Portré: Frederick Forsyth

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

A dél-kelet angliai Ashfordban született 1938. augusztus 25-én. A kisvárosról szép emlékei vannak, de már gyerekként úgy érezte, hogy nem akarja az egész életét egy kis, eldugott városban leélni; éppen a város mérete ébresztette fel a külvilág iránti kiváncsiságát, és az utazás utáni érdeklődését. Az apja egy-egy évre Franciaországba és Németországba küldte, hogy nyelveket tanuljon. Ez akkoriban, mint azt a BBC-nek egy interjúban elmondta, elég furcsa dolognak számított egy ashfordi szűcstől. Német és francia nyevtudásának köszönhetően aztán ösztöndíjjal tanulhatott a neves Tonbridge-ben. 1956-ban, alig 16 évesen csatlakozott a Brit Királyi Légierőhöz, és ő lett minden idők legfiatalabb pilótája Angliában. Két évnyi szolgálat után otthagyta a Légierőt, hogy külföldi tudósítóként dolgozhasson.


Közel két évig volt haditudósító Afrikában a biafrai háborúban, és vallja, hogy véletlenül lett író belőle – konkrét tervei ez irányban nem voltak. Hazatérése után egy regényen kezdett dolgozni, a cselekményt leginkább saját tapasztalatai és az aktuális politikai események hatására formálta, így született meg A Sakál napja. Forsyth azt mondja: egyáltalán nem volt tudatában annak, miközben a regényt írta, hogy ez lesz az ugródeszka az írói karrier felé, s a könyv egy csapásra megváltoztatja majd az életét. Naponta tizenkét oldalt gépelt, 35 nap alatt fejezte be a regényt. Mára kicsit lelassult, mondja ugyanabban az interjúban; ma már 45 nap kell egy regénynek.

Frederick Forsyth Hertfordshire-i otthonában (fotó: Geoff Pugh)

A Sakál napja előtt a Reuters és a BBC újságírója és tudósítója volt; oknyomozó riporterként megtanulta, hogy egy történetet miként kell A-tól Z-ig felderíteni, és azóta ezt a munkát végzi minden regényével. Körbeutazza a világot, ha szükséges, az életét kockáztatja, ha úgy alakul – volt már arra is példa, hogy dél-afrikainak adta ki magát, és úgy tett, mintha érdekelné egy nagyobb fegyvervásár, csakhogy információhoz jusson. A politikai thriller az erőssége, de kipróbálta magát más műfajban is: írt novellákat, vígjátékot és egy folytatást Az Operaház Fantomjához. Ezekkel nem aratott túl nagy sikert, a konspirációs thrillereivel viszont beírta magát a műfaj nagyágyúinak névsorába. Regényeiben kerüli az ítélethirdetést – ahogy ő mondja: nem szeret prédikálni. A véleményét csak burkoltan lopja bele a történetbe, a regények cselekményét pedig a jelenbe vagy a közelmúltba helyezi.

Tiznenégy politikai thrillert írt, regényeit több mint harminc nyelvre fordították le, és 70 millió példányszámban adták el világszerte. Legutóbbi munkája a The Cobra, amely 2010 szeptemberében a New York Times sikerlistájára is felkerült, és amelyért 2011-ben az írót a Steel Dagger-díjra is jelölték – a döntőbe azonban már nem jutott be. A BBC nemrég összeállított egy listát minden idők legolvasottabb regényeiből; a több tízezer könyvet tartalmazó listán A Sakál napja a 109. helyet foglalja el. 1990-ben a Brit Krimiírók Szövetségének tagjai egy 100-as listán a 17. helyre sorolták ugyanazt a regényt. Itthon az Alexandra Kiadó gondozza Frederick Forsyth életművét, magyarul legutóbb a A Kobra jelent meg. 2013-ban új regénnyel jelentkezett, a The Kill List angolul nem sokkal 75. születésnapja előtt jelent meg.

Ha éppen nem ír, vagy nem utazik egy következő projekt felkutatása céljából, akkor minden idejét a pihenésnek szánja. Gyerekkorában az apjával járt focimeccsekre meg horgászni a tengerpartra. Ez utóbbi szokását a mai napig megőrizte, gyakran jár el ma is horgászni, de ez mellett szereti a búvárkodást és a bikaviadalokat is. Fiatalon egy ideig Spanyolországban élt; itt szinte minden bikaviadalt megnézett, de kipróbálta magát az arénában is.


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •