A történet érdekes jellegzetessége, hogy miközben tényszerűen mindenki egy kisgyereket keres, egy lavinához hasonló jelenség alakul ki, amely a kapcsolatok szálain fut végig, és bonyolódik a végtelenségig. Fokozatosan derülnek ki elfeledett igazságok, bukkannak elő hazugságok, ferdítések, válnak láthatóvá érzelmi kötelékek, irigység és féltékenység üti fel a fejét.
Fiona Valpy olyan környezetet teremt a regény lapjain, amely az összetartozás, a bajtársiasság, a könyörület, a bátorság, a szeretet érzését közvetíti az olvasó felé. A kalandos életút, amelynek során egy skót lányból egy toszkán villa lakója lesz, miközben a világot feldúlja a háború, magával ragadó, akkor is, ha a szerző nem különösebben törekszik arra, hogy erőteljes hatásokat váltson ki az olvasóból.
Ben és Cara történetén keresztül elénk tárul a 21. század emberének élete: környezetszennyezés, fajok kihalása, energiaválság, a kormányok és a politikai vezetők válsága. Ebből a világból kínál menekülési lehetőséget John Pemberley, aki önként tette fel az életét arra, hogy megvalósítsa a lehetetlent. Semmi sincs azonban ingyen…
