A héten minden bizonnyal Shakespeare-re emlékeznek a legtöbb helyen. A legnagyobb angol drámaíró születésének és elhalálozásának évfordulója is erre a hétre esik, 
noha egészen pontos információk nem maradtak fel egyik eseményről sem. Az biztos, hogy a stratfordi Szentháromság egyházközösség nyilvántartásába 1964 április 26-án írták be az újszülött nevét (ekkor keresztelték), és ebből arra lehet következtetni, hogy előző nap, de legfeljebb két nappal korábban, azaz 24-én vagy 25-én születhetett. Mivel azonban az ünnepekre amúgy is sokat adó britek éppen 23-án ünneplik a szimbólikájában is fontos, Anglia védőszentjeként számontartott sárkányölő Szent-Györgyöt, így Shakespeare születését is ezen a napon tartják. Halálának körülményei egyébként legalább ennyire homályosak, de mivel az egész életéről kevés feljegyzés maradt az utókornak, így itt is csak találgatni lehet. Annyi bizonyosnak látszik, hogy szintén április 23-án, Szent-György napján hunyt el, így a megegyező dátumok erősen megnövelték Shakespeare mítoszát.
Egy másik nagy irodalmi alak is elhunyt ugyanabban az évben, amikor Shakespeare is eltávozott az élők sorából. 1616 április 22-én (tehát egy nappal Shakespeare halála előtt) meghalt 
Miguel de Cervantes, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom legismertebb képviselője. Cervantes hírneve szinte teljes mértékben a La Mancha lovagjáról írt portréján alapszik, melyet számos kritikus a modern regény első megjelenésének tart. Már életében nemzetközi elismertségnek örvendett, még Shakespeare is olvasta La Mancha lovagjának történetét – ennek ellenére Cervantes szegényként halt meg. (Jogos persze a felvetés: a szegény itt az anyagiakra vonatkozik.) 1571-ben részt vett az Oszmán Birodalom ellen induló spanyol hajóhad lepantói csatájában, ahol megsérült és örökre lebénult a bal keze. Itt ragadt rá a Lepanto rokkantja név is, amire roppant büszke volt. Írni 1580-ban kezdett, a hagyomány szerint a Don Quijotét Argamasilla börtönében írta La Mancha grófságban, 1605-ben. A könyv második részét 1615-ben adta ki annak hatására, hogy egy író már megalkotta a népszerű első rész folytatását. Don Quijote, a búsképű lovag óriási hatást gyakorolt a világirodalomra, hatása kimutatható többek között Sir Walter Scott, Charles Dickens, Dosztojevszkij és James Joyce művészetén is.
Kedden múlt 80 éve, hogy megszületett Zsoldos Péter magyar sci-fi író. A főiskolán zeneszerzést tanult, zenetanári és kóruskarnagyi diplomát szerzett, később a Magyar Rádióban dolgozott zenei szerkesztő-riporterként. A tudományos-fantasztikus irodalom 1957-től kezdte foglalkoztatni. Legismertebb regényei A Viking visszatér, Távoli tűz, Ellenpont, Az utolsó kísértés. 1998-ban, halála után egy évvel Zsoldos Péter Díjat alapították, amellyel évente a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotásait díjazzák.
Április 22-én született Vladimir Nabokov orosz származású amerikai író. Szentpéterváron született, 18 éves koráig itt nevelkedett. Aztán Angliában, Berlinben, Párizsban élt, 1940-ben költözött Manhattanbe. 1941 és 1948 között irodalmat és orosz nyelvet tanított amerikai egyetemeken. Legismertebb regényét, a Lolitát 1953-ban fejezte be, a regény sikerét követően visszatért Európába. 1960-tól haláláig Svájcban élt, szabadidejében lepkékre vadászott Korzikán és Szicílián, valamint az Alpokban. A halála körüli időkben The Original of Laura című regényén dolgozott. Megkérte feleségét és Dmitrij nevű fiát, hogy halála után égessék el a kéziratot, ezt azonban egyikük sem volt képes megtenni. A befejezetlen regény körülbelül 125 kézzel írt indexkártyából áll, és az író halála óta egy svájci bank páncélszekrénye őrzi. A már említett Lolita mellett a Gyér világ és az Ada biztosította számára a helyet a huszadik század legelismertebb írói között.
1731 április 24-én, azaz a héten éppen 279 éve elhunyt 
az első angol regényíróként tisztelt Daniel Defoe, az első angol irodalmi folyóirat alapítója. Majdnem 60 évesen kezdett el regényeket írni. Legismertebb regénye, a Robinson Crusoe, amit az első angol regényként tartanak számon, 1719-ben jelent meg. Ezt követte a Moll Flanders örömei és viszontagságai 1722-ben. Más, magyarul is megjelent, fontosabb művei: Bob kapitány, A londoni pestis, Jack ezredes.
Gróf Széchenyi Zsigmond halálára is ezen a héten, április 24-én emlékezünk. Noha Zséchenyi Zsigmondra a legtöbben, mint Afrika-utazóra, mint vadászra, vagy mint a Széchenyiek egyik grófjára gondolnak, azért hadd említsük meg, hogy ő ugyanakkor a magyar vadászati irodalom egyik legjobb írója. 1915 és 1930 között Magyarországon vadászott, 1941-től részt vett erdélyi vadászatokon is, európai útjain megfordult Skóciában és Olaszországban. 1927 és 1935 között Afrikában vadászott, 1937-ben és 1938-ban Indiában gazdagította vadászélményeit. Könyvei közül az első lett a legismertebb: a Csui!… a legnagyobb példányszámban elkelt könyve – az afrikai vadásznapló helyszíni tudósítást ad a századeleji afriaki expedíció mindennapjairól. A Nahar szintén 8 nagy sikernek örvendett: 8 kiadást ért meg, több mint 280 ezer példányban fogyott a könyvesüzletek polcairól. Ebben indiai vadászélményeit foglalta össze.
