10+2 könyv, amelyet nagyon várunk márciusban

Gabriel García Márquez sosem publikált kisregénye a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul. Az öt rövid történet egy Ana Magdalena nevű asszonyról szól, aki minden augusztusban elutazik édesanyja sírjához. A nő boldog házasságban él, ám a szigeten egyetlen éjszakára minden évben más emberré válik, idegen férfiak karjaiban. A Találkozunk augusztusban valódi irodalmi szenzáció, a vágy, a szabadság és az életöröm könyve. Márquez 1999-ben kezdett el dolgozni rajta, és végül a 2004-es, ötödik változatot tekintette véglegesnek, ám úgy döntött, hogy a könyv nem elég jó, és „meg kell semmisíteni”. A fiai most úgy határoztak, apjuk halálának tizedik évfordulójára mégis publikálják a kisregényt. (fordította: Scholz László)

Khaled Hosseini Szaba még kisgyerek, amikor bátyjával és édesapjával elmenekül a háború elől, amely Grúziában dúl. A csonka család Angliában kap menedéket. Húsz évvel később a három férfi még mindig képtelen megbékélni a múlttal, a hátrahagyott helyek és emberek kísértik őket. A családapa úgy dönt, hogy hazautazik: visszahúzza elhunyt felesége emléke és a pusztulófélben is gyönyörű szülőföld. A megérkezése után hetekkel azonban nyomtalanul eltűnik. A nagyobbik fiú apja felkutatására indul, de hamarosan felőle sem érkezik több hír. A legkisebb fiú is útra kel hát, hogy felfedezze egykori hazáját és annak lakóit, az út pedig egyenesen annak az orosz-grúz konfliktusnak a közepébe vezet, amely generációk sorsát pecsételte meg, és a családját is szétszakította. (fordította: Neset Adrienn)

Huszonöt évnyi régészeti kutatás után Ludovic Slimak 2015 augusztusában, egy dél-franciaországi barlangban egy test maradványaira bukkan. A világ minden tájáról érkező kutatócsoportok vizsgálják a fontos felfedezést: az egyik utolsó Neander-völgyi emberé lehet, de a legkorszerűbb tudományos elemzések eredményei ellentmondanak egymásnak. Slimak lenyűgöző tájakra repíti az olvasót, szövegében váltakoznak a tudományos barangolásokról szóló részletek, az útleírások és a létünkről szóló filozófiai töprengések. A könyv időutazás tudásunk határain túlra, az emberiség legnagyobb kihalásával szembesítve bennünket. (fordította: Szende Gabriella)

Hiigari Sanaka szívmelengető, életigenlő regényében az emberek a haláluk után egy varázslatos fotóstúdióba érkeznek, hogy egy-egy fotón megnézzék életük legfontosabb pillanatait – és újra átéljenek egy-egy értékes emléket, mielőtt átmennek a túlvilágra. Előfordul azonban, hogy épp a legfontosabb pillanatokról nem készül kép, vagy a meglévő fotó életlen, esetleg sérült. Ilyenkor az elhunytaknak lehetőségük van visszautazni a múltba, hogy megörökítsék, és egyben újra átéljék azt a jelentőségteljes pillanatot. Van azonban egy szigorú szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad beavatkozni a múltba…

(fordította: Mayer Ingrid)

Ugyan a győztes szövetségesek a második világháború után megfogadták, „még a világ végén” is levadásszák a náci háborús bűnösöket, sokukat hagyták elillanni, vagy egyenesen eltussolták rémtetteiket az együttműködésükért cserébe. Egyes náci szökevényekből fegyvercsempész, spicli vagy titkos ügynök lett, s döntő fontosságú szerepet játszottak a szuperhatalmak közötti küzdelemben. Danny Orbach, az izraeli hírszerzés veteránja a kémregények izgalmával vetekedve meséli el a szökött nácik rejtélyes történeteit, melyek államtitkoknak minősültek, s belevesztek a mendemondák és a propaganda homályába. (fordította: Urbán Erika)

Dr. Jeffrey valós tényeket feldolgozó, krimiszerűen izgalmas könyve a nácik Nagy-Britanniában, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban folytatott egy évtizedes kémtevékenységét mutatja be. Annak történetét meséli el első ízben, hogy miként vezetett egy német kém New Yorkban feladott és a skóciai Dundee-ban elfogott levele egy Európára és Észak-Amerikára kiterjedő kémhálózat leleplezéséhez, majd annak a titkosszolgálati és biztonságpolitikai szövetségnek a létrejöttéhez, amelynek ma is tagja az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.

