2020. szeptember 14-én ünnepelné 50. születésnapját Térey János. Erre az alkalomra jelent meg ez a hátrahagyott kézirat, melynek bemutatója szeptember 11-én 19 órától lesz a New York Kávéházban (ahol a kötet borítóján látható fotó is készült a szerzőről, Isza Ferenc felvétele). Az önéletírásról Szirák Péter irodalomtörténészt Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója kérdezi, a könyvből Fekete Ernő olvas fel részletet.
„Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol” – írja a könyvben Térey János. A halála előtti években ezen a kéziraton dolgozott, közölt is belőle néhány fejezetet Egy cívis vallomásai alcímmel, azt azonban senki nem sejtette, hogy terjedelmes részével elkészült. A Boldogh-ház, Kétmalom utca című memoárt befejezni már nem tudta, de a tervezett mű egész struktúráját kidolgozta.
Az emlékiratban az író debreceni gyermekkorának és ifjúságának majdnem két évtizedét beszéli el. A meghatározó családi kötelékekről, a család eredetének kutatásáról, a szülőváros kulturális és történeti hagyományairól mint a személyiségét, a nevelődését formáló együttes hatásokról számol be ez a lezáratlanságában is sokrétű epizódokban kidolgozott vallomásfüzér. Az emlékirat fent idézett mondata arról tanúskodik, hogy nem csupán a szemérmesség, az érzelmességtől erősen ódzkodó alkat, de a feltárandó-feltárulkozó múlt, a távoli ősök elképzelt-kutatott élete és az örökölt-átélt traumák is nehezítették a szerző számára ezt a soha el nem odázott munkát, amely a Térey-hagyaték végességében „egy cívis vallomásai”-ként elénk tárul.
A budapesti bemutatót követően Debrecenben, Térey János szülővárosában Térey Könyvünnepet rendeznek. Az eseménysorozatról így ír Szirák Péter: „A legnagyobb debreceniek nyomdokain járva a »maradandóságot« az értékek megújító megőrzéseként fogta fel. A nem sejtett vég előtti hónapokat egy nagyszabású emlékirat, a Boldogh-ház, Kétmalom utca című család- és várostörténeti opusz megírásával töltötte. Alászállt a múltak kútjába, hogy felhozza egy cívis nemzetség és vele egy titkát váltig őrző város ellentmondásos történetét. A levéltárak és a lelkek mélyére ereszkedett, hogy a gyarapodás és romlás, a céltudatosság és úttévesztés, az építés és rombolás, a szenvedély és a szenvedés, a szeretet és az ártás különös, egyedi és mégis közös mintázatát megmutassa nekünk. E posztumusz memoár önelemző elszántsága, okossága és mívessége, katartikus megvilágító ereje is bizonyítéka annak, hogy Térey János váratlan és korai halála felbecsülhetetlen vesztesége szellemi közösségünknek. Vigaszunk csak az lehet, hogy olvassuk műveit és megőrizzük emlékét. (…) hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a Térey Könyvünnepet. Bemutatjuk az emlékiratát, sétát szervezünk verseinek helyszíneit, nyomait keresve, ellátogatunk egykori iskolájába, a Tóth Árpád Gimnáziumba és költeményei megszólalnak majd színházi esteken is.”
A rendezvénysorozat keretén belül lesz az ősbemutatója Prieger Zsolt a Káddis Térey Jánosért című művének; a már említett irodalmi séta A Kétmalomtól a Szent Annáig címet viseli, Balajthy Ágnes irodalomtörténész szerkesztette. Emléktáblát is avatnak szeptember 14-én, a költő szülőházánál (Kétmalom utca 17.). De kiállítás, szakmai konferencia és számos más irodalmi rendezvény is megvalósul szeptember 12. és 15. között Debrecenben, a részletes programot, itt találod.
Térey János 2019. június 3-án hunyt el. Egyik utolsó munkájáré, a Káli holtak című regényről, amely 2018-ben tavaly jelent meg, itt írtunk. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvekre fordították, több felolvasáson járt Európában és a tengerentúl.