Joe Hill: Fekete telefon (GABO, 2022)

Joe Hill: Fekete telefon

Írta : Joe Hill
Eredeti cím : 20th Century Ghosts
Eredeti kiadás : 2008
Magyar cím : Fekete telefon
Fordította : Uram Tamás, Pék Zoltán
Kiadó : GABO Kiadó
Recenzált kiadás éve : 2022
Terjedelme (oldalszám) : 400
100
Vidd hírét!
  •  
  •  

Egyszer olvastam egy hasonlatot, mely szerint a regény olyan, mint a hosszú házasság, a novella pedig olyan, mint egy idegennel váltott szenvedélyes csók. Sokszor eszembe jut ez a hasonlat, mikor novellát olvasok. És nagyon sokszor eszembe jutott, ameddig a Fekete telefon-t olvastam.


Ami a kötet műfaji besorolását illeti, a thriller, horror kategóriában találjuk. Előbbi telitalálat, de a második címke némi magyarázatra szorul. Ugyanis nem az a kegyetlen, vérengzős fajta horror, inkább borzongós, hidegrázós. Sőt, néhány novella még csak nem is hátborzongató, csupán szomorú (például a Pop Art – A légből kapott fiú). Ami határozottan közös a tizenöt novellában, hogy mindegyik kivált az olvasóból egy érzést. Egyik sem hagyott hidegen, az összes történet nyomot hagyott bennem. Egyik könnyekre fakasztott (20. századi kísértet), egy másik miatt sötétedés után megszaporáztam a lépteimet (Abraham fiai), egy harmadik valóságos érzékenyítés a fogyatékkal élők irányába (a már említett Pop Art – A légből kapott fiú), a negyedik pedig egy szerelmes történet (Bobby Conroy feltámad holtából) de mindegyik annyira gyengéden és óvatosan tereli az olvasót, hogy végül a legmeghatározóbb érzés a meglepetés: hogyan érte el ezt Joe Hill?

Terjedelmük változatos, némelyik csupán néhány oldal (például Holtában a fa másfél oldal), de legtöbbjük húsz-harminc oldal körüli. A novelláskötet előnye, hogy bármikor, bárhova magunkkal vihetjük, és szinte biztosak lehetünk benne, hogy sikerül legalább egy novellát elolvasni. Ilyen szempontból a Fekete telefon a legjobbkor érkezett hozzám. Elég sok teendőm akadt különböző hivatalokban, és Joe Hill történetei velem tartottak. Ennek köszönhetően a fárasztó várakozás minőségi idővé alakult, és nem tapasztaltam azt a frusztrációt, amit ugyanilyen helyzetben egy regény olvasása vált ki – nem mérgelődtem, hogy olyan nagy körülöttem a sürgés-forgás, hangzavar, nem stresszeltem magam amiatt, hogy nem tudok olyan elmélyülten koncentrálni, esetleg elszalasztok egy információt, ami majd a későbbiekben fontos lehet. Csupán olvastam és a végére értem. Még arra is maradt idő, hogy elmerengjek az olvasottakon.

A hivatalos ügyintézés csak egyik tényező, ami miatt kapóra jött a Fekete telefon. A másik tényező inkább az érzelmi síkra vonatkozik. Az olvasás időtartama alatt óriási megváltás volt egy régi, elvileg működésképtelen, mégis csörgő telefon miatt szorongani, egy leereszkedett lufigyerek miatt szomorkodni. A vírushelyzet és a jelenleg zajló háború miatt érzett félelem, szorongás, kiábrándultság, szomorúság és megannyi negatív érzelem – ha csak kis időre is – átkereteződött.

A nyelvezet egyidejűleg egyszerű és igényes. A szerző nagyszerűen bánik a szavakkal, a mondanivalója világos és letisztult, segít ráhangolódni a történetekre, amelyek valósággal megelevenednek lelki szemeink előtt. Meggyőződésem, hogy teljes mértékben a szerző szóhasználata az, ami eléri, hogy ennyire bele tudjuk élni magunkat a történetbe. Azon kívül, hogy a megfelelő szavakkal ír, megfelelő mennyiségű jelzőt használ, zseniálisan ráérez arra, hogy melyek azok a részletek, amelyeket alaposabban le kell írnia, és melyek azok, amelyeket az olvasó fantáziájára bíz. 

Szeretettel ajánlom ezt a kötetet azoknak, akik szeretik a borzongatós történeteket. Meggyőződésem, hogy imádni fogják a Legjobb új horror, az Apám maszkja, a Fekete telefon, Az özvegy reggelije című novellákat, és régi barátokként üdvözlik majd Bram Stoker Drakulájából ismert szereplőket (Abraham fiai). Ugyanakkor szeretettel ajánlom ezt a kötetet azoknak is, akik kissé tartózkodóak a stílus, az irányzat miatt. Amennyiben kacsintgat valaki a thriller irányába, de még nem mert belevágni, akkor a Fekete telefon igazán kíméletes és gyengéd bevezetést biztosít. Végül pedig ajánlom mindazoknak, akik irányzattól és besorolástól függetlenül egyszerűen csak szeretnek nagyon jó történeteket olvasni. Bár tökéletesnek tartom tábortűz mellé, legyünk óvatosak, ha fiatalkorú személyek is jelen vannak. Egy felnőtt fantáziájára is mély hatással vannak, úgyhogy inkább ne tüzeljük fel még jobban a kiskorúak eleve élénk fantáziáját.

Megfogadtam, hogy a recenzió írásánál csupán Joe Hill érdemeire koncentrálok, és nem említem meg, hogy a koronázatlan horror király leszármazottja. Végül meggondoltam magam, azt hiszem, hogy Joe Hill már többedjére bizonyítja az alkalmasságát és tehetségét, már régen nem az édesapja árnyékában ír, hanem önállóan ragyog. Az tagadhatatlan, hogy a (mérgezett) alma nem esik messze a fától, de a jelen kötetből az is világossá válik, hogy nem csak apja, de egyéb klasszikusok is hatottak rá: Kafka hatására ismerünk a Meghalljátok a sáska ciripelését című novellában, és Bram Stoker életműve visszaköszön az Abraham fiaiban.

Joe Hill, avagy Joseph Hillstrom King Tabitha és Stephen King középső gyermekeként született 1972. június 4-én. Amennyiben az olvasó megkedvelte Joe Hill stílusát, ötleteit, igényes nyelvezetét és kedvelhető szereplőit, folytathatja az olvasást a magyarra fordított regényeivel: Szarvak (2012), A szív alakú doboz (2018), NOS4A2 (2019).


Vidd hírét!
  •  
  •