Újdonságok február közepén

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A Cartaphilus Könyvkiadó február közepén a sci-fi- és western-rajongók mellett a gyerekeket is megörvendezteti egy érdekes olvasmánnyal. Előbb azonban lássuk az Oscar-díjra is esélyes westernt. Charles Portis az amerikai irodalom egyik legegyénibb hangú szerzője, igazi komikus géniusz. Legismertebb regényéből, az első ízben 1968-ban megjelent True Gritből készült 2010-ben A félszemű című film, amelyet 10 Oscar-díjra jelöltek. A félszemű különleges, egyedi, célratörő és szókimondó, akárcsak a regény főszereplője, a tizennégy esztendős Mattie Ross, akinek apjával aljas gyilkos végez az arkansasi Fort Smithben: megfosztja életétől, lovától és 150 dollárjától. Mattie felkerekedik, hogy megbosszulja apja halálát. Felfogadja a környék legkomiszabb rendőrbíróját, a félszemű Rooster Cogburnt, és együtt indulnak az Indiánvidéken garázdálkodó gyilkos üldözésére. A legendás szerzőnek ez a műve igazi szilaj amerikai klasszikus, egyszersmind felejthetetlen mestermű. A könyv a napokban már a hazai könyvesboltok polcain is megtalálható, a magyar kiadást a Cartaphilus Könyvkiadó gondozza.


A negyediket nem jelölték egyetlen Oscar-díjra sem, de ettől még várhatóan nagyot fog durrani a könyv és a film is. Magyarországon a filmbemutatóval szinte egyszerre jelenik meg a mozifilm alapjául szolgáló könyv, Pittacus Lore sci-fije, A negyedik. A Negyedik egyike a Lorien nevű bolygóról elmenekült kilenc túlélőnek, akik mentoraikkal együtt a Földön kerestek menedéket. A Lorient elpusztító mogadoriak azonban nem szeretnek félmunkát végezni, mind egy szálig végezni akarnak a lorinokkal, ezért követik őket, és hajtóvadászatot indítanak utánuk. – Pittacus Lore a Lorieni Bölcsek bölcse. Tizenkét éve él a Földön, készül a bolygó sorsát meghatározó, mindent eldöntő háborúra. Tartózkodási helye ismeretlen. Úgy néz ki, mint mi. Ugyanazt a nyelvet beszéli. Közöttünk él. De másmilyen. Olyan hatalommal rendelkezik, amiről Földlakó nem is álmodhatott. Elképzelni sem tudjuk, milyen erős és gyors. Hozzá hasonló szuperhősökkel eddig csak filmekben vagy képregényekben találkozhattunk, de ő és társai valóban léteznek.

Ha már adaptációknál tartunk hadd ajánljak még egyet ezen a héten a figyelmetekbe: a Vakság c. film ősbemutatójára 2008-ban került sor, a magyar mozik 2009 nyarán kezdték vetíteni. A film alapjául szolgáló könyvet a napokban veheti a kezőbe először a magyar olvasóközönség, José Saramagó regénye az Európa Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. Az 1995-ös Vakság José Saramago egyik legmegrázóbb regénye: varázslatos erejű vízió arról, milyen mélyre süllyedhet az ember, ha egyszer csak szétfoszlik körülötte a civilizáció, s nyers ösztönök veszik át az uralmat az életben. Különös kór terjed a városban: először egy autóját vezető férfi veszti el látását, majd sorban mindenki, aki csak kapcsolatba kerül vele; az autótolvaj, aki hazaviszi, a szemorvos, aki megvizsgálja, a prostituált, aki véletlenül mellette ül a rendelőben… Az elharapódzó járványt, úgy látszik, nem lehet megállítani, hiába zárják szigorú katonai őrizet mellett egy ódon elmegyógyintézetbe az első vakokat, a rejtélyes – fehér kór – tovább szedi áldozatait. A vesztegzár embertelen körülményei közé kényszerített férfiak és nők saját vakságuknak, az ismeretlen környezetnek, a hatóságok kapkodásának, de még inkább az egyre jobban elszabaduló indulatoknak, az éhségnek, a mocsoknak és a szexuális megaláztatásnak kiszolgáltatva lassan kivetkőznek emberi mivoltukból.

A Scolar Kiadó a héten egy olyan kötetet kínál az olvasóknak, amely a 21. század emberének mindennapi problémájára kínál megoldást. A korunkra jellemző stressz teljesen leterheli agyunkat, kiégeti áramköreinket, és nagyban csökkenti gondolkozási és emlékezési képességeinket, képzelőerőnket és kreativitásunkat – sőt, még azt is megnehezíti, hogy józanul eldöntsük, mit együnk, hova menjünk vagy mekkora hitelt vehetünk fel. A mindennapi stressz hatására feledékenyek és kimerültek vagyunk, és igen gyakran hozunk rossz döntéseket. David Owen és Chris Maslanka mérnök és rejtvényszakértő ugyanolyan emberek, mint mi – épp ezért döntöttek úgy, hogy összefognak, és megírják az A(gy)erobikot, a könyvet, amely egészen az idegsejtekig megváltoztat minket. A könyvben a legújabb neurológiai kutatásokra alapozott agyfejlesztő feladatokat találjuk – fejtörőket, rejtvényeket, szójátékokat, sudokukat, továbbá kódfejtő, alakzatfelismerő, tükörírásos és számtani feladatokat –, melyek a hatékonyabb működés érdekében átalakítják agyunk struktúráját. Élesítik elménket. Összpontosítják gondolatainkat. Jobbá teszik memóriánkat. Sőt, még számolási készségeinket is fejlesztik, és arra ösztönöznek, hogy felszabadítsuk a mindennapok egyhangúsága által elnyomott kreativitásunkat.

A Cartaphilus Könyvkiadó a gyerekeket is meglepi február közepén. A nagysikerű Geronimo Stilton képregénysorozatának ötödik része A nagy jégkorszak címet viseli. Ezúttal a kalózmacskák az Eiffel-tornyot szeretnék ellopni Párizsban, az átadás napján, ám a kelekótya Borzas Félix véletlenül rossz gombot nyom meg, így a Cicarob a Neander-völgyben landol, i.e. 40000-ben, a pleisztocén korban, ahol a kalózmacskák ősemberek, akarom mondani: ősegerek közt találják magukat. Ám ha már ott vannak, ezek az egérszomorítók innen sem akarnak üres kézzel távozni, ezért rögtön valami fondorlaton kezdik törni a fejüket.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •