A Ripley-történetek harmadik kötetét még gyerekkoromban olvastam, és úgy maradt meg az emlékezetemben, mint minden idők egyik legjobb krimije. Most újraolvasva sem tudok rosszat mondani róla (habár erre-arra egészen másképp emlékeztem), és kitartok az mellett is, hogy tényleg az egyik legjobb krimi, amit valaha olvastam.
Nem a szó hagyományos értelmében vett krimivel van dolgunk. Itt nincs rejtély, nincs tíz gyanúsított, nincs mesterdetektív vagy magánnyomozó, rendőrökről még csak szó sem esik. Patricia Highsmith regénye nem tocsog a vértől, nem a gonosz és a jó harcáról szól, és hiányoznak belőle az akciójelenetek. Nincs konspiráció, nincs kém, nincs szuperhős, nincs sorozatgyilkos… várjunk csak, sorozatgyilkos mégis van. De ez annyira más, hogy azt hiszed, nincs is. És ettől jó az egész.
A tehetséges Mr. Ripley a harmincas éveit tölti, egy csendes franciaországi faluban, Villeperce-ben él felesége, Heloise oldalán. Egy Hamburgban élő ismerőse, egy amerikai üzletember keresi fel Ripley-t azzal a kéréssel, hogy nem kevesebb, mint 96 ezer amerikai dollár ellenében öljön meg két olasz maffiózót Németországban. A felbújtó Reeves Minot szándéka az, hogy a Hamburgban egyre sűrűbben felbukkanó olasz maffiacsaládok között viszályt szítson. Ripley elutasítja az ajánlatot (nincs szüksége sem a pénzre, sem a kalandra), de nem hagyja nyugodni a gondolat, és ajánlatot tesz Reevesnek. Alantas, rá jellemző cselszövéssel behálózza a leukémiában szenvedő, brit származású Jonathan Trevanny-t, a szerény körülmények között élő képkeretező pedig belesétál a csapdába. Hamarosan Mr. Ripley-vel közösen a bőrükön tapasztalják, milyen az, amikor valaki ujjat húz az olasz maffiával, a csendes francia faluban felbukkannak az olaszok, és már nem a 96 ezer dollár a tét, hanem az életük.
A texasi születésű, 1995-ben Svájcban elhunyt amerikai írónőt nem hiába tartják a bűnügyi regények egyik mesterének. Krimijei középpontjában nem a körömrágást előidéző izgalmak kaptak helyet, hanem az átlagember és a bűn kapcsolata, illetve ennek lélektani összefüggései. A Ripley-történetek egy Tom Ripley nevű fiatalember életének különböző szakaszait mutatják be, ahogyan a simulékony természetű, jelentéktelen, amerikai kispolgár Európába költözve gyilkossá válik. A Ripley és a maffiózókban éppen annak lehetünk tanúi, ahogyan Ripley befolyása alatt egy jámbor, ártatlan ember válik gyilkossá.
A regény szószerinti főszereplője nem maga Ripley, de a jelenléte keretbe zárja a történetet, a cselekménynek pedig ő az egyik mozgatórugója. A másik maga a tulajdonképpeni főszereplő, Monsieur Trevanny, a képkeretező-boltos. Highsmith hihetetlenül finoman tárja elénk azt a lelki folyamatot, amely során a becsületes, kicsit gyáva, kicsit papucsférj – egyszóval: szürke kisegér – gyilkossá válik. A vonzó pénzjutalom, a gyógyíthatatlan betegség tudata, a saját lelkiismerete megnyugtatására felállított ingatag érvelés és Mr. Ripley a végzet felé sodorják – Monsieur Trevanny azonban nem képes vagy nem akar tudomást szerezni róla.