Az elmúlt évtized Oscar-díjas …könyvei

Vidd hírét!
  •  
  •  

Az elmúlt évtizedben négy olyan alkotás kapott Oscar-díjat a legjobb film kategóriájában, amely alapjául egy-egy könyv szolgált. Ez mellett néhány figyelemre méltó adaptációt még jelöltek a 2000-es években a filmipar legjelentősebb díjára,  de mi most a nyertesekre koncentrálunk. Szerencsénkre mind a négy könyv olvasható magyarul is. Ha az idei Oscar-díjátadás környékén kedvet kapnál olyan történetek olvasásához, amely a könyvesboltokban és a mozivásznon is siker volt, akkor ezek közül válogass.


Egy csodálatos elme

2002-ben Ron Howard rendezése, az Egy csodálatos elme vitte el a legjobb filmnek járó aranyszobrocskát. A főszerepet Russell Crowe alakította, őt a legjobb férfi főszerepre is jelölték, de végül azt az elismerést más kapta meg. A filmet nyolc Oscarra jelölték, négy díjat be is söpört: a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő és a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriákban aratott. A produkció 60 millió dollárba került, a nyitó hétvégén, 2001 decemberében 2,5 milliót kaszált a mozipénztáraknál, a következő év májusára már 170 milliós bevételnél tartottak csak az Egyesült Államokban. Az érdekességek között mindenképp megemlítendő az a tény, hogy eredetileg nem Russell Crowe-t képzelték el a főszerepre, hanem Tom Cruise-t, és a rendezői székben sem Ron Howard ült volna az eredeti elképzelések szerint, hanem Robert Redford. Felmerül a kérdés, persze, hogy vajon ez esetben Redford esett el egy aranyszobortól, vagy a film maradt volna díjak nélkül, ha Robert Redford rendezi a produkciót?

[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=yPv8GLlF9EM[/youtube]

A film alapjául szolgáló biográfiát Sylvia Nasar írta a Nobel-díjas matematikus John Forbes Nash Jr.-ról. Az idén 83. életévét betöltő Nash 1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat, a játékelmélet terén elért kiemelkedő eredményeiért. A könyvből készült film úgy mutatja be a matematikus zsenit, mint aki súlyos paranoid skizofréniaban szenved. Azt viszont gyorsn tegyük hozzá: a film alapjául szolgáló könyvhöz, magához a biográfiához maga Nash soha nem járult hozzá. Az angol nyelvben ezt úgy nevezik: unauthorized biography. Ez még nem jelenti azt, hogy a szerző nem igyekezett Nash segítsége nélkül is a lehető leghűebben megfesteni a matematikus életét. Sylvia Nasar nagy sikerű életrajza az emberi szellem drámája, melyben hihetetlen hányattatások során gyógyít és győzedelmeskedik a szeretet. Huszonegy évesen John Nash egy briliáns, vidám és meglehetősen különcként viselkedő diák a Princeton Egyetemen. Az órák látogatása helyett a nagy ötletet keresi és meg is találja: a közgazdaságtan addigi alapelveit megcáfolva megalkotja a racionális emberi viselkedésekre vonatkozó, máig leghatásosabbnak bizonyuló elméletet. Tíz évvel később, kiemelkedő matematikusi karrierjének csúcsán – és nem sokkal azután, hogy feleségül vesz egy gyönyörű fiatal fizikusnőt – drámai fordulat áll be életébe. Idegei felmondják a szolgálatot, és kitör rajta a skizofrénia. A következő három évtizedet állandó értékcsalódásoktól gyötörve, munkára képtelenül, többnyire ideggyógyintézetekben zárva éli le. Csendes, magába zárkózó, szellemszerű figura, aki időnként kísértetként kóborol a Princeton Egyetem folyosóin. Hatvanévesen hirtelen újra kinyílik számára a világ, amikor skizofréniája soha senki másnál nem tapasztalt enyhülést mutat, majd a Nobel-díj Bizottság neki ítéli a legnagyobb tudományos elismerést. John Nasht felesége és kollégái végtelen türelme és szerete, valamint saját küzdeni tudása visszatéríti a szellemvilágból.

