2022. január 3-án lett 100 éve, hogy megszületett Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. A jubileum alkalmából szeretettel emlékezünk a 20. század egyik felnőtt és gyerekirodalom számára egyaránt kiemelkedő jelentőségű szerzőjére.
Három éves korában írta első versét – „A büszke tehén a réten áll. Csak áll” –, melyet szülei még nem tartottak igazi műalkotásnak, később viszont természetes önkifejezésnek tekintették lányuk lírába foglalt gondolatait. Nyomtatásban először a Mi utunk című református diáklapban jelentek meg versei, az első költő, aki támogatta fejlődését középiskolája, a Baár–Madas Református Leánylíceum igazgatója, Áprily Lajos volt. Neki is köszönheti alkotásait átitató természetszeretetét és látásmódját.
Kerkity Olgának adott interjújában így határozta meg magát: „20. századi vagyok. Költő, esszéista, tanár, gyermekeknek író és fiatalokkal sokat foglalkozó. Régebben megkérdezték tőlem gyakran, hogy pesszimista vagy optimista vagyok-e. Ezek a kérdések a mai világban egy kicsit háttérbe szorultak. Nos így tudnék erre a kérdésre válaszolni: olyasféle dolog ez, olyan szeretnék lenni, mint a narancs, amely tudvalevőleg a legkeserűbb gyümölcs, de úgy a legkeserűbb, hogy a legtöbb édesítőanyag van benne. Hát így vagyok én optimista vagy pesszimista.”
Bár Budapesten látta meg a napvilágot, Nemes Nagy Ágnes családja Partiumból származik. Távoli rokonság fűzte Adyhoz, Kaffka Margithoz, költői formálódására Vörösmarty, Babits, József Attila is hatással voltak. A II. világháború borzalmainak megélése mély nyomot hagyott benne. Ez, ahogy számos kortársa esetében is, visszaköszön alkotásaiban, melyeket többek között a férjével, Lengyel Balázzsal közösen alapított folyóiratban, az Újholdban publikált. A folyóirat alkotói 20-as éveikben járó, külön utakon közelítő, intellektuális beállítottságú emberek voltak, köztük Szabó Magda, Mándy Iván, Pilinszky János, Rába György, Somlyó György, Vidor Miklós, akik a Nyugat negyedik generációjának tartották magukat.
Nemes Nagy első kötete 1946-ban jelent meg. Egy interjúban a művészetet örömszerzésnek nevezte, egy másik nyilatkozatában a költészetet késleltetett gyógyszerhez hasonlította, mely később hat mint gondolnánk, de maradandóbban. Szerinte a gyerekek született élményszerző képessége bármilyen hétköznapi tapasztalásban képes felfedezni az érdekes, értékes, örömszerző motívumokat, amiket élvezetes formában képesek továbbadni. Ez a képességük sajnos hamar megszűnik.
1954–1958 között a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára volt 1958-tól pedig szabadfoglalkozású író. Tizenegy év hallgatás után jelentkezett új felnőtt kötettel Szárazvillám címmel, s ezután gyermekirodalmi kötet következett: Az aranyecset 1962-ben, a Lila fecske 1964-ben, majd 1969-ben a Napforduló. Gyermekversei folyamatosan jelentek meg a lapokban 1960-tól kezdve.
Gyereklírához fűződő kettős viszonyáról sokat elárulhat, hogy verseinek gyűjteményes kötetei egy kivételével nem tartalmazzák gyermekverseit. „…rájöttem, hogy a gyermekvers: műfaj. Itt lehet valamit csinálni. Híve vagyok annak, miszerint a jó gyerekvers is ugyanolyan verscsírából indul ki, mint a valódi vers. Csak a feldolgozási módja, az előadási módja más. És hát ott is el tudtam játszadozni millióféle formával, rímmel, a magyaros ritmus meg a mértékes ritmus összecsengetésével, ahogy Weöres Sándortól tanultuk mindannyian.” – mondta el egy vele készült interjúban.
