Lawrence Block a novellákról

Vidd hírét!
  •  
  •  

„Ha volt egy jó ötletem egy novellára, azt mindig megírtam. Még akkor is, ha tudtam, hogy minimálisat kereshetek rajta. Mindig a történetet írtam meg először, és csak aztán foglalkoztam azzal, hogy mihez kezdjek vele”, olvasható Lawrence Block legújabb, szeptember 3-i blogbejegyzésében, amiben az író részletesen kifejti, hogy szerinte miért élik napjainkban reneszánszukat a novellák. A hetvenhárom éves krimiszerző az ekönyvolvasók népszerűsége miatt gondolja ezt, szerinte ugyanis rendkívül kedvező, hogy például az ő novelláinak jelentős része csak 99 centbe kerül, és mert praktikus egy ilyet olvasni ebédszünetben, vagy a buszra várakozva. Néhány hónapja őmaga is úgynevezett self-publisher, és 23 novelláját kínálja potom 99 dollárcentért Kindle- és Nook-olvasókra, ebből azonban csak 35 cent csörög a zsebében, a többi az Amazont illetve a Barnes & Noble-t illeti. Nem az a biztos módja a meggazdagodásnak, mint azt megállapítja, de ő szereti a novelláit. Főleg írni.


A teljes blogbejegyzés kicsit olyan, mint Block a saját, már Kindle-re és Nookra is letölthető novelláira szeretné felhívni a figyelmet. Egyenesebben fogalmazva: ügyesen burkolt reklám az egész írás, de a sorok között olvasva érdekes információkra bukkantunk.

Block arról beszél, hogy ötven évvel ezelőtt a pályája kezdetén a novellák sokkal népszerűbbek voltak, mint a közelmúltban, és hogy ő is, akárcsak más kortárs szerzők, a novellákkal kezdte írói pályafutását. Az 50-es évek közepén tucatnyi novellát publikált, mielőtt az első regénynek nekifogott volna. Aztán megváltoztak a körülmények: a televízió és az olcsó ponyva lassan kiszorította a novellákat, a kiadók nem foglalkoztak többé ezzel a műfajjal, az olvasók pedig nem mutattak különösebb érdeklődést iránta, így az írók nem írtak több novellát. Tisztelet a kivételnek, hiszen Block, saját bevallása szerint, soha nem hagyta abba a novellák írását, pedig keveset keresett egy-egy novellával. Matthew Scudder életét nemegyszer a novellák mentették meg; a mára már népszerű, jelenleg tizenhat kötetből álló sorozat a végét rúgta az első három kötet után, és nem akadt kiadó, aki érdeklődött volna a folytatás felől. „Annyira a fejemben volt Scudder karaktere, hogy írtam pár kisregényt az Alfred Hitchcock féle Mystery Magazine-nak” – emlékszik vissza Block. A novellák újabb lendületet adtak, ezeket egy negyedik rész követte, és végre kiadó is került, amely kiadta Döfés a sötétben cím alatt. Scudder visszatért. Az még a későbbiekben is előfordult, hogy Scuddert ismét egy-egy kisregény vagy novella hatására hozta vissza a normális kerékvágásba, de az első Edgar Allan Poe-díjat is egy elbeszélésnek köszönheti.

A blogbejegyzésében Block azt is elárulja, hogy a J.P. Keller-sorozat is egy novellával indult: előbb egy oregoni bérgyilkosról írt egy cikket, a Playboyban nagy sikernek örvendett az írás, és egy újabb Edgar-jelölést hozott Block számára, aztán pár évvel később megírta a Keller’s Therapy-t, amit útjára indította a bérgyilkosról szóló sorozatot. A Keller-sorozatnak eddig négy része jelent meg (magyarul az Agave Könyvek gondozásában), és egy félmondatból azt is megtudhatjuk, hogy már dolgozik az ötödik epizódon.

A novellák az utóbbi időben – Block tapasztalata szerint – újra az érdeklődés középpontjába kerültek. Elárulja például, hogy augusztusban a Burglar-sorozathoz írt egyik novelláját 500-nál is többen töltötték le, 175 dollárt keresett csak ezzel az egy írással a múlt hónapban. Ha ez szám egész évben kitartana, többet keresne rajta, mintha nyomtatott magazinban jelentette volna meg – mondja Block. Azt azonban már nem tudjuk meg, hogy a Burglar-novellából származó bevételét megosztotta-e társszerzőjével, a feleségével. Erre már csak a következő bejegyzsében kaphatunk választ – ha egyáltalán…


Vidd hírét!
  •  
  •