Címke: Scolar Kiadó

Tovább
Mary L. Trump: Túl sok és sosem elég (Scolar, 2020)
Kritika
|
89

Mary L. Trump: Túl sok és sosem elég

Mary L. Trumpnak van egy erős szövetségese az általa leírtak hitelesítésében: ez pedig maga Donald Trump. Ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk négyéves elnökségének botrányait és baklövéseit, akkor is mindaz, amit az Egyesült Államok (jelen sorok írásakor) hivatalban levő 45. elnökeként a 2020. november eleji elnökválasztás során és az eredmények ismeretében azóta tanúsított, egyértelművé teszi, hogy ez az ember nagyon komoly személyiségzavarral küzd.

Tovább
Per Petterson: Férfiak az én helyzetemben (Scolar, 2020)
Kritika
|
90

Per Petterson: Férfiak az én helyzetemben

Arvid Jansen különös figura, nagyon esendő, nagyon emberi, eléggé magának való, és rendkívül érzékeny. Nem egykönnyen szerethető, és bár rettenetesen vágyik a szeretetre, ő maga nem képes túláradó érzelmeket produkálni. Megszenvedi, hogy elhagyták, de miközben élesen, tisztán látta, ahogyan eltávolodnak egymástól Turiddal, nem tett különösebb erőfeszítéseket annak megakadályozására.

Tovább
Szántó T. Gábor: Európa szimfónia (Scolar, 2019)
Kritika
|
100

Szántó T. Gábor: Európa szimfónia

A regény nem csak címében és tematikájában tartalmaz zenével kapcsolatos utalásokat. Szerkezetében is nyomon követhetők a szimfónia ütemjelzései: gyorsan – lépésben – mérsékelten gyorsan – sebesen alakul a szereplők sorsa a közelmúlt történelmi körülményei között. De paradox módon: minden zenei áthallás mellett ez a könyv néma. Cselekményét mintha egy külső, objektív hang narrálná, és a beszéd dinamikáját, hangerejét, érzelmi töltetét az olvasónak kell hozzátennie.

Tovább
Erlend Loe: Leltár (Scolar, 2019)
Kritika
|
60

Erlend Loe: Leltár

A főhős egy korosodó költőnő, akinek hosszú kihagyás után újabb verseskötete jelenik meg, amely nem nyeri el a kritikusok tetszését, sőt, egy fiatal újságíró gyalázatosan lehúzza a művet. Nina Faber akkor lép akcióba, amikor leltárra hivatkozva lemondják az aznapi felolvasóestet az egyik könyvesboltban. Erlend Loe stílusa ezúttal is kifogástalan, a regény mégis csalódást okozott. Bár értettem az abszurd helyzetek és gondolatok lényegét, nem volt konkrét értelme a műnek.

Tovább
Kritika
|
70

Janne Teller: Macskaköröm

Vajon képes-e az egyén oly módon feldolgozni a múlt történéseit, hogy esetenként tanuljon belőle, és ne kövesse el folyamatosan ugyanazokat a hibákat: történetesen a minduntalan visszatérő háború útjára lépés helyett inkább a békét élje meg mindennapjaiban. Janne Teller maga is felveti, hogy bármit teszünk is, azt a történelem diktálja, és a történelem senkit nem tud megváltoztatni. Ugyanakkor állítja, hogy folyamatosan szembe kell néznünk a múltunk kegyetlenkedéseivel, esélyt adva a folyamatos tanulásnak.

Tovább
Kritika
|
98

Jolsvai András: A napok színe

Ez a könyv minden olyant magában hordoz, amitől kedvenc lehet. Érdekfeszítő, könnyed, szórakoztató, ugyanakkor minden történetben található valami mélység, valami elgondolkodtató, néhány olyan mondat, megjegyzés, ami elindít az olvasóban egy érzést, egy gondolatot. Sokáig ízlelgettem, fejtegettem, értelmezgettem magamban azt a jó érzést, amit a Periszkóp szerkesztősége tagjainak élettörténeteit olvasva éreztem. Nosztalgia, retro-feeling, finom humor, derű, csendes életbölcsesség.