2020 dupla évforduló, hiszen 120 éve született, és 50 éve hunyt el Fekete István. Két legismertebb és legszeretettebb műve, a Tüskevár és a Vuk remek példák arra a páratlan látásmódra, ami Fekete Istvánt ikonikus szerzővé tette.
Mezőgazdászként és szenvedélyes vadászként nagyon szoros kapcsolatot ápolt a természettel, ennek is köszönhető, hogy nemcsak a maga korában, de talán az egész magyar gyermekirodalomban nincs még egy olyan szerző, aki olyan szeretettel és értő figyelemmel tudott volna írni az állatok életéről, mint ő. Pont ez a természetábrázolás és a műveiben lévő örök érvényű igazságok teszik ma is aktuális és minden életkorban újraolvasandó íróvá.
Fekete hitte és vallotta, hogy a természet mindenek fölött áll, törvényeit nem szabad megbolygatni, és akár fájdalmak árán is meg kell őrizni. Ez a gondolat nagyon megfontolandó a 21. századi ember számára, akinek minden eddiginél nagyobb tudatosságra kell törekednie, hogy ne csak élvezze, meg is óvja a természet szépségeit, harmóniáját.
„Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet” – írja Fekete István először 1966-ban megjelent, Hú című regényében.
Fekete István teljes életművét – az ifjúsági és felnőtteknek szóló írásait is – az idén 70 éves Móra Kiadó gondozza. Vuk Dargay Attila rajzfilmének köszönhetően Magyarország egyik legismertebb és legszeretettebb mesehőse lett, aki számos legkisebbeknek szóló kiadványukban – babakönyvek, pancsolókönyvek, lapozók – feltűnik. Vuk figurája jelenik meg a Móra ünnepi évének alkalmából kiadott saját fejlesztésű regiszteres lapozóján is, illetve biztosan szerephez jut az októberben induló, országjáró vándorkiállításon is.
2021-ben a tervek szerint folytatódik Fekete felnőtteknek szóló írásainak kiadása, jelenleg 3 ilyen könyv érhető el tőle Éjféli harangszó, Öreg magyarok és Vadászelbeszélések címmel. Az Almárium című kiadványban pedig idézeteket olvashatunk tőle.
Forrás: Móra Kiadó