A kissé visszafogott január után februárban már sebességbe kapcsol a hazai könyvkiadás, és az olvasókat nagyszerű könyvújdonságokkal várják a könyvesboltok polcai. Ezek közül ragadtunk ki mi kilenc olyan könyvet, amelyet szerintünk nem szabad kihagyni.
Jaume Cabré: Fénykeringő (Jelenkor)
A katalán irodalom legnagyobb kortárs alkotójának új regénye szürreális fordulatokban bővelkedő, enigmatikus mese, amely mesteri módon használja a klasszikus noir irodalom figuráit: ártatlan emberek, akik véletlenül szembekerülnek a törvénnyel, titokzatos, meggyötört nők, akiket végül mind magával sodor a tragikus végzet, amely szüntelenül hajszolja őket.
Ismael egy nap egy kórházi ágyon tér magához, fogalma sincs, hogy került oda, de még nagyobb baj, hogy azt sem tudja, ki ő.
(fordította: Tomcsányi Zsuzsanna)
Mohsin Hamid: Az utolsó fehér ember (Jelenkor)
A kétszer is Man Booker-díjra jelölt, panzsábi és kasmíri felmenőkkel rendelkező, Pakisztánban született, de az Egyesült Államokban nevelkedett Mohsin Hamid legújabb könyve lebilincselő regény arról, mire képes az ember szélsőséges helyzetekben, hogyan határozza meg a másokról és önmagunkról alkotott képünket az etnikai hovatartozás, és miként kerekedhetünk felül a fajgyűlöleten, a félelmen és az erőszakon.
A regény főszereplője egy reggel megdöbbenve látja a tükörben, hogy fehér bőre mélybarnára sötétedett az éjszaka. Lassan egyre több emberről derül ki, hogy Andershez hasonlóan egyik napról a másikra sötét bőrűek lettek. A névtelen kisváros lakóin úrrá lesz a bizonytalanság. Egyesek a fennálló rend régóta fenyegető megbomlásaként értelmezik az eseményeket, és félnek, vajon elfogadja-e új külsejüket a közösség, mások minden előítéletüket feledve egyre közelebb kerülnek egymáshoz.
(fordította: Pordán Ferenc)
Sandra Newman: Julia (Helikon)
Hetvenöt évvel azután, hogy Orwell megírta ikonikus regényét, az 1984-et, Sandra Newman megalkotta a Nagy Testvér világának olyan női főhősét, akinek élete, szenvedése, vívódása, aljassága, behódolása és végső lázadása szuggesztív erővel és provokatív kegyetlenséggel mutatja meg, milyen sorsot jelenthet egy totalitárius diktatúra a nők számára. Newman nem kevesebbre vállalkozott, mint az 1984 történetének merész újragondolására, ezúttal női nézőpontból.
A történet főszereplője (az 1984 női főszereplője, Julia) minden tekintetben példás polgár – vidám, nem hisz semmiben, és egyáltalán nem érdekli a politika. Tudja, hogyan maradhat életben a Gondolatrendőrség, az újnyelv, a kettősgondol, a kiskémek és a prolinegyedek feketepiacának világában úgy, hogy a szexuális örömökről se kelljen lemondania. De egyszer csak érdeklődni kezd egy kollégája, Winston Smith iránt – és ez a kapcsolat nem várt bonyodalmakhoz vezet.
(fordította: Lukács Laura)
Annie Ernaux: Egyszerű szenvedély | A fiú (Magvető)
A 2022-es év irodalmi Nobel-díjas írójának kötete két kisregényt tartalmaz, amelyek a szenvedély természetét tárják fel, és mindazt, amit a másik ember iránt érzett szenvedély tanított neki az emlékezésről, az időről és önmagáról.
Az Egyszerű szenvedély narrátora az ötvenegy éves, néhány éve elvált Annie Ernaux, aki szenvedélyesen beleszeret egy kelet-európai diplomatába, egy nős férfiba. Ernaux szégyenérzet és önigazolás nélkül dokumentálja az elsöprő érzelmet, amely több mint egy éven keresztül uralta minden pillanatát és gondolatát. A fiú, Ernaux legutóbbi, tavaly megjelent írása egy három évvel későbbi kapcsolatról szól, amelyet egy nála harminc évvel fiatalabb egyetemistával folytatott.
(fordította: Szávai János)
Jess Lourey: Kimondhatatlan (Kossuth)
Az amerikai Jess Lourey torokszorítóan izgalmas regényét a szerző szülővárosában megtörtént események ihlették. A Kimondhatatlan egy kis minnesotai közösségről szól, ahol semmi sem olyan csendes vagy biztonságos, mint amilyennek tűnik. Ez volt Lourey debütregénye, és a magyar olvasóknak is ezzel mutatkozik be az írónő.
