Az eugenika meglehetősen erős befolyással bírt a második világháború holokauszt-kérdésére. A könyvben szereplő történet bizonyos szempontból ennek a kérdéskörnek a központi részéhez kapcsolódik, valós alapokon és történelmi tényeken nyugszik.
A Dzsinnvadászok számos súlyos témát érint. A társadalmi, nemi, vallási és faji alapon történő megkülönböztetés olyan rétegei villannak fel a sorok között, amit a fejlett világban élő ember nemhogy a saját bőrén nem, de még a környezetében is ritkán tapasztal. Tudjuk, hogy van ilyen, hallottunk róla a hírekben, de az, ahogyan Deepa Anappara elénk tárja, a húsunkba vág.
A mű az egyik legmegrendítőbb beszámoló, ami a hírhedt náci koncentrációs tábor eseményeit dolgozza fel. Rendkívül sokrétű, rengeteg valós eseményt érintő írás, amely kidomborítja a sokat vitatott és körüljárt témát, hogy hogyan képes az ember mindezekre a kegyetlenségekre, másrészt hogyan képesek az áldozatok olyan mértékű alkalmazkodásra, hogy a súlyos alultápláltság és végkimerülés állapotában is hatalmas energiákat mozgassanak meg a túlélés érdekében.
2003 januárjában az NSA Regionális Célpontok osztályának vezérkari főnöke, Frank Koza emailben arra kérte az egyik brit hírszerző ügynökséget, hogy segítsenek ENSZ BT-tagok után kémkedni. Az üzenetet, amely a Koza-memóként maradt fenn, Katharine Gun, GCHQ egyik fordítója a lelkiismeretére hivatkozva kiszivárogtatta. Ez a könyv az ő történetét meséli el.
Marlenkának cukrászdája és virágboltja van. Kedvenc virága a nárcisz. A nárcisz nyugaton az egocentrizmus, önzés, hiúság, önimádat jelképe (a virágnak magának a szirmai picit befelé, önmaga felé hajlanak), míg Kínában a gazdagság, a szerencse szimbóluma. Vajon sikerül ennek a terhelt múltú és jelenű nőnek és családjának kilépni ebből sorsirányból, és legalább a jövő alakulását jó felé fordítani?
A párbeszédek és éles helyzetek tipikusan „maiak”, nehéz lenne elvonatkoztatni attól, hogy a regény története napjainkban játszódik. A történet azonban sok pontján érinti az örökös kérdések körét: mivé változtatnak bennünket a fájdalmaink, félelmeink, el nem gyászolt kapcsolataink, lelki sebeink, és mivé tud változtatni valaki, akinek jelenléte, szeretete, figyelmének módja elemi erővel rombolja le veszteségből épített falainkat?
A Sorsfordítók egy megrendítő és elgondolkodtató regény arról, hogy mit is jelent az igaz szerelem, és mi az, amit megteszünk azért az emberért, akit a legjobban szeretünk a világon. És talán az is jó kérdés, hogy elég-e szeretni valakit ahhoz, hogy a lehetetlent is megtegyük, vagy valami más is kell ehhez.
A 200 oldalas, kemény táblás, nagyon jó minőségű, nagy méretű színes fotókkal illusztrált könyv lépésről lépésre ismertet meg a hangyák világával. A hangyák őstörténetétől a társas viselkedés kialakulásán, a kolónia felépítésén, a szaporodásukon, a biológiai jellemzőkön és mindennapi viselkedésükön át a kommunikációig mindenre részletesen kitér.
Megtalállak címmel folytatódik André Aciman Szólíts a neveden című népszerű regénye. A könyv magyarul a tervek szerint október 10-én jelenik meg, és ősszel a szerző is Magyarországra látogat.
Az Atyavilág egy okosan megírt, szatírikus vonásokkal teletűzdelt olvasmány, ahol a gúny és irónia sem mindig nyíltan érhető tetten, hogy a társadalmi kritikáról ne is beszéljünk. Ezzel együtt van valami bonyolultság az egészben, néha úgy tűnik, hogy túlszínezett és elvont, annyira, hogy számos gondolatmenetet kell végigvinni, amíg kikerekedik valami értelmes üzenet az elolvasott szövegből.
