit taposó, barna hajú fiatal nő futtatta Hollywood legmagasabb beugrójú, legfelkapottabb pókercsatáit. Egy személyben ő volt a játék házigazdája, oroszlánszelídítője, ügynöke és éltető oxigénje. Mindenki be akart jutni hozzá, de csak keveseknek adatott meg, hogy belépjenek a szentélyébe. Több százmillió dollár cserélt gazdát az asztalánál, volt, aki elképesztő összegeket nyert, és volt, aki bukott. Molly játéka a hírességek játéka lett: celebeké, üzleti moguloké, milliomosoké. A kártyacsatákat fényűző, pompás kilátással rendelkező, ízlésesen berendezett lakosztályokban szervezte meg. Magánrepülőgépen utazgatott, elegáns éttermekben vacsorázott, hollywoodi filmstúdiók vezetőivel barátkozott, jóképű, befolyásos férfiak csapták neki a szelet, tudomással bírt a legkényesebb pletykákról, míg aztán össze nem omlott körülötte minden.
A harmadik Hillary Jordan regénye, a Mudbound, amely az Athenaeum gondozásában látott napvilágot. A történet 1946-ban játszódik. A nagyvárosból jött Laura McAllan vidéken, egy Mississippi deltavidékén fekvő farmon, egy számára idegen és rémisztő helyen kényszerül felnevelni gyermekeit. 
A megélhetésért folytatott küzdelem közepette két fiatal férfi tér haza a háborúból, hogy felvegye régi élete fonalát. Laura sógora, Jamie McAllan minden, ami a testvére nem: elbűvölő, jóképű és elveszett, a múlt emlékei közt bolyong. Ronsel Jackson, a McAllan farmon élő fekete bérlők legidősebb fia, kitüntetett háborús hős, ám hiába védte halált megvető bátorsággal a hazáját, a faji szegregáció korában nem veszik emberszámba. Az egykori fegyvertársak valószínűtlen barátsága óhatatlanul is végzetes változásokat hoz: olyan eseményeket idéz elő, amelyek úgy sodornak el emberi életeket, mint a hömpölygő folyó a hidakat a Deltavidéken.
Az elfojtott düh, a felszín alatt gomolygó előítéletek sokasága egyetlen éjszakán robban ki, amely után már senki nem lehet ugyanaz, mint addig. Az érintett családok férfi- és nőtagjai mind a saját szemszögükből idézik fel a történteket, hogy miközben a dráma főszereplőivé lépnek elő, betekintést engedjenek mindennapi életükbe és indítékaikba.
UPDATE: végül a fentiek közül csupán egy film kapott Oscar-díjat, ez pedig a Szólíts a neveden – az is a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában. Persze mindez nem is számít – hiszen egy könyvet nem az adaptáció alapján ítélünk meg 🙂