A Gyűrűk Ura – A király visszatér

2004-ben A Gyűrűk Ura-trilógia harmadik része, A király visszatér kapta a legjobb filmnek járó elismerést az Oscar-gálán. Tizenegy kategóriában jelölték az alkotást, és mind a tizenegy díjat elvitte. Peter Jackson a legjobb rendezésért és a legjobb adaptált forgatókönyvért is szobrot kapott, de csörgött az apró a zsebben is. A 90 milliós költségvetésű film már az első hétvégén 72 milliót akasztott a pénztáraknál, a következő év júniusára a bevétel már 377 millió dollár felett járt – és még csak az amerikai kontinensnél járunk. A nyitó hétvégén világszinten közel 250 milliós bevételt produkált. Összességében 1408%-os profitot könyvelhettek el a bevételek után. A világpremierre Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban 100 000 ember vonult az utcákra, ez a város lakosságának a negyede. A premiert követően hajnalig tartó bulit rendeztek Wellingtonban. Új-Zéland két legnagyobb tévécsatornája aznapra felborította a műsorrácsot, hogy élőben közvetíthesse az eseményt. – Ha mindezt tudta volna J. R. R. Tolkien

[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=I7YllAOqpF4[/youtube]

A trilógia, a terjedelmét tekintve alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a könyv három vaskos kötetében – vagyis abban a képzelt időben, mikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, mikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündérek, féltündék, az ősi Nyugat-földe erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdő öregjei fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az emberfajnak. – A harmadik kötetben a Középföldéért vívott harc végső összecsapásához közeledik. Frodó és Samu folytatja veszélyes küldetését Gollam vezetésével, hogy a Végzet Hegyéhez jutva megsemmisítsék az Egy Gyűrűt. Aragorn szembenéz sorsával, és szembeszáll Szauron, a Sötét Úr egyre növekvő hatalmával, hogy a Gyűrűhordozó teljesíthesse küldetését. Eljött a végső összecsapás napja, eldől a régi világ sorsa…

Nem vénnek való vidék

2008-ban a Nem vénnek való vidéket nyolc díjra jelölték, négy szobrot kapott. A legjobb film mellett a legjobb rendezésért (a Coen testvérek), a legjobb férfi mellékszerepért és a legjobb adaptációért is megkapta az elismerést, és – emlékszünk még? – halkan, de felhorkant a nagyvilág, hiszen a film nem boncolgat mélyenszántó gondolatokat. A Rio Grande vidékén könyörtelen hajsza folyik 2 millió dollárért és némi kokainért, egy pszichopata pedig gázpalackkal végzi ki áldozatait. Ez volt a második alkalom a mozi történetében, amikor a legjobb rendező kategóriájában nem egy, hanem két embert tüntettek ki a szobrocskával. A filmet az Oscar-díjakon kívül 94 alkalommal jutalmazták valamilyen filmfesztiválon, a BAFTA-díjak közül hármat söpört be, a Golden Globe-on kettőt vitt el, a torontói filmfesztiválon négy kategóriában díjazták.

[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=YBqmKSAHc6w[/youtube]