(fordította: Rényi Zsuzsa)

A szerző a Columbia Egyetem Üzleti Karának docense, menedzsmentet és etikát tanít. Több mint 60 viselkedéstudományi tanulmányt publikált, nevét a titkokkal és a titkolózással kapcsolatos átfogó tudományos munkája tette ismertté. Könyve nem gyakorlati útmutató kezdő és haladó titkolózók számára, hanem egy ötvenezres mintán végzett, hosszan tartó kutatássorozat összefoglalása, a titok lélektanának és a 38 titokfajtának a leírása. A Rising Star-díjjal kitüntetett szakértő kutatásairól a The New York Times, az Economist, a The Wall Street Journal és a BBC is beszámolt.

(fordította: Dr. Molnár Csaba)

Ez a könyv egy fontos valóság-ellenőrzési segédlet, legyen szó energiáról, élelmiszer-termelésről, anyagi világunkról, globalizációról, bolygónk jövőjéről és túlélési esélyeinkről. Ahhoz, hogy hatékonyan kezelhessük a problémákat, vagy legalább tegyünk egy próbát, értenünk kell a tényeket. Smil a legújabb tudományos eredményekre támaszkodva veszi számba a létünket meghatározó tényezőket, és nem fél a félretájékoztatás forrásainak bélyegezni olyan meghatározó gondolkodókat, mint a történész Yuval Noah Harari vagy a nyelvész Noam Chomsky.

(fordította: Kelemen László)

A kínai kormány még napjainkban is kegyetlenül üldözi az ujgurokat. Ez a muszlim kisebbségi csoport 2017 óta a 20. század rémségeire emlékeztető elnyomásban él Kína mindent látó megfigyelőállamában, ahol az internálótáborokban feltehetőleg több mint egymillió embert tartanak fogva. Ez a realitás határozza meg Táhir Hamut Izgil életét, akinek költő barátai sorra tűntek el, és őt magát is börtönbe zárták. Miután 1996-ban megpróbált külföldi tanulmányútra menni, a rendőrség addig kínozta, míg be nem ismerte a koholt vádakat, ezt követően átnevelő munkatáborba küldték. De Táhir három év raboskodás után sem gondolta volna, hogy évtizedekkel később olyan radikálisan oldja meg az ujgurkérdést a kínai kormány, amit ma már népirtásnak tekintünk. (fordította: Kiss Marcell)

Cara évtizedekkel ezelőtt egyedülálló anyaként, a kisfiával érkezett New York latin-amerikai bevándorlók által lakott negyedébe. Az ötvenes éveinek közepén váratlanul elveszíti az állását; tartalékai nincsenek, a munkanélküli segély véges, szerény lakásának bérleti díját pedig fizetnie kell. Állást keres, és a kormányprogram keretében heti rendszerességgel találkozik egy szociális munkással. A találkozók során Cara, ez a melegszívű, életvidám asszony csak mesél és mesél: küzdelmekkel teli életéről, a barátairól, a családjáról, a bevándorlók apró-cseprőnek tűnő, mégis egész világokat romba dönteni képes ügyeiről, örömökről és bánatokról, arról, milyen az, ha valaki napról napra a társadalom peremén kénytelen egyensúlyozni. (fordította: Mesterházi Mónika)

Somogyi Réka selyemfestő színpompás képei és novellái kéz a kézben járnak e gyönyörű kötetben. A novellák nem magyarázzák a képeket, és a festmények nem illusztrációként szolgálnak. Szellemi kaland elmélyülni a novellák különös, olykor transzcendens világában; s ugyanígy szellemi és vizuális alámerítkezés a képek befogadása.

„Festészetem annak az eredeti világnak a leképezése, ahol még nem vált ketté élet és halál, árnyék és fény, te meg én, amikor tökéletes ölelésben várja az idők végét férfi és nő, isten és a teremtmény.”

Herendi Gábor rendező, filmproducer, Divinyi Réka forgatókönyvíró és Réti László thrilleríró már bizonyított a saját területén. Most azért fogtak közös projektbe, hogy egyén és társadalom szembenállásának kérdéseit feszegessék a napjaink Budapestjén játszódó izgalmas akcióthrillerben.

Marát tizennyolc évesen érte anyja váratlan halála. Kamaszként képtelen feldolgozni a traumát. Csak idő kérdése, hogy olyan társaságba keveredjen, amelyben úgy érzi, megkapja, amit szeretne: végre figyelnek rá. A lány egyre durvább dolgokat vállal, hátha vallásos apját is kihozza a sodrából…