A nyelvész és mesegyűjtő: Jacob Grimm

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

2010 január 4-én Hanauban a nagy mesegyűjtő születésének 225. évfordulóját ünneplik. A hesseni tartomány kisvárosában született Jacob Grimm 1785 január 4-én, szülőházuk ma is látható a Parádé-téren. Testvérével, Wilhelmel a Marburgi Egyetem jogi karán tanultak, aktív tagjai voltak a Heidelbergi romantikusok-nak nevezett művész- és tudóscsoportnak. 1806 táján kezdték el gyűjteni a meséket.


Kezdetben csak hallgatták a mesemondókat, aztán maguk is felcsaptak krónikásoknak. Falusi asszonyok történeteit vetették papírra, Ludwig öccsük készítette a mesékhez a rajzokat. Jacob 1810-től, a Magyar Tudományos Akadémia kültagjaként, magyar nyelvészekkel is állandó kapcsolatban állt. Talán ezért is sorolták fivérével Petőfit a világirodalom öt legnagyobb alakja közé. (Jacob a magyar nyelvről is azt mondta, hogy logikus és tökéletes felépítése lehetővé teszi, hogy egy matematikai nyelvet építsenek rá. Figyelem, nem akárki mondta ez: ő volt az első német tudományos nyelvtan megalkotója.)

A testvérpáros első meséskönyve 1812-ben jelent meg Berlinben. Népmesegyűjteményük ösztönzőleg hatott Andersen és Benedek Elek népmese-feldolgozásaira is. Van köztük pedagógiai ihletésű mese, mely az öregekkel való tisztességes bánásmódra oktat, van olyan is, mely az állatok nyelvét próbálja átfordítani emberi nyelvre. Meséikben megtalálhatók az európai népmesék visszatérő motívumai: a kisebb testvér ügyessége, a jó győzelme a gonoszon, az ész, a furfang fölénye a nyers erő felett.

A mesegyűjtés mellett Jacob a nyelvészettel is foglalkozott. Az ógrammatikusok egyik legfontosabb képviselője volt, aki megalkotta a hangváltozások szabályosságát igazoló Grimm-törvényt. Wilhelmel közösen felkutatták és gondosan dokumentálták a néphagyományokat, és igyekeztek harmonizálni a különböző német nyelvjárásokat. Magánkönyvtáruk, mely több mint nyolcezer címet tartalmaz, ma a berlini Humboldt Egyetem könyvtárában található. Gyűjteményükben a nyelvtudományi könyvek dominálnak, de nagy számban találhatunk még történelmi, jogi, vallástudományi, mitológiai, filozófiai és pedagógiai témájú könyveket is. A könyvek leginkább német nyelvűek, de vannak közöttük nagy számban skandináv, balti, angol és francia nyelven írott könyvek is. Mindkettőjüknek szokása volt “tollal a kezében” olvasni: aláhúzták a fontosnak tartott részeket, széljegyzeteket készítettek. Ezek a kézzel írt megjegyzések teszik a Grimm-könyvtár könyveit egyedivé és különösen érdekessé, betekintést nyújtanak a világhírű testvérpár “műhelyébe”.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •