Stephen King: Újjászületés

King bevallása szerint az Újjászületést Arthur Machen Pán, nagy isten című novellája és Mary Shelley Frankenstein című regénye ihlették.

hirdetés

A hatéves Jamie Morton egy New England-i kisvárosban, Harlowban él szüleivel, nővérével és három bátyjával. A vallásos család fontos szerepet tölt be a helyi metodista közösség életében, így amikor új lelkész érkezik a városba, egyik első útja éppen Mortonékhoz vezet. A kis Jamie-t már az első pillanattól kezdve lenyűgözi a fiatal lelkész, Charles Jacobs, aki az elektromosság megszállottja, és kisebb kísérletekkel teszi szórakoztatóbbá a gyerekek számára a bibliaórákat. Amikor pedig Jamie bátyja, Con elveszíti a hangját, és Jacobs tiszteletes az elektromosságot segítségül hívva gyógyítja meg, rádöbbennek, hogy az elektromosság iránti vonzalma több mint szórakozás a tiszteletes számára.

A kisvárosi idillnek egy tragikus esemény vet véget: a lelkész felesége és kisfia életét veszíti egy autóbalesetben. Jacobs tiszteletes ezt követően tejesen kifordul magából, és egy botrányos prédikációját követően elbocsátják az állásából. Jamie nagy veszteségként éli meg a tiszteletes távozását, ekkor ugyanis még nem sejti, hogy kettejük sorsát láthatatlan kötelékek fonják össze, és a későbbi találkozások meghatározóak lesznek az életében.

Felnőttkorában Jamie gitárosként keresi a kenyerét, és bár nem számít sztárnak, sikeres a műfajban. A siker mellett azonban a művészélet árnyoldalai is kísértik, így amikor legközelebb találkozik Charles Jacobsszal, különösen nehéz helyzetben van, komoly drogfüggő. A tiszteletes elektromos kísérletei ezúttal is csodát tesznek, ráadásul Jacobs segít neki szakmailag is talpra állni. Csakhogy a gyermeki csodálat Jamie-ben szép lassan átvált egy viszolygásba, amit a volt lelkész egyre szélesebb körben végzett tevékenységével kapcsolatban érez. A későbbi találkozások már nem véletlenszerűek, és ahogy telik az idő, egyre félelmetesebbek a Jacobs által végzett elektromos kísérletek, és egyre ijesztőbb a cél is, ami a volt tiszteletest vezérli: az élet és a halál közötti átjárót szeretné megtalálni. Jamie pedig akaratán kívül egy olyan helyzetbe kényszerül, amikor szívére hallgatva kénytelen együttműködni Jacobs legutolsó és leghátborzongatóbb kísérletében. Mindkettejük számára új értelmet nyer az újjászületés fogalma.

Stephen King 2014-ben írta az Újjászületést, a regény magyar fordításban 2015-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. Bár műfajilag elég nehéz behatárolni a regényt, az tény, hogy sokkal inkább magán viseli a szerzőhöz valamikor szorosan köthető rémtörténet műfajának az elemeit, mint King utóbbi években írt regényeinek többsége. Bár az alapszituáció korántsem ebbe az irányba mutat, a szinte az első pillanattól jelen levő feszültség és annak nagyon finomra hangolt fokozódása mindvégig jelzi, hogy valami hátborzongató esemény van kibontakozóban a Jamie Morton által egyes szám első személyben, mintegy ötven évet felölelő visszaemlékezésként elmesélt történetben.

Sokan vannak, akik a szerző legújabb regényeiben is a hetvenes-nyolcvanas évek Kingjét, az akkor írt műveinek hangulatát, stílusát keresik, és amikor nem találják, csalódottan írják le a szerzőt, mindenféle negatív jelzőkkel illetve őt és írásait egyaránt. Ezt valószínűleg többször is leírtam már, és megteszem most is: szerintem ez egy teljesen téves megközelítés. Számomra abszolút elfogadhatónak tűnik, hogy az évtizedek múlásával és a világ változásával az ember életszemlélete, világról alkotott képe is változik. Más dolgok lesznek fontosak, máshová tevődnek a hangsúlyok, és valószínűleg nincs ez másképp King esetében sem. Az ő életművében is vannak korszakok, vannak jól és kevésbé jól sikerült művek, attól függetlenül, hogy mikor születtek – és ebben nincs egyedül. Éppen ezért valószínűnek tartom, hogyha most, felnőtt fejjel olvasnám újra a szerző hetvenes-nyolcvanas évekbeli nagysikerű regényeit, csak kevés volna olyan pozitív hatással rám, mint akkor, amikor tizenéves vagy korai huszonéves fejjel olvastam őket, sok olyan dolgot hiányolnék, amit igazából az utóbbi évtized Kingjétől kaptam meg.

