Az elsők között, Valentin-nap közeledtével, egy olyan könyvet ajánlunk a figyelmetekbe, amely akár ajándék is lehet egy szép piros papírba 
csomagolva. Ez Jorge Bucaytól a Nyitott szemmel szeretni, amely az Európa Kiadó gondozásában jelenik meg a jövő héten. A kiadónak köszönhetően az argentin szerzőt a magyar olvasóközönség már ismerheti két korábbi, magyarul is megjelent könyve kapcsán. A 2000-ben megjelent Nyitott szemmel szeretni a Latin-Amerikában és ma már számos más országban is óriási sikereket arató Jorge Bucay egyik legnépszerűbb könyve. Szerzőtársával, a szintén pszichoterapeuta Silvia Salinasszal finoman szőnek össze egy fordulatos szerelmi és kiberregényt pszichológiai esettanulmányokkal és lelki tanácsokkal. A mű elbeszélője, az épp szakításban és lelki válságban lévő Roberto a szerver egy furcsa technikai hibája miatt belekeveredik két pszichológus – Laura és Fredy – szerelemről és párkapcsolatokról folytatott levelezésébe, mely egy könyv születését hivatott elősegíteni. Az e-mailek épp jókor jönnek, mintha csak neki szólnának. Egyre hasznosabb segítségnek érzi az ismeretlen Laura naponta, hetente megjelenő pszichológiai eszmefuttatásait, lassan szinte függővé válik, sőt ő maga kezd el levelezni vele. S végül nemcsak egy könyv születik meg, hanem – talán – egy szerelem is elkezdődik… ha úgy akarjuk. Ez Jorge Bucay egyik legnépszerűbb, kultikus műve, melynek rajongói évek óta külön honlapon osztják meg egymással párkapcsolati problémáikat.
Az Európa Kiadó folytatja a 
XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyamát. Az ötödik kötetben, a Szenvedélyes szeretetben Robert Merle részletesen és történelmileg hitelesen, színesen és lebilincselően tudósít III. Henrik tizenöt éves uralkodásának második feléről, a Katolikus Liga két vezetőjének, Henri és Louise de Guise hercegeknek a meggyilkolásáról, a király és a trónörökösül jelölt Navarrai Henrik kibéküléséről, Párizs ostromáról, az iszonyú párizsi éhínségről s végül annak az egységes országnak a megszületéséről, amelyet a mai világ Franciaországként ismer. És ezeknek a világfordító eseményeknek szemtanúja és részese a minden kalandra kapható, minden veszedelmes küldetésre vállalkozó Pierre de Siorac, III. Henrik orvosa és titkos „ágense”. A történelmi és irodalmi fordulatokban bővelkedő, remekbe szabott, amúgy is sodró lendületű regényt középkoriasan hátborzongató epizódok, valamint szenvedélyes természetű és nem éppen szigorú erkölcsű hősünk újabb szerelmi kalandjai élénkítik-gazdagítják.
A Családom és egyéb állatfajták már számtalan kiadást megélt Magyarországon is, Gerald Durrellt pedig régen szívébe zárta a magyar olvasóközönség. Állati és emberi csudabogarainak ez az immár klasszikus foglalata ezúttal új köntösben, Réber László illusztrációival kerül az olvasó kezébe, szintén az Európa Kiadó gondozásában. Gondolom, a fülszöveget már sokan kívülről fújják: Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?… A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai – a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry, a fegyvergyűjtő- és szakértő Leslie, a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig – de nem utoljára! – minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry – mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb pédányokkal gyarapítani…
Dmitry Glukhovsky 
Oroszországban a Metró 2033-al vált híressé; első regényéből számítógépes játékot is készítettek, a szerző jelenleg hollywoodi stúdiókkal tárgyal a könyv megfilmesítéséről. A könyv magyarul a jövő héten jelenik meg. A történet szerint 2033-ban járunk, az egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg – a Föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol, és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget. A regény először 2002-ben jelent meg online, aztán 2005-ben könyvként is kiadták. Folytatása, a Metro 2034 Oroszországban 2009-ben a sikerlisták élére került. A folytatás online kiadását kb. 1 millióan olvasták.
Szintén a jövő héten jelenik meg magyarul is az új év talán egyik legjobban várt könyve, a WikiLeaks-sztori. A WikiLeaks nevéhez az utóbbi évtizedek legmegdöbbentőbb botrányai kötődnek. 
Ezen a weboldalon hozták először nyilvánosságra az iraki civileket és újságírókat meggyilkoló amerikai katonák hírét; az amerikai külügy diplomáciai dokumentumait; a kunduzi, eltérített üzemanyag-szállítók bombázásának valós körülményeit, ami végül Jung védelmi miniszter lemondásához vezetett; a tragédiába torkolló duisburgi Love Parade háttérdokumentumait vagy hogy a fő részvényesei fosztották ki az izlandi Kaupthing bankot, ami végül az ország pénzügyi összeomlását okozta. Olyan titkok leleplezéséért felelősek, melyek az egész világ sorsát megváltoztatták. Óriási jelentősége ellenére ez a vállalkozás is egész kicsiben indult. Julian Assange, az ausztrál hacker 2006-ban kezdte meg a weboldal fejlesztését, amelynek segítségével a nagy port felkavaró, kormányok és vállalatok által gondosan eltitkolt dokumentumok akár a nappalinkban is hozzáférhetővé váltak, ugyanakkor az informátorok kiléte titokban marad. A WikiLeaks hangos botrányokkal övezett sikertörténete számos kérdést vetett fel és hagyott ez idáig megválaszolatlanul: kik állnak a szervezet mögött, amely jeges félelemmel tölti el a hatalmat gyakorlók szívét? ki az az ember, aki a Pentagont egy 120 fős külön osztály felállítására kényszerítette? hasznos vagy káros a titkos diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozatala? lehet-e titkok nélkül élni? vajon biztonságosabbá vagy épp veszélyesebbé teszi a világot a transzparencia? Most előáll a WikiLeaks egykori szóvivője, Daniel Domscheit-Berg, és kitálal. A WikiLeaks – A leleplezés c. könyv a Nyitott Könyvműhely Kiadónál jelenik meg.