Cassie McDowell egy farmon él a város mellett, imádja az iskolát, és bele van zúgva a leghelyesebb fiúba az osztályban. Igaz, a szülei különös partikat rendeznek, ahová nagyon fura vendégeket hívnak, de ehhez már hozzászokott. Aztán minden megváltozik, amikor valaki gyerekekre kezd vadászni Lilydale-ben. Helyi fiúk tűnnek el, majd előkerülnek ugyan, csak éppen erőszakosak, mogorvák és visszahúzódóak lesznek.
(fordította: Pék Zoltán)
Jon Fosse: Fehérség (Pesti Kalligram)
A 2023-as irodalmi Nobel-díjas Jon Fosse legújabb prózai műve egy kisregény. A Fehérség norvég nyelven 2023-ban jelent meg.
A mindössze 80 oldalas kötet egyes szám első személyű narrátora egy férfi, aki egy napon beül az autójába, és céltalanul elindul, hol jobbra, hol balra kanyarodva. míg végül az autója elakad egy erdei út végén. Hamarosan besötétedik és havazni kezd, de ahelyett, hogy visszafordulna segítséget keresni, a férfi ostobán bemerészkedik a sötét erdőbe. Elkerülhetetlenül eltéved, és ahogy egyre jobban fázik és fárad, a homály közepette egy ragyogó lénnyel találkozik.
(fordította: A. Dobos Éva)
Fiona Valpy: A kerti útvesztő (Next21)
Az Emlékek tengere szerzőjének új könyve két idősíkban játszódik: az egyik 1943-ban, a mádosik világháború idején, a másik 2015-ben.
1943-ban Beatrice a Villa delle Colombe-ban húzza meg magát, amelynek kertjében egy ciprusokból ültetett útvesztő található. Az épületben lakó kedves olasz pár többeket, felnőtteket és gyermekeket egyaránt beköltöztet biztonságosnak hitt otthonába. A háború előrehaladtával azonban a birtok lakói borzasztó dolgoknak lesznek tanúi.
2015-ben Beatrice még mindig a villában él, ő vigyáz a birtokra. Tess férje elvesztését gyászolva, fájdalommal teli szívvel érkezik a villába, és Batrice megmutatja neki, hogy a kert, amelyben egy ciprusokból ültetett útvesztő található, valódi gyógyír a lelki sebekre. Tess lassacskán kezdi jobban érezni magát, de odalesz a béke, mert megjelenik Marco, a villa tulajdonosa, aki ingatlanfejlesztők kezére akarja játszani a régi épületet. Beatrice ráébred, ha feltárja a villa fájdalmas múltját, megakadályozhatja Marco tervét.
(fordította: Hessky Eszter)
Ann Patchett: Tom Lake (21. Század)
Ann Patchett legújabb regénye töprengés a fiatalkori szerelemről és a házasévek alatti szerelemről, arról, hogy hogyan éltek a szüleink, mielőtt mi megszülettünk. Reményteli és elégikus történet – azt vizsgálja, mit is jelent boldognak lenni, miközben a világ darabjaira hullik.
2020 tavaszán Lara három lánya visszatér a Michigan északi részén található családi gyümölcsösbe. Cseresznyét szednek, és közben kérlelik anyjukat, beszéljen Peter Duke-ról, a híres színészről, akivel annak idején együtt lépett színpadra a Tom Lake nevű társulat tagjaként, és kettejük között érzékeny szálak szövődtek. Miközben Lara felidézi a múltat, lányai végiggondolják saját életüket és anyjukhoz fűződő viszonyukat – ennek során átalakul az egész világról alkotott képük. Amiben biztosak voltak, azt most teljesen másképp látják.
(fordította: Csonka Ágnes)
Dennis Lehane: Apró irgalmak (Agave)
A Viharsziget és a Titokzatos folyó világszerte ünnepelt szerzője egy új mesterművel tér vissza. Az Apró irgalmak szenzációs thriller, a bűnözés és hatalom brutális tablója, valamint az amerikai rasszizmus sötét szívének bátor portréja.
1974 nyarán egy szombat este Mary Pat tinédzser lánya, Jules nem jön haza. Ugyanazon az estén holtan találnak egy fiatal fekete fiút, akit rejtélyes körülmények között gázolt el a metró. A két esemény egymástól függetlennek tűnik, Mary Pat azonban a gyermeke utáni kétségbeesett keresés közben olyan dolgokra bukkan, amelyeket jobb lett volna nem feltárni – kérdezősködése zavarja Marty Butlert, az ír maffia főnökét és a neki dolgozó embereket, akik nem nézik jó szemmel az üzletükre fenyegetést jelentő kutakodást. A háttérben pedig ott lüktet és forrong a város állami iskoláinak erőszakkitörésekhez vezető deszegregációs törekvése.
(fordította: Rusznyák Csaba)
A könyvek a kiadók tervei szerint 2024 februárjában jelennek meg, de előre nem látható okok miatt csúszások természetesen előfordulhatnak.