Mikor Földes Anna arról kérdezte, mi a szerepe a szépségnek, elmondta, hogy a gyerekek ösztönösen keresik és teremtik meg a szépséget. A versmondás esetén sem maga a vers, sokkal inkább a szavakkal, ritmussal való játék és az abban való gyönyörködés, a világ a szavakkal való felfedezése és birtokbavétele tölti el őket örömmel. A szubjektív lírai megközelítésben a költő felfedezi és megmutatja az élet apró és nagyobb csodáit, a lírai én háttérbe vonul, a fókusz a tárgyon, eseményen, helyszínen lesz.
Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset című művét a Zichy Szín-Műhely művészei állítják színpadra Szitha Miklós, Liszt-díjas ütőhangszer művész, zeneszerző által komponált zenével. A családi verses-zenés mesejátékot 2022. január 14-én, pénteken este 7 órakor mutatják be a budapesti 6SZÍNben.
A tervek szerint kora tavasztól lesz látogatható a Nemes Nagy Ágnes meseösvény, melyet a Móra Kiadó, az Akítv Magyarországgal közösen valósít meg, s melyet a Digitális Vándor alkalmazás segítségével járhatnak végig családok, kisiskolás gyerekcsoportok és minden versrajongó. Az ösvény, hasonlóan a korábbi Vuk meseösvényhez a Budai-hegységben kerül kialakításra, a költőnő 12. kerületi, Böszörményi úton található néhai otthonától indul.
A Jelenkor Kiadó a centenáriumra készítette el a Könyves Magazinnal együttműködésben a #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című filmet, melyben Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László és Závada Péter mesél Nemes Nagy Ágnesről és költészetéről, s amely a költő születésnapján, január 3-án tekinthető meg 20 órától a Jelenkor Facebook és Instagram-oldalán. Ugyancsak az évfordulós napon indul az a 20 héten át tartó #nemesnagy100-kampány, melynek keretében hétről hétre egy-egy kulcsszó köré rendezve kapunk betekintést a költő életébe, életművébe. Ahogy Szabó Magda fogalmazott, amikor bemutatta Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött verseinek 1995-ös kiadását: „egyszer majd elkészítik kulcsszavaid szótárát, s kialakul belőle a profilod, kemény, szikár, szigorú arcél, az alkotóé, aki irtózott mindentől, ami nem etikus, nem tisztázott”. Ennek szellemében 20 jellemző szóval, kifejezéssel, névvel a Jelenkor Kiadó elkezdi ezt a különleges Nemes Nagy-szótárat, amit mindenki kedve szerint bővíthet majd.
A Jelenkor Kiadó 2016 óta gondozza Nemes Nagy Ágnes életművét, a sorozat szerkesztője Ferencz Győző költő, irodalomtörténész. Elsőként az Összegyűjtött versek jelent meg – benne közel 100 kiadatlan verssel; ezt követte 2019-ben az összegyűjtött interjúk és beszélgetések, A gyufaskatulyától Prométheuszig. Várhatóan 2022 áprilisában jelenik meg az életműsorozat harmadik kötete, A névtelenek senkiföldje, mely a Nemes Nagy Ágnes által kötetbe felvett esszéket és tanulmányokat gyűjti egybe. A költő születésének centenáriumi évében, várhatóan júniusban érkezik, egy különleges Nemes Nagy Ágnes-képeskönyv, melynek címe, Maszk nem takarta már. Nemes Nagy Ágnes hagyatékában fennmaradt fényképei felvillantják életének főbb szakaszait nem éppen idilli gyerekkorától tündöklő fiatalságán és küzdelmes alkotóévein át irodalmi szerepének kiteljesedéséig. Minden fényképről ugyanaz a tiszta és áthatóan okos tekintet néz vissza. A fényképekhez Ferencz Győző válogatott a költő verseiből, prózai írásaiból, interjúiból szövegeket, amelyek végigkövetik Nemes Nagy Ágnes életét, bemutatják nézeteit a világról és az irodalomról, és egyben mint egy kis breviárium, válogatást nyújtanak életművéből.
Forrás: Móra Kiadó, Jelenkor Kiadó.