Az Európa Kiadó két nagyon nagynak ígérkező könyvvel lepi meg az olvasóit október közepén. Az első mindjárt egy dokumentumregény Martin Amis tollából, ez A második gép. A szerző első írása a szeptember 11-i terrortámadásról 2001. szeptember 18-án jelent meg: még a döbbenet és az apokaliptikus jóslatok hatása alatt próbálta értelmezni a tragédiát és annak egyik fő üzenetét: „Amerika, ideje megtanulnod, milyen engesztelhetetlen gyűlölet tárgya vagy.” 
S aztán újra és újra visszatért a témához, írt esszét, publicisztikát, recenziót, elbeszélést – s ezekben hol az iszlám fundamentalizmus lényegét igyekezett feltárni, hol az öngyilkos terrorista akciók elkövetőinek személyes motivációit (egyik elbeszélésében Mohamed Atta utolsó napját írja meg), hol a nyugati vezetők politikájának mozgatórugóit. Amis, ahogy azt regényeinek olvasói megszokhatták, ezekben az írásaiban is a „politikai korrektség” határain mozog, sőt sok kritikusa szerint túl is lép rajtuk: akkor is, amikor nemcsak az iszlamizmus, hanem általában a vallás és a barbarizmus közti kapcsolatot elemzi, s akkor is, amikor Bush és Blair szerinte alapvetően elhibázott politikáját kárhoztatja. Bár rendszeres politikai-közéleti megszólalásai komoly ellenérzéseket, vitákat, sőt gyakran felháborodott elutasítást váltottak ki, azt kevesen vitatják, hogy Martin Amis – ezekben az írásaiban is! – az angol nyelv különleges mestere, aki a maga szenvedélyes, az emberi gondolkodás és nyelv minden rejtett régióját felkutató művészetével példázza egyik legfőbb tételét és reményét: hogy a vallási és ideológiai fundamentalizmusok barbárságával szemben a Nyugat egyik legerősebb védőbástyája az irodalom – a nyugati írók függetlensége, az előítéletektől és minden vallási vagy politikai diktátumtól mentes szövegekben megnyilvánuló szabadság.
Az Európa Kiadó másik aduásza október közepére A Wittgensteinek Alexander Waughtól. A Wittgenstein család a Monarchia terméke. A XIX. század második felében gazdagodnak meg – az ősapa 1802-ben születik és születésének körülményei komoly kihatással lesznek a családra majd 130 évvel később. Zsidó volt, vagy törvénytelen hercegfi? Ki tudja ma már? Karl csúnyán összevész dúsgazdag apjával, és nem nyugszik addig, amíg olyan vagyonra nem tesz szert, ami mellett apjáé elhalványul. Neki és feleségének kilenc gyermekük születik, öt fiú és négy lány, akik közül egy lány egyéves kora előtt meghal. A többi nyolc gyerek felnő. A három idősebb fiú öngyilkos lesz 1902 és 1918 között. Egy lány vénkisasszony marad, 
kettő férjhez megy, mindkét férj elborult elmével hal meg. De a legérdekesebb a két kisebb fiú. Az egyikből, Paulból, híres zongoraművész lesz, noha az első világháborúban elveszti jobb karját. Ír neki zongoraversenyt Ravel és Prokofjev és Benjamin Britten, összevész mindegyikkel, ingyen tanít tehetséges fiatalokat, és ötvenévesen teherbe ejti egyiküket, akit végül Amerikában, a harmadik gyerek születése előtt feleségül vesz. A másik Ludwig Wittgenstein, a filozófus. Angliába települ át, és a Cambridge-i Egyetemen tanít haláláig.
A Wittgensteinek 1938-ban, az Anschlusskor szembesülnek azzal, hogy zsidók, de hatalmas vagyonuk nagyjának feláldozása árán megússzák a világháborút. Az a kevés szeretet, ami ennek a kiterjedt, terhelt, boldogtalan családnak a tagjaiban egymás iránt élt, ekkor tűnik el végleg. Két lány Bécsben marad, a palotában. A harmadik Amerikában él, de nem találkozik öccsével és öccse családjával, akik szintén ott vészelik át a háborút. Az Angliában letelepedett Ludwig minden vagyonáról lemond, mert erkölcsi érzékével nem fér össze olyan pénz, amiért nem dolgozott meg. – A huszadik század egyik legnagyobb hatású filozófusának és legkülönösebb zongoristájának arcképe mögé a hátteret a történelem adja.
A vámpírtörténetek Stephenie Meyer óta elözönlik a könyvpiacot. Vannak akik nem tudnak betelni velük, vannak olyanok, akiket az első perctől hidegen hagytak és akad olyan is, akinek már elege van belőlük. Ezt az egyet azonban még mindenkinek el kell olvasnia, mert ez egy kicsit más. 
