Betiltott könyvek hete – 2. rész

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

J. D. Salinger regényére, a Zabhegyezőre az elmúlt ötven évben szinte mindent rámondtak: obszcénnek, fehérellenesnek (hogy épp ezt miért?, nem értem) és mocskosnak titulálták. Négy éves „hiányzás” után most újra az üldözött könyvek között található. A történet az 50-es, 60-as évek Amerikájában játszódik, a főszereplő életszemléletén keresztül pontos képest kapunk a háború utáni amerikai társadalom értékrendjéről, hétköznapjairól, problémáiról. Az emberek egyféle jólétben élnek, a felnőttek mintha nem érzékelnék a fiatal generáció problémáit, a fiatalok pedig úgy érzik, semmi dolguk az életben, nem találják a helyüket, isznak, alszanak, szórakozóhelyekre járnak, céltalanul tengődnek, nincs elképzelésük a jövőről, s csak annyit tudnak, hogy nem szeretnének olyanok lenni, mint a szüleik. A cenzúrát leginkább a nem megfelelő nyelvezettel és a szexuális tartalommal magyarázzák. Azt nem tudom megítélni, hogy a nyelvezete kinek mennyire megfelelő, de a szexuális tartalomra sehogy sem emlékszem.


Meglepetés: a tiltott könyvek top 10-es listájára egy Jodi Picoult könyv is felkerült. A nővérem húga egy tizenhárom éves kislány története, ő az egyetlen tökéletes donor a nővérének, aki a leukémia egy ritka fajtájában szenved. És mindez nem véletlen, a szülei ezért hozták létre őt, Annát, hogy megmentse a nővérét. A történet számunkra ott kezdődik, hogy Anna elhatározza, bepereli szüleit: mostantól ő akar dönteni a saját testéről. Az írónő minden szereplő szemszögéből körbejárja a történetet. Érdekes, lassan összeálló képet kapunk így a kényszerpályán mozgó család életéről és belső viszonyairól. Megrázó tisztasággal tárja elénk a szívszorító témát; a történet végkifejlete sem sablonos, sőt, váratlan fordulattal zárul. A könyvet az amerikai iskolák könyvtáraiban betiltották, a magyarázat: nyílt szexualitás, homoszexualitás, sértő vallási szempontok, nem megfelelő nyelvezet, a kábítószerhasználat, az öngyilkosság és az erőszak nyílt ábrázolása.

Carolyn Mackler regénye, a The Earth, My Butt, and Other Big, Round Things (szabad fordításban kb: A Föld, a seggem és más nagy, kerek dolgok) a Guardian listáján a nyolcadik. A regény főszereplője Virginia Shreves, egy másodéves középiskolás lány Manhattan egyik magániskolájában, aki nem szeretné, ha a barátja őt kövérnek látná. Az anyja egy serdülőkkel foglalkozó pszichológus, aki állandóan a lánya testsúlyával van elfoglalva, az apja pedig mindig a csinos lányokat dícséri. A nővére már meglépett otthonról, hogy kikerüljön az anya karmai közül, a bátyót meg kirúgták a Columbia Egyetemről nemi erőszak miatt. Virginia Shreves kitör az otthonából. A könyv szexuális tartalma és sértő nyelvezete miatt nem szívesen látott példány az amerikai iskolák könyvtáraiban.

Alice Walker 1982-es műve, a Kedves Jóisten is az első tízben található. A regényért az afro-amerikai írónőt 1983-ban Pulitzer-díjjal jutalmazták. A cselekménye ennek is, akárcsak a Harper Lee-féle Ne bántsátok a fekete rigót-nak, az 1930-as években játszódik, Georgiában, és a színesbőrűek elnyomásáról szól. A regény főszereplője Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel. Hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: „Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok… De itt vagyok.”

Végül, de nem utolsósorban következzen Robert Cormier 1974-es alkotása, a Csokoládéháború. A regény olyan más művekkel mutat rokonvonásokat, mint Salingertől a Zabehegyező, Goldingtól a Legyek ura, Móricztól a Légy jó mindhalálig. Cormier is az emberi lét alapproblémáit, a gyenge és az erős konfliktusát, a megalázottság és a kitaszítottság élményét, a másság erőszakos megtorlását egy gyerekcsoport életén keresztül ábrázolja. A cselekmény színhelye Monument, egy képzeletbeli new englandi város, illetve annak katolikus fiúgimnáziuma, a Trinity. Az iskola tényleges irányítói nem a tanárok, hanem a magát Virrasztóknak nevező, a diákok „krémjét” felölelő titkos szövetség, legfőképpen pedig létrehozója, a különleges képességekkel megáldott végzős diák, Archie Costello. A tizennégy éves Jerry Renault nem akar „rendes fiú” lenni. Ettől a serdülőkori érzéstől jut el addig a sajátos tudatosságig, amellyel megvívja eleve kudarcra ítélt harcát a Virrasztókkal és Archie Costellóval. Rettegve bár, de dacol az egész iskolával, és nem hajlandó kivenni a részét a Trinity szokásos évi csokoládéakciójából. A könyvet az amerikai iskolák könyvtárából a már ismert okok miatt zárták ki.

Vajon a Légy jó mindhalálig átcsúszna az amerikai cenzúrán? És hogy lehet az, hogy ami nálunk kötelező olvasmány egy serdülő számára, annak amerikai változata tiltott listán szerepel?


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •