Le Carré a mozivásznon – 1. rész

Vidd hírét!
  •  
  •  

Eddig összesen huszonkét regényt írt a nyolcvan éves John le Carré, ennek a felét már megfilmesítették Hollywoodban, a Karla-trilógia nyitóepizódját már kétszer is – a legújabbat szeptemberben mutatták be Angliában, és nagy sikere van a filmnek, a George Smiley-t alakító Gary Oldmant már Oscar-esélyesként is emlegeti a szaksajtó. Miközben az utóbbi időben egyre több tervezett le Carré-adaptációról esik szó, mi az Olvasoterem.com-nál – a kémregények mesterének születésnapja alkalmából – megpróbáljuk a leglényegesebb dolgokat összegezni az eddigi feldolgozások kapcsán. Íme az első hat film le Carré regényei nyomán.


A kém, aki bejött a hidegről (1965)

A könyv le Carré első igazi könyvsikere volt, egy 2008-as interjúban maga a szerző is a legjobb regényének nevezte. A huszonkettő közül ezt írta harmadiknak (1963), 1965-ben Edgar-díjat kapott érte. Az Amerikai Krimiírók a legjobb regénynek titulálta abban az évben, de világszerte úgy tartják, hogy ez a kortárs angol irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása. Főhőse Alec Leamas, akit egy utolsó bevetésre küldenek Londonból. A brit hírszerzés terve: térdre kényszeríteni a kelet-német kémszervezetet.

A film 1965-ben készült, Martin Ritt rendezte. Két kategóriában is jelölték az Oscarra, de végül egyetlen aranyszobrot sem nyert a legrangosabb díjazáson; kapott viszont egy Golden Globe-díjat, a BAFTA-n pedig a legjobb brit filmért és a legjobb brit főszerepért jutalmazták.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=8QxILURQbgs[/youtube]

Alec Leamas szerepét Richard Burtonre osztották, bár a forgatás előtt felmerült Burt Lancaster neve is. Így történhetett meg, hogy a női szereplő nevét a regényhez képest megváltoztatták Liz-ről Nan-re. Feltehetően azért döntöttek így a producerek, mert Burton feleségét szintén Liznek (Elizabeth Taylor) hívták.

Ébresztő a halottaknak (1966)

A könyv le Carré első regénye, még 1961-ben született. Magyarul 1990-ben jelent meg Széky János fordításában, már csak antikváriumokban, esetleg könyvtárakban lehet rábukkanni. Ebben a könyvében mutatkozik először George Smiley – érdekes párhuzamokat figyelhetünk meg Smiley alakja és az író között. Smiley-t egy oxfordi egyetemi tanár szervezi be, a feleségét Ann-nek hívják, a feladata szerint fiatal németeket kell megfigyeljen, hogy aztán őket is beszervezze a saját hálózatába. Le Carré oxfordi éveiről túl sokat nem tudni, de hasonlóképp kerülhetett ő is a brit hírszerzéshez.

A film 1966-ben készült, Sidney Lumet rendezte, George Smiley-t James Mason alakította – ám nem Smiley néven. A Paramount Pictures egy évvel korábban, az A kém, aki bejött a hidegről produkciója során levédte a Smiley név használatának jogait, így aztán az Ébresztő a halottaknak készítői Charles Dobbs-ra keresztelték a brit hírszerzés kémét. Hans-Dieter Mundt, Smiley ellenfele ugyanazon okokból kifolyólag szintén más nevet kapott.

The Looking Glass War (1969)

A könyv le Carré negyedik regénye, 1965-ben írta. A brit hírszerzés egy kémet szeretne Kelet-Németországba juttatni; George Smiley ebben a regényben is felbukkan, ám csak mellékszerep jut neki. A könyvet magyarra sajnos még nem fordították le – reméljük, hogy az Agave Könyvek az elkövetkező években erre a le Carré-regényre is sort kerít.

A film 1969-ben készült, Sir Anthony Hopkins a fiatal John Avery-t alakítja. Frank Pierson rendezése nem lett túl sikeres, az imdb-n is csak szerény 5.8-asra értékelik a kritikusok.

Árulás (1979, 2011)

A könyv a Karla-trilógia első kötete, valamiképp a le Carré kémkarrierjének a végét is jelentő Philby-féle árulás feldolgozása. 1974-ben írta, a főhős itt már George Smiley, aki a maga körmönfont és óvatos módszereivel kifüstöli az oroszok kémjét Londonból. Magyarul először 1995-ben jelent meg Az áruló cím alatt, az Officina Nova gondozásában. Az Agave Könyvek 2009-ben aztán új köntösben, és Árulás cím alatt újra kiadta, hogy később teljessé is tegye a Karla-trilógiát, le Carré mesterművét.

Le Carré később elismerte, hogy az olyan kifejezéseket, mint a Körönd, a kuzinok vagy a lámpagyújtogatók, ő maga találta ki – ám később jót derült, amikor megtudta, hogy a brit hírszerzés köreiben egyre több ügynök kezdte ezeket a szavakat használni.

