Topáz: szerelem a rakétaválság idején

100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

André Deveraux, az ININ, a NATO-közi hírszerző szolgálat francia kapcsolata Washingtonban. Szíve utolsó dobbanásáig szereti Franciaországot, őszinte és becsületes, a hírszezők között mindenképp különleges ember. Amikor Castro egyik bizalmasának, Rico Parrának a segédje pénzért és családja átmenekítéséért cserébe iratokat ajánl fel az amerikaiaknak, akkor a tengerentúli hírszerzés Andrét és az ő kubai kapcsolatait használja fel arra, hogy az iratokat megszerezzék, majd az iratok által felfedett titkokat igazolják. Az iratok ugyanis arra utalnak, hogy a kubaiak hatalmas területektől fosztották meg a kubai népet és azokat mind a szovjetek kezére adták a szigetországban. Az amerikai U2-es repülők már korábban is észleltek gyanús mozgásokat a térségben, most azonban egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a Szovjetunió Kubában nagy hatótávolságú rakéták kilövésére alkalmas állomások építésébe fogott.


1962-ben járunk, a hidegháború sűrű közepében. A fegyverkezés mindkét oldalon ijesztően megugrott, mostanra mindkét szuperhatalomnak nukleáris töltetű, interkontinentális rakétái vannak. Az USA Törökországba telepített rakétakilövő állomásokat, a Szovjetunió Kubában teszi ugyanazt. A helyzet adott pillanatban pattanásig feszül, a küszöbön a harmadik világháború, a két fél fegyverarzenáljának ismeretében pedig feltehetően az utolsó háború, amit az ember a Földön megvív. A nehézbombázók már a kifutópályán állnak, járó motorral csak arra várnak, hogy valaki megadja a jelet: mehettek. Mindeközben Kennedy és Hruscsov egymással tárgyal.

Ebbe a történelmi közegbe visz Leon Uris fiktív regénye, a Topáz. Az amerikaiak André Deveraux és annak kubai hálózata segítségével szereznek megcáfolhatatlan bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a szovjetek rakétákat telepítenek a szigetországban. Ezzel egyidőben egy szovjet KGB-ügynök vallomása is felfed egy súlyos titkot. Az átállt szovjet kém csak André Deveraux jelenlétében hajlandó vallani a Topázról, a francia titkosszolgálat, a SDECE köreibe beépült szovjet kémhálózatról. A hálózat felgöngyölítése viszont nem egyszerű, a szovjeteknek a legmagasabb körökben is emberük van, még magát a francia elnököt is befolyásolni képesek – s mint kiderül, sikeresen tették ezt már a Szuezi-válság idején is.

Leon Uris kémregénye tulajdonképpen André Deveraux-ról, a francia titkosszolgáról szól: az ő karrierjének egy szakaszáról, a múltjáról, egy szerelmi háromszögről, a családjával való kapcsolatáról és magánéletéről. Az olvasó közben meg sodródik a valós történelmi eseményekkel, bejárja Kubát, Párizst, Washingtont, jelen van fontos hatalmi játszmák döntéshozatalánál és visszatekint a múltba is – ahogy azt Leon Uristól megszokhattuk.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •