Glukhovsky a háború kezdete óta élesen bírálta Vlagyimir Putyin lépéseit, a közösségi médiában az ukrán civilek meggyilkolásáról és az orosz hadsereg veszteségeiről beszélt. Oroszországban “külföldi ügynöknek” bélyegezték, büntetőeljárást indítottak ellene, most pedig a távollétében nyolc év börtönre ítélték.
A történet ugyan egy nagyrészt kitalált világban játszódik és a szerző a fantasztikumra is támaszkodik (mint megannyiszor), mégsem nehéz elképzelni azt, hogy a mai Oroszországnak van olyan szeglete, ahol ugyanilyen szürke és kilátástalan az élet, mint a jaroszlavli helyőrségben.
Az eredetileg hangoskönyvnek készült (és kötet formájában elsőként magyar nyelven megjelent) Poszt sodró lendületű, egyúttal mélyen elgondolkodtató kalandregény a történelem tragikus önismétléseiről, valamint arról, hogy lehetséges-e emberhez méltó életet élni a totális pszichés hadviselés, a mindent átható propaganda közepette.
A Helikon Kiadó gondozásában idén tavasszal újból megjelent az idén negyvenéves Dmitry Glukhovsky eredetileg 2010-ben kiadott, politikai szatírákat tartalmazó elbeszéléskötete. Az Orosz népellenes mesék második kiadása az eredeti kötet tizennégy novellája mellett nyolc újabb írást tartalmaz, amelyek szervesen illeszkednek a korábbi írások sorába, a kötet aktualitása pedig a benne tárgyalt témák miatt talán még nyilvánvalóbb, mint kilenc éve.
Az orosz irodalom ifjú fenegyereke, a világszerte nagy népszerűségnek örvendő Dmitry Glukhovsky új, 2017-ben (Magyarországon 2018-ban) megjelent könyvében, a Textben a fantasztikum nem kap szerepet, a szerző azonban a tőle megszokott módon komoly és aktuális társadalmi kérdéseket boncolgat. A már megszokott orosz társadalomkritika mellett érdekes, ötletes módon hívja fel a figyelmet arra, hogy okostelefonokba zárt létünk mennyire személytelen és sebezhető.
Mozivászonra kerülhet a Metró 2033, úgy tűnik, hogy megfilmesítik Dmitry Glukhovsky regényét. A szerző saját bevallása szerint tíz éve vár erre, és most úgy érzi, hogy a projekt jó kezekbe került. Az orosz író megállapodott két hollywoodi producerrel: a filmet a jelek szerint Michael De Luca (A szürke ötven árnyalata és a Pénzcsináló producere) és Stephen L’Heureux fogja elkészíteni.
Az orosz populáris irodalom egyik legnépszerűbb alakjának számító Dmitry Glukhovsky 2007-ben robbant be a köztudatba Metró 2033 című regényével, amely azóta szerzők sokaságát ihlette meg Oroszországban és nemcsak. A 2009-es folytatás után 2015-ben megjelent a Metró 2035 című harmadik kötet, így immár trilógiává gyarapodott a történet. A regény 2015 novemberében jutott el a magyar olvasókhoz, a szerző műveit eddig megjelentető Európa Könyvkiadó gondozásában.
A regények után a magyar olvasók a rövidpróza műfaján keresztül is bepillantást nyerhetnek a Dmitry Glukhovsky által megalkotott Metró 2033 Univerzumba. Az utolsó menedék című, huszonkét elbeszélést tartalmazó antológia oroszul 2011-ben, magyar fordításban idén ősszel jelent meg. A szerzők egy része regényeinek köszönhetően már ismert (néhányan közülük Magyarországon is), a többiek kevésbé, ők a „metrólakók”, a Metro2033.ru portál szerzői.
Örülhetnek Dmitry Glukhovsky hazai rajongói: november végén megjelenik a Metró-trilógia harmadik, befejező része, a Metró 2035, és a szerző november 26-án személyesen vesz részt a regény bemutatóján. Előtte két helyszínen, a debreceni és az egyik budapesti Alexandra Könyvesházban dedikál. Részletek a link mögött!
A pétervári háború a hatodik magyarul megjelent Metró-regény, ezek közül pedig a negyedik, amely nem a Metró 2033 Univerzumot megteremtő Dmitry Glukhovsky alkotása. A szerzője egy hasonlóképpen fiatal, idén harminckilencedik életévét töltő sci-fi író, Simun Vrocsek. A 2010-ben megjelent regény – amelynek magyar fordítása az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 2015 tavaszán – a pétervári metróba kalauzolja az olvasókat.