A film először 1979-ben készült el az Árulás nyomán, bár hozzá kell tegyük, ez valójában egy hét epizódból álló tévésorozat volt. George Smiley szerepét Alec Guiness-re osztották, aki a forgatás előtt arra kérte a regény szerzőjét, John le Carré-t, hogy mutasson be neki egy igazi kémet. Guiness így aztán Sir Maurice Oldfield-del ebédelhetett egyet, aki korábban, 1973 és 1978 között a brit hírszerzés feje volt. Meglehet, hogy ez a beszélgetés vezetett Guiness abbéli meggyőződéséhez, hogy ő alkalmatlan George Smiley alakjának megformálására. Három hete forgattak már, amikor valósággal pánikba esett, és arra kérte a sorozat producereit, hogy kezdjék előlről az egészet, és osszák Smiley szerepét Arthur Lowe-ra. Végül sikerült meggyőzni arról, hogy maradjon. Jól tette; le Carré később elmondta, hogy Guiness alakítása olyan hatással volt rá, ami inspirálta a későbbi regényekben Smiley alakjának további formálásánál. Ez visszafelé is igaz volt: Guiness Smiley-t kicsit le Carré-ról is mintázta. A szerző egyszer ellátogatott a forgatás helyszínére, ám Guiness azonnal leállt, és azt kérte, hogy le Carré távozzon. Mint magyarázta: zavarta őt, hogy az az ember nézi az alakítását, akiről ő a filmbeli szerepét részben mintázza.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=5h1XZ0LzVg4[/youtube]

A film egy másik érdekessége, hogy a George Smiley lakcímén, a Chelsea-beli Bywater Street 9-en játszódó jeleneteket tényleg az amúgy létező Bywater Street-en vették fel – de nem a 9-es szám alatti lakásban, hanem a szomszédságban, a 10-esben. Más jeleneteket meg egyenesen a BBC irodáiban vettek fel, mert le Carré szólt a producereknek, hogy azok éppen úgy néznek ki, mint ahogyan ő elképzelte a regénybeli Körönd irodáit.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=Aco15ScXCwA[/youtube]

A könyvből másodszor is készült egy feldolgozás, ezt a múlt hónapban mutatták be Londonban. Ebben Gary Oldman alakítja George Smiley-t, és a kritikusok szerint annyira jól, hogy esélyes az Oscarra is. Gary Oldman is alaposan felkészült Smiley-ból. Megnézte az 1979-es BBC sorozatot, és ellátogatott John le Carréhoz is. Oldman azt mondta: „ahogy [le Carré] mozog és beszél, mindenből beleloptam egy kicsit az alakításba. Remélem, hogy nem sértődik meg, de Smiley benne van a génjeiben.” John le Carré egyébként ebben a feldolgozásban feltűnik a vásznon is: egy enyhén becsípett férfit alakít, aki feltűnik a karácsonyi bulin.

Smiley’s People (1982)

A könyv 1979-ben született, ez a Karla-trilógia befejező része. A nyugdíjba vonult Smiley-t azért hívják vissza a Köröndre, hogy elsimítson egy kellemetlen gyilkossági ügyet. Londonban egy parkban lelőttek egy disszidens orosz tisztet, és az öregedő kém ismeri a legjobban a körülményeket. A Körönd azonban semmiképp sem szeretné, ha ebből balhé származna, hisz Oroszországgal újabban békülékenyebb hangnemben folyik a kommunikáció. Smiley azonban nyomozni kezd, és rájön, hogy csapdába ejtheti régi ellenfelé, Karlát.

A könyv magyarul az Agave Könyvek gondozásában jelent meg 2011-ben, mi is közöltünk róla egy kritikát.

A film ismét a BBC sorozata, ezúttal hat epizódban mesélik el Smiley és Karla utolsó összecsapását. Smiley-t ismét Alec Guiness alakította, és most is ugyanúgy aggódott az alakítása hitelessége miatt, mint az első széria esetében. Állítólag ragaszkodott hozzá, hogy ő is végignézhesse a vágatlan, nyers anyagot, és úgy vélte, hogy gyenge lett az alakítása. Maga John le Carré nyugtatta meg a rendezőt, hogy hagyja figyelmen kívül Guiness zavarodottságát, mondván: az első sorozatnál is ezt művelte, de a végeredmény jó lett. A sorozat producere egyébként eredetileg a Hajsza adaptációjával szerette volna folytatni a trilógiát, amelyben Jerry Westerby Smiley megbízásából Ázsiában szegődik Karla nyomába, ám annak a regénynek a jelentős része Hong Kongban játszódik, s a forgatás így túl költséges lett volna. Ezért döntöttek úgy, hogy egyszerűen átugorják a trilógia második részét.


Vidd hírét!
  •  
  •