Számomra King utóbbi években írt regényeiben – attól függetlenül, hogy az alapötlet és annak kivitelezése mennyire jön be számomra – van valami különösen izgalmas, szerethető. Úgy érzem, hogy nincs szükségem kivételes írói fogásokra, sziporkázó fantáziára vagy idegtépő borzongatásra ahhoz, hogy elégedett legyek. Az Újjászületésben történetesen ezek közül néhányban van részünk, de ettől függetlenül is egyvalamit nehéz lenne elvitatni a szerzőtől, még azok részéről is, akik fanyalognak legújabb regényeit olvasva: King elbeszélési stílusa a régi, még mindig képes ugyanúgy magával ragadni, mint tinédzserkorunk olvasmányai során. Még mindig képes olyan közvetlen hangnemben szólni az olvasóhoz – akár szereplői által, akár a sorok közé csempészett írói közbeszólásokkal –, mintha csak régi ismerőseivel társalogna. Az pedig különösen tetszik, hogy karakterei és a rájuk osztott szerepek egyre életszerűbbek, a történetei pedig letisztultságról, egyre nagyobb élettapasztalatról, emberközeliségről tesznek tanúbizonyságot. Már nem csupán az eredeti ötletek, az egyedi megközelítés vagy a mesterfokon űzött borzongatás az, amivel szórakoztatni képes, hanem az egyszerű történetmesélés is, amely során számos elgondolkodtató kérdést fogalmaz meg önmaga és az olvasó számára. Akik tehát az Újjászületést azzal az elvárással olvassák, hogy majd megtalálják benne a régi, három-négy évtizeddel ezelőtti Kinget, valószínűleg csalódni fognak, akik viszont ennél nyitottabbak, azok egy legalább ennyire nagyszerűen alkotó, legalább ugyanannyira lendületes, de valahogy mégis más Kinget fedezhetnek fel.

Az Újjászületés egy kiváló King-regény, amelyben Jamie Morton önmagában is szórakoztató karaktere és rémtörténetbe forduló élettörténete mellett külön pozitívum, hogy King számos olyan kérdést feszeget, amelyek bizonyára sokakat foglalkoztatnak és sokakat elgondolkodtatnak: élet és halál kapcsolata, vallás és hit, fanatizmus és függőség, sőt okkultizmus. (Utóbbi mintegy tisztelgésként nagy elődje, H. P. Lovecraft előtt.) Igazából egyvalamit hiányoltam a regényből: a szerzőtől megszokott előszót vagy utószót, amelyekben általában néhány személyes gondolatot oszt meg az olvasókkal, a regény születésével, alapötletével kapcsolatosan. Ezúttal nincs ilyen, így ránk van bízva, hogy milyen olvasatot kölcsönzünk az egésznek. Bár a regény alapötlete kapcsán King elmondta, hogy már gyerekkorában foglalkoztatta a téma, bennem egy más értelmezése is felmerült a történetnek: lehet, hogy így hetvenhez közel Kinget is egyre jobban foglalkoztatja az elmúlás gondolata és az azzal szorosan összefonódó kérdések, az Újjászületés pedig ezeknek egy lehetséges – nem éppen pozitív kicsengésű – tolmácsolása.

Megveszem Stephen King: Újjászületés | Európa Könyvkiadó | 379 oldal

Te is írtál már erről? Klikk!

  • Richard Xenos

    Csak annyit,hogy Lovecraft, mint King-előd? Háááááát. azért ez erős. Nem kategorizálok, nem mondom, hogy Lovecraft jobb, mint King – vagy éppenséggel rosszabb, kinek mi -, de teljesen eltérő a mesélésük, a hangulatuk, a témájuk, minden. Szerintem.

Linkparnereink: miner.hu | konyvkukac.freeblog.hu | Amadea blogja | Olvasokkk! | zakkant olvas | Keményfedél | *DuDuS* olvas | Könyvélmény-beszámoló | Könyvgalaxis | Bibliotéka | Csillagpor könyvsarok | Könyvesem | jeges-varga | Juharfa | Annamarie irkál | Nani & Zitus | Könyvekkel suttogó | Bridge olvas | könyvmoly blog | FFG BooK | Könyvek az életemből | Könyvkritikák | picurka olvasmányai | memoir könyvei | Gigi olvasmányai | Rita olvas | Zenka szerint a könyvek | Freeblog Könyv | Footer.hu - Kulturális magazin | PillowBook | Olvasószoba | Könyvvizsgálók | Könyvespolc | Kortárs irodalom | Világirodalom | eMBé virtuális könyvespolca | Agave Könyvek | Mindenki hajtogatja a magáét... | Filmtrailer - Film, mozi, DVD