Az Agave Kiadó gondozásában a jövő héten jelenik meg Christopher Moore őrült vámpírtrilógiájának befejező darabja. Christopher Moore 1957-ben született az ohiói Toledóban. Az édesapja autópálya rendőr volt, édesanyja pedig bolti eladó. Tanulmányait az Ohio Állami Egyetemen kezdte, majd a Santa Barbara-i Brooks Fotográfiai Intézetben folytatta. 19 éves korában költözött Kaliforniába, 2003-ban pedig Hawaii-ra. Első könyvének – Ördögöd van! – 1992-es megjelenése előtt ácsként, bolti eladóként, éjszakai portásként, biztosítási ügynökként, pincérként és rock and roll DJ-ként dolgozott. Azóta sikert sikerre halmoz regényeivel. A Csak egy harapásban van aki szív, és van akit szívatnak. És vannak szerelmesek, akik azért születnek, hogy átöleljék egymást. Jody és Tommy azért született, hogy megharapják egymást. Azért születtek újra. Merthogy már vámpírok. Óriási szerencse, hogy a szerelmük így halhatatlan, mivel kegyencük, Abby bronzszoborba öntötte őket a Totál szívás végén. Abby továbbra is vérszívó démon szeretne lenni, csak túl sok a dolga: kerülni a sulit, betörni az új Dög Martens csizmáját és lesmárolni imádott pasiját. Csakhogy ott van Chet, a borotvált macska, aki újdonsült vámpírmacskaként egyre nagyobb és vérszomjasabb. Sőt, az őt követő vámpírmacskák falkája is egyre nagyobb és vérszomjasabb.
A Gold Book Kiadó gondozásában a napokban kerül a könyvesboltokba Carlos Hathcock vietnámi veterán igaz története. Tengerészgyalogosból és mesterlövészből sok van, de Carlos Hathcockból csak egy volt. A tengerészgyalogos legenda az ellenséges vonalak mögött cserkészte be a vietkongokat, és eredményét sohasem szárnyalták túl: 93 hitelesített találat. Több mint huszonhárom éven át szolgált az USA Tengerészgyalogságánál. Vietnamtól az Öböl-háborúig számos hadszínteret megjárt, több alkalommal kitüntették. Az Öböl-háború után tűzvezető törzsőrmesterként vonult nyugalomba. Számos könyv és kiadvány szerzője, emellett pedig a családi szarvasmarha-tenyésztő vállalkozás vezetője a Colorado állambeli Peytonban. A mesterlövész az ő története.
Az
Ulpius-ház Kiadó Tess Gerritsen Rizzoli/Isles-sorozatának harmadik kötetét, a 2003-as A bűnöst dobja piacra a napokban. Az elsőben, A sebészben Jane Rizzolit, a nyomozót ismerhettük meg, a másodikban, A Tanítványban Dr. Maura Isles orvosszakértőt mutatta be az olvasóknak a szerző. A harmadikban is együtt nyomoznak. Egy zord téli hajnalon vérbe fagyott apácát találnak egy New England-i zárda kápolnájában. A brutális támadás indítéka ismeretlen, és a klastrom lakói is titokzatos hallgatásba burkolóznak. A halott apáca boncolása megdöbbentő eredményt hoz: a huszonnégy éves Camille nővér gyermeket szült, mielőtt meggyilkolták. Egy elhagyatott épületben a felismerhetetlenségig megcsonkított női holttestre bukkannak. Maura Isles, a halottkém, Jane Rizzoli nyomozó segítségével olyan bűnt tár fel, amely a múltban gyökerezik, és ha kitudódik, alapjaiban rengetheti meg sokak életét.
Szintén az Ulpius-ház gondozásában lát magyarul is napvilágot Steve Berry első regénye, A borostyánszoba. A szerzőről a Magyarországon népszerű Dan Brown mondta, hogy vitathatatlanul a műfaj mestere, a könyvről meg úgy nyilatkozott, hogy az szexi és mesteri. Rachel Cutler elismert bírónő, jó feleség és gyermekeit féltő anya. Egy nap édesapja rejtélyes körülmények között életét veszti, és a családi hagyatékban Rachel egy titokzatos névre bukkan: Borostyán Szoba. Rachel az igazság nyomában Németországba utazik, és mit sem sejtve belesétál a kémek, műkincstolvajok és bérgyilkosok csapdájába, amely mögött egy kegyelmet nem ismerő hatalom áll, aki világuralomra tör. A drágakövekből megalkotott Borostyán Szoba az egyik legnagyszerűbb műalkotás, amit ember valaha készített. A nácik 1941-ben szerezték meg a műkincset, de amikor a Szövetségesek elkezdték a bombázásokat, a Borostyán Szobának nyoma veszett, és azóta sem látta senki. Most azonban két férfi brutális hajszát indít a rejtélyes kincs megszerzéséért.