Clive Barkernek több könyve is megjelent magyar nyelven az elmúlt évtizedekben. A legismertebbek: Kárhozat (The Damnation Game, 1985), Pokolkeltő (The Hellbound Heart, 1986), Korbács (Weaveworld, 1987), Az éjszaka gyermekei (Cabal, 1988), Hírvivő és Végső felvonulás (The Great and Secret Show, 1989), Az öröklét tolvaja (The Chief of Always, 1992), Abarat (Abarat, 2002), Abarat 2: Varázsórák, véres éjek (Abarat: Days of Magic, Night of War, 2004). Idén a Vérkönyvek novellasorozat első kötete is napvilágot látott magyarul, Vérkönyvek 1: Szex , halál és csillagfény címmel, amely öt novellát tartalmaz. Közülük kettőt az elmúlt években filmesítettek meg: Az éjféli etetést (The Midnight Meat Train) 2008-ban vitte vászonra Ryûhei Kitamura japán rendező, producer, a címadó mű, A vér könyve (The Book of Blood) pedig tavaly jelent meg a mozivásznon John Harrison rendezésében. Igazán nagy sikert egyik sem aratott, de témájukat és a filmelőzetest látva, a műfaj rajongóinak felkeltheti az érdeklődését.
Az éjféli etetés főszereplője egy amatőr fotós, Leon Kaufman, aki a város éjszakai életét bemutató sorozatával szeretne ismertté válni. A képek felkeltik a galériatulajdonos, Susan Hoff érdeklődését, aki azt javasolja a fényképésznek, hogy próbáljon olyan felvételeket készíteni, amelyeken az emberi természet sötét oldalát mutatná be, és ha ez sikerül, egy kiállítást is összehozna számára. Leon megszállottan veti magát a munkába, és így fedezi fel a metrós gyilkost, Mahoganyt, aki brutálisan gyilkolja az éjszakai utasokat. Mivel senki nem hisz neki, Leon a gyilkos nyomába ered.
[youtube width=”480″ height=”385″]http://www.youtube.com/watch?v=Rk4u8dOOEcE[/youtube]
Annak ellenére, hogy az utóbbi 10–15 évben több Barker történet is megjelent a mozikban, és jelenleg is forgatják Az öröklét tolvaja (The Thief of Always) című ifjúsági fantasy regényén alapuló filmet, a Barker-művek legsikeresebb moziadaptációi kétségkívül a ’80-as évek végén és a ’90-es évek legelején születtek. A két legjobban sikerült film a Pokolkeltő című könyvből és a The Forbidden című novellából készült.
A Pokolkeltő egy mindenben örömét vesztő, e világon mindent kipróbáló férfi, Frank története, aki számára az egyetlen kihívást a francia mesterember, Lemarchand kis zenedoboza jelenti. A varázsdoboz az alvilág rejtett dimenzióit tárja fel annak, aki felnyitja titkos rekeszét. Frank rájön a doboz kinyitásának módjára, a titkos nyomáskombinációra, és feltárul számára a kenobiták világa, akik az örökkévalóság óta hajszolják a gyönyört. Tőlük reméli, hogy olyan tudást adnak számára, amely az érzékelés új világát tárja fel, viszont amire nem számít, hogy a gyönyörrel végtelen fájdalom is jár. Rettenetes kínzóitól való szabadulása és az e világba való visszatérése Julia, öccse felesége segítségével történhet. Emellett pedig szüksége van még valamire: vérre…
A könyvből Hellraiser címmel készült a maga idejében nagy sikert aratott film. Az 1987-ben megjelent alkotást maga Clive Barker rendezte, a főbb szerepeket Andrew Robinson, Clare Higgins és Ashley Laurence játszották. A kb. egymillió dollárból készült film az első hétvégén 4,45 millió dollárt hozott az Egyesült Államokban. Az első epizód több folytatást is megért, ezek közül a 2–4. részt jegyzik még klasszikus darabként a műfajban, a többi folytatás – ahogy ez az esetek többségében lenni szokott –, meg sem közelítette az első epizód sikereit. Jelenleg a 9. epizód folytatása zajlik. Az első rész eredeti filmelőzetese:
[youtube width=”480″ height=”385″]http://www.youtube.com/watch?v=WAx34IZ8bTk [/youtube]
A másik sikeresen filmvászonra vitt mű, The Forbidden című novella tudomásom szerint nem jelent meg magyarul. 
A Kampókéz (Candyman) című film 1992-ben került a mozikba, Bernard Rose rendezésében. Emlékszem, tizenéves gyerekként jómagam is láttam a filmet, és azon kevés horrorfilmek közé tartozott életem ezen korszakából, amiről mindmáig vannak emlékeim, mindmáig képes vagyok néhány képkockát visszaidézni. Persze, mai fejjel nem tűnik egy eget rengető alkotásnak, viszont semmiképpen sem lehet elhanyagolhatónak nevezni, hiszen az urbánus-legendák horror irányzatának modern korszakát indította el.
A történet szerint Helen (Virginia Madsen) a nagyvárosi legendákról ír tanulmányt. Érdeklődését felkelti egy sorozatgyilkos, Kampókéz története, amely szerint, ha valaki ötször kiejti tükör előtt a nevét, megjelenik a rém és kampóban végződő kezével összekaszabolja áldozatát. A nő nyomozásba kezd egy chicagói gettóban, és borzalmas események szemtanújává válik. A rendőrség azonban nem hisz a Kampókéz (Tony Todd) létezésében és Helent gyanúsítja a gyilkosságok elkövetésével. A nő, aki szeretteinek többségét is elveszíti, kénytelen magával a gyilkossal is szembenézni, hogyha nem akarja börtönben végezni. A film egyébként két folytatást is megért, ezek szintén kevésbé voltak sikeresek, mint az eredeti változat.
[youtube width=”480″ height=”385″]http://www.youtube.com/watch?v=3lFxWo_C2qs[/youtube]
A Clive Barker-féle fantáziavilág nemcsak a könyvek és a filmek birodalmában hagyott nyomokat, hanem a számítógépes játékok világában is otthagyta a lenyomatát: a 2006-ban megjelent Demonik, a 2007-ben megjelent Jericho és a 2011-re várható Undying című játékoknak is Barker volt a szerzője.