Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ezen a napon. Szokás szerint ilyenkor rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Halloween ünnepe a mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik, és angolszász eredetű. Elnevezése az angol All Hallows Eve kifejezésből származik, ami magyarul annyit jelent: mindenszentek éjszakája. Ez a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.
Mi 2019-ben mindenszentek alkalmából képzeletbeli gyertyát gyújtunk, és azokra emlékezünk, akik idén távoztak az irodalmi színtérről.
Rosamunde Pilcher (1924-2019)
A szerelmes regényeiről ismert, a magyar olvasók körében is népszerű brit írónő február 6-án hunyt el 94 évesen, szélütés következtében. A második világháború alatt szolgált a haditengerészetnél, majd egy háborús hőshöz ment férjhez. Az első tíz regényét álnéven írta; a nagy áttörést az 1987-es Kagylókeresők jelentette, ebből tíz millió példány fogyott világszerte, több mint negyven nyelvre fordították le, színdarab és tv-film is készült belőle. Pilcher különösen Németországban örvendett nagy népszerűségnek, mivel a ZDF több mint száz tv-filmet készített a történetei nyomán. Angliában 2002-ben British Tourism-díjjal tüntették ki, amiért regényeivel és azok adaptációival pozitív hatást gyakorolt Cornwall környékének turizmusára: a könyvek és a ZDF-filmek hatására németek ezrei látogattak el Anglia dél-nyugati megyéjébe.
Pilcher regényei Magyarországon a kilencvenes években a Magyar Könyvklub, később az Ulpius-ház gondozásában jelentek meg. A fia, Robin Pilcher szintén regényíró. Az ő művei is megjelentek magyarul.
W. E. B. Griffin (1929-2019)
A háborús regények mestere 89 évesen hunyt el február 12-én. A W. E. B. Griffin egy írói álnév, William Edmund Butterworth III volt az igazi neve. Griffinként hat szériában összesen harmincnyolc regényt publikált, és további tizenegy álnevet használt munkássága során. Több mint 160 fikciós és tényirodalmi művet jegyzett.
17 évesen, 1946-ban csatlakozott az Egyesült Államok seregéhez, és a kémelhárításnál szolgált Németországban; később Koreába rendelték. A koreai háború után még a seregnél szolgált, amikor publikálni kezdte első regényeit. Az első három kötet sikerét követően főállású író lett. Élete utolsó éveiben néhány regényét a fiával, IV. William E. Butterworth-szel közösen jegyezte. Magyar nyelven a Gold Book Könyvkiadónál jelennek meg a könyvei.
Tandori Dezső (1938-2019)
A Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író és műfordító február 13-án hunyt el. Nagyon fiatalon bekerült gimnáziumi tanárának, Nemes Nagy Ágnesnek írói-baráti körébe: olyanokkal volt szoros kapcsolatban, mint Mészöly Miklós, Ottlik Géza vagy Mándy Iván. Versei a hatvanas évek közepétől fogva jelennek meg rendszeresen. A hetvenes évektől folyamatosan és igen sokféle műfajban publikált. Nat Roid álnéven krimiket, Hc. G. S. Solenard néven pedig fantasztikus regényt írt. 1975-ben Füst Milán-díjat, 1978-ban József Attila-díjat, 1989-ben Déry Tibor-díjat kapott. 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007-ben Szépíró-díjjal, 2009-ben Artisjus-díjjal ismerték el munkásságát. 2014-ben a Nemzet Művészének választották. (Forrás: PIM)
Fésűs Éva (1926-2019)
Február 21-én hunyt el Fésűs Éva meseíró. Több évtizedes gyermekirodalmi munkássága elismeréséül számos kitüntetésben részesült, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjét 2006-ban, a Kossuth-díjat pedig 2017-ben vehette át. 2001-ben életműdíjat kapott az I.B.B.Y. (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) részéről.
Meseírói pályafutása a Gyermekrádiónál kezdődött 1958-ban. A Rádió állandó külső munkatársaként két évtizeden át számtalan esti mesével, havonta két teljes óvódásoknak szóló műsorral, évente két mese-hangjátékkal és még egy gyermekopera szövegkönyvével is megörvendeztette hallgatóit. Írásban eleinte csak a Dörmögő Dömötör című gyermekújságban, illetve elszórtan antológiákban jelentek meg versei és meséi. 1968-ban jelent meg első mesekönyve, a Csupafül. Meséit, mesejátékait nyugdíjazása után kezdte mesekönyvekké átdolgozni. Első komoly önálló kötete, Az ezüsthegedű 1987-ben jelent meg. A könyv azóta 12 kiadást ért meg. Felnőtteknek szóló verseit – amelyeket fiatal korától írt – 2016-ban ismerhette meg a közönség. (Forrás)
Gene Wolfe (1931-2019)
Gene Wolfe április 14-én, életének 87. évében hunyt el. Élete során több mint 30 regényt jelentetett meg, a legutóbbit 2015-ben A Borrowed Man címmel. Számost díjat nyert el, mint a Nebula, a World Fantasy és a Locus díjak. Egy alkalommal Isaac Asimov tévesen mondta be, hogy Wolfe elnyerte a Nebula díjat a The Island of Doctor Death and Other Stories című könyvéért, majd mikor a hiba kiderült, Asimov viccelődött, hogy a szerzőnek valóban írnia kellene egy elbeszélést ezzel a címmel – megtette, s végül el is nyerte vele három évvel később a Nebula-díjat.
