A kötet főhőse egy anya, egy „függelék”, egy „levelesláda”, aki a munkája miatt Nyugat-Jütlandba költözik a tanárként dolgozó férjével. A férj egy népfőiskolán kezd dolgozni, a mi kedves fiatal anyukánk pedig elsősorban gyermeket nevel, ugyanakkor próbál beilleszkedni a kisvárosi létbe.
Stílusát tekintve A csonthárfa dala fantasynek számít, pontosabban a dark és gótikus fantasy közt helyezhetjük el, amely néha a horror határát is súrolja. Úgy a történet, mint a mesebeli mesék helyenként rémisztőek, kegyetlenek, és túl explicitek, emiatt felnőtt olvasóknak ajánlanám. A nyelvezete egyszerű és közérthető, inkább az elbeszélés vontatott, túl lassú jellege okozott nehézséget.
Az Üvegkert a kommunizmus legriasztóbb arca, ahol a nők kiszolgáltatottsága a mai európai viszonyok között szinte elképzelhetetlen. Pedig itt van, alig négy évtizednyi távolságban a maga feldolgozatlan, égető kérdéseivel, tovább hurcoljuk magunkkal egyéni és közösségi traumaként, sérelmekként, amelyekkel nem tudunk mit kezdeni.
Az Európa- és Aelita-díjas Kir Bulicsov munkássága jóformán hozzáférhetetlen magyarul. Ezen próbál változtatni a Metropolis Media, és egy életműsorozatot indít, amelynek első kötete, az 1988-as Túlélők nemrég jelent meg a kiadó gondozásában. Ugyancsak a Metropolis Media adja ki James Graham Ballard 1975-ös regényét, a Toronyházat, amely alapján három évvel ezelőtt készült mozifilm. Az Agave Könyvek Philip K. Dick egy 1956-os regényét kínálja; a Jones kezében a világ most jelent meg először magyar nyelven.
