Mikszáth Kálmán születésének évfordulóján több helyszínen megemlékezést tartanak Magyarországon és Szlovákiában. Aki szeretne részt venni a megemlékező ünnepségek valamelyikén, január 16-án megteheti azt Balassagyarmaton, Salgótarjánon, Budapesten, Székesfehérváron vagy akár Pásztón. Az ünnepi programok között szerepelnek kiállítások az író életéről és műveiről, vers- és prózamondó versenyek, és Mikszáth műveiből készült filmeket is fognak vetíteni a szervezők.
Az először újságban megjelentetett regény irodalmunk legnagyobb szabású közéleti szatírája, Mikszáth egyik legvitatottabb írása. Kiadásakor nagy visszhangot keltett. Ebben a könyvben már nincs semmi derült jókedvéből és ezt kortársai is megérezték. Ellenszenvet váltott ki a Néppárt lapja, a Hazánk szerkesztőiből, kik erőteljesen kritizálni, támadni kezdték. A mű érdekessége, hogy a szigetvári hősök mellett a kor politikusai is valódi nevükkel szerepelnek.
26 évesen nősült, de a nehéz anyagi körülmények miatt nem érezte méltónak magát a feleségéhez, el akart válni tőle. Mivel Mauks Ilona kitartott mellette, azt hazudta, hogy mást szeret. Később, amikor sikeres író lett, újraházadodtak. Ő mondta: “Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal, úgy mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.” Szülőfaluja 1910 óta a Mikszáthfalva nevet viseli.
Szombaton múlt 163 éve, hogy a felvidéki Szklabonyán megszületett a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, Mikszáth Kálmán. Magyar prózatörténeti megközelítésben a Jókai-hagyomány folytatója, de kiszűri Jókaiból, ami annál idejétmúltan romantikus, s azt teszi fő prózaszervező elvvé, ami Jókainál másodlagos, az epizódelemeket, az életképet és legfőképpen az anekdotát.