Művei magyarul a Delta Vision gondozásában jelennek meg. (Forrás: Galaktika)
Herman Wouk (1915-2019)
A Pulitzer-díjas amerikai író május 17-én hunyt el a kaliforniai Palm Springsben, tíz nappal a 104. születésnapja előtt.
Világszerte elsősorban a második világháború idején játszódó Zendülés a Caine hadihajón, valamint az amerikai Henry-család életét bemutató Forrongó világ, Háború és Végső győzelem című háborús regényei útján lett ismert. A Pulitzer-díjat a Zendülés a Caine hadihajón-ért kapta 1952-ben. A regény Wouk személyes tapasztalatairól szól a második világháborúban a Csendes-óceánnál szolgáló aknakereső-romboló fedélzetén, ám a zendülés soha nem történt meg az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészeténél, csupán fikció. A regény alapján film is készült, amelyben Humphrey Bogart játssza Queeg kapitány szerepét. A regény magyarul legutóbb a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg 2016-ban.
Térey János (1970-2019)
A József Attila- és Füst Milán-díjas költő, író műfordító életének 49. évében, június 3-án hunyt el váratlanul. Elsősorban költőként vált ismertté, első versei 1990-ben jelentek. Pályáján kiemelkedik az 1991-es Szétszóratás, a 2000-ben megjelent Drezda februárban című verseskötet, valamint a 2006-os Ultra című kötete. A kötött versformák mellett érdeklődést mutatott a hosszabb elbeszélő jellegű művek iránt, s ennek eredményeként született meg a Paulus című verses regénye (2001), amely több elismerésben részesült (Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj), majd A Niebelung-lakópark című drámatetralógiája, amelyből Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházi előadást.
Munkásságát több jelentős díjjal jutalmazták: Déry Tibor-jutalomban (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíjban (1995), a Magyar Rádió Petőfi-díjában (1996), József Attila-díjban (2001), a Tiszatáj díjában (2002), Füst Milán-díjban (2002), Örkény István-ösztöndíjban (2003) részesült. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét 2006-ban, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat 2010-ben vehette át.
Ungvári Tamás (1930-2019)
A Széchenyi-díjas és József Attila-díjas magyar író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár június 29-én halt meg életének 89. évében. Irodalomtudósként műfajelmélettel és -történettel, valamint a modernség megnyilvánulási formáival foglalkozott a 20. századi próza- és drámairodalomban. Fordítóként elsősorban angol és amerikai drámákat ültetett át magyarra, jelentősebb műfordításai közé tartozik Arthur Miller Az ügynök halála, Bertolt Brecht Galilei élete, valamint Graham Greene négy regényének adaptálása magyarra.
Ungvári Tamás írta a Beatles Biblia és A rock mesterei című könyvet. Lezáratlan nyomozás címmel egy önéletrajzi ihletésű művet is publikált. 2010-ben jelent meg A “zsidókérdés” magyarországi története című könyve. A Nyomtalanul – A gyilkosok köztünk vannak című munkája unokatestvére, Elbert János irodalomtörténész felderítetlen halála után kutat. Legújabb műve az idei könyvhétre jelent meg A gólem és a prágai rabbi címmel.
Andrea Camilleri (1925-2019)
Az olasz regényíró, rendező és forgatókönyvíró július 17-én hunyt el. A magyar olvasók elsősorban úgy ismerik, mint Montalbano felügyelő atyja. Rómában élt, ahol televízióban és színházban is rendezett, valamint rendezést tanított.
Toni Morrison (1931-2019)
A 88 éves Toni Morrison augusztus 5-én hunyt el New Yorkban. 1931-ben született Ohióban, Chloe Anthony Wofford néven anyakönyvezték. A szülei délről érkeztek Ohióba a rasszizmus elől menekülve. A Howard- és a Cornell Egyetemen tanult, angolból szerzett diplomát. Előbb tanárként, majd a Random House szerkesztőjeként dolgozott. A kiadó első fekete vezető szerkesztőjeként nagy szerepe volt abban, hogy olyan színes bőrű szerzők művei jelenhettek meg, mint Chinua Achebe és Angela Davis.
1993-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Ő volt az első fekete, aki megkapta a legrangosabb irodalmi díjat. 2009-ben megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagi címét, Barack Obama pedig 2012-ben Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki.
Konrád György (1933-2019)
A Kossuth-díjas magyar író, esszéíró szeptember 13-án hunyt el, 86 évesen. Első regényét ifjúságvédelmi felügyelőként szerzett élményei ihlették, második regényének, A városalapítónak kiadását 1973-ban politikai okokra hivatkozva elutasították, végül 1977-ben erősen megcsonkítva jelentették meg. 1978-ban Szelényi Ivánnal megírta Az értelmiség útja az osztályhatalomig című történetfilozófiai esszét, amelynek kéziratát a hatóság lefoglalta, a szerzők ellen államellenes izgatás címén eljárást kezdeményezett. 1973 és 1988 között csaknem folyamatosan publikációs tilalom alatt állt, művei, mint A városalapító, A cinkos, Kerti mulatság – először csak külföldön jelenhettek meg. Regényeit mintegy tizenkét nyelvre fordították le, 1983-ban Herder-díjjal ismerték el. 1990 óta főként esszéket írt.
Munkásságáért 1990-ben Kossuth-díjat, 1991-ben a Nemzetközi PEN Club irodalmi békedíját kapta. 2001-ben neki ítélték a Károly-díjat, az egyik legkiemelkedőbb európai elismerést, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át.
Emlékük legyen áldott.