Cormac McCarthy regényét a Times az elmúlt évtized legjobb 10 krimije közé válogatta. A Times indoklása szerint McCarthy, elbeszélő stílusa mellett, a helyszínt, a környezetet is egyedien festi meg, ahol a törvény nélküli múlt és a sivár jövőkép a meghatározó. A Nem vénnek való vidékben egy Chigurh nevezetű gyilkos a főszereplő, aki prófétai elszántsággal szolgálja a halált. Brutálisan és kevés szóval öl. Bell, az öreg seriff aktív pályafutása utolsó nyomozásának szánja az ügyet, de már semmiben sem biztos. Mindeközben kábítószercsempészek és rendőrök sora hull a sivatagban, s ebbe a háborúba botlik bele Moss, a fiatal vadász. A hullák mellett egy táska pénzt is talál. Ennyi zöldhasúval teljesen megváltoztathatná az életét. Meg is változtatja, hiszen Chigurh a nyomába ered. Neki is kell a pénz. – A kritikusok jól fogadták McCarthy kilencedik regényét, a Houston Chronicle-ben a legnagyszerűbb élő írónak titulálták a szerzőt, a New York Times a témaválasztással nem volt teljes egészében megelégedve, de Walter Kirn kritikus McCarthy elbeszélésmódjáról elismerően nyilatkozott.

Semmit és mindent

2009-ben a Gettó milliomost kilenc kategóriában jelölték az aranyszobrocskára, nyolc díjat el is vitt Danny Boyle filmje. A 2004-es 11 Oscaros Gyűrűk Ura óta nem volt film, amely ennyi aranyszobrot elvitt volna, az 1993-as Schindler listája óta pedig ez volt az első film, amely a Golden Globe, a BAFTA és az Oscar estéjén is megszerezte a három legfontosabb díjat. A brit produkciót először az Egyesült Államokban mutatták be, a közönség és a kritikusok egyaránt jól fogadták. A Torontói Filmfesztiválon közönségdíjas lett, a brit Filmakadémia zsürije a legjobb film, a legjobb rendezés és a legígéretesebb új alkotás kategóriákban találta a legjobbnak. A National Board of Review 2008 legjobb filmjének titulálta. A Critics’ Choice Awards-on hat díjra jelölték, ötöt megnyert. További négy szobrot vitt el a Golden Globe díjátadásról, hetet a BAFTA Awards-ról.

[youtube width=”640″ height=”390″]http://www.youtube.com/watch?v=AIzbwV7on6Q[/youtube]

A könyv magyarul a Semmit és mindent címet kapta, ez volt az indiai Vikas Swarup első regénye. könyvet 42 nyelvre fordították le, 2006-ban a Nemzetközösségi Írók Díjára, a Legjobb Elsőkönyves Díjra is jelölték, Dél-Afrikában pedig elnyerte az Exclusive Books Boeke-könyvdíjat. 2007-ben a Párizsi Könyvvásáron a Prix Grand Public díjjal jutalmazták. A regény a 18 éves mumbai pincérfiú, Ram Mohammad Thomas történetét meséli el. Az utcán nevelkedett fiú megnyeri egy képzelt kvízshow, a Who Will Win a Billion? fődíját, az 1 milliárd rúpiát – ez több, mint 20 millió dollárnak felel meg. A műsor producereinek azonban nincs ennyi pénzük, ők meg voltak győződve arról, hogy az utca embere nem lesz képes pár kérdésnél tovább menni. Ramot csalással vádolják, és letartóztatják. Pedig Ram nem csalt – a kérdésre adott válaszok során egy-egy fejezet tárul fel a szegény fiú életéből, és kiderül, hogy mindegyik kérdésre megtörtént események során tapasztalta meg a választ. A 12 fejezet elénk tárja az indiai srác életét: egy indiai filmsztárnál szolgált kisegítőként, aztán Agrában volt idegenvezető, Mumbaiban pedig pincér. Swarup az életből merítette a könyvhöz a témát. 2001 szeptemberében Nagy-Britanniában egy bizonyos Charles Ingram nyerte meg a Legyen Ön is milliomos! angol változatának fődíját, az 1 millió angol fontot – a pénzt azonban nem adták át az őrnagynak, mert csalással vádolták. (Charles Ingram esetéről itt olvashatsz bővebben.) Swarup az esetből levonta a következtetést: ha Angliában a hadsereg őrnagyát csalással vádolhatják a Legyen Ön is milliomos! producerei, akkor miért ne történhetne meg ugyanez Indiában egy utcán nevelkedett árva gyerekkel?


Vidd hírét!
  •  
  •