Portré: Anthony Burgess

Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Még kétéves sem volt, amikor az első világháborút követő világméretű influenzajárványban elveszítette édesanyját és nyolcéves nővérét. Édesapja igen sok szakmába belekóstolt, rengeteg helyen dolgozott hosszabb-rövidebb ideig. Apjával való kapcsolatát később az író egyetlen szóval jellemezte: “közömbös. Igazi nevelést először nagynénjétől, majd mostohaanyjától kapott, mely a későbbiekben sok regényben visszaköszön. Magányos kisfiú volt, de vonzotta a zongora, a hegedű és a kottaolvasás világa. Otthonuk nem éppen a meleg családi fészek mintapéldája volt: egy éjszakai bár és egy trafik fölé épített, ócska bútorzatú lakásban éltek.


Általános, majd középiskolai tanulmányait vallásos iskolában végezte, ami ugyan hatással volt rá, gimnazista évei alatt mégis elfordult a katolikus hittől, bár végleg soha nem szakított a hívő élettel. 1939-ben beiratkozott a Viktória (ma Manchesteri) Egyetem angol szakára, ahol kiváló minősítésű baccalaureatusi (BA) fokozattal diplomázott 1940-ben. Az iskola után élénk érdeklődést mutatott a zene művészete iránt, a családnak azonban nem volt elég pénze, így autodidakta módon tanult meg hangszereken játszani. 1938-ban édesapját, majd 1940-ben mostohaanyját is elveszítette.

Anthony Burgess 1986-ban (Fotó: PA Wire)

A háború alatt behívták katonának, de frontszolgálat helyett előbb egy honi mentőalakulatnál, majd a gibraltári brit támaszponton nevelőtisztként szolgált. Egy eltávozása alatt feleségül vette egykori diáktársát, a gyönyörű Llewella (“Lynn”) Jones-t, akit 1943 őszén tisztázatlan körülmények között máig azonosítatlan huligánok támadtak meg az elsötétített London egy mellékutcájában, vetélést és maradandó lelki sérüléseket okozva a várandós fiatalasszonynak. (Az incidenst egyébként a Gépnarancs című regény egyik legdrasztikusabb epizódja dolgozza fel.)

A háborút követően egy tanárképző kurzus oktatójaként, majd egy színvonalas vidéki gimnázium tanáraként dolgozott, miközben 1953-ban megírta a gibraltári emlékeket feldolgozó első, de 1965-ig kiadatlanul maradt Lőrések látványa című regényét. Elsőként publikált regénye, az utóbb Maláj Trilógia címen napvilágot látott sorozat komikus hangütésű nyitókötete, az 1956-ban kiadott Rendelj egy Tigrist (Time for a Tiger) a Maláj Föderációban oktatásügyi megbízottként eltöltött időszak élményeit dolgozza fel. A maláj függetlenség 1957-es kikiáltása után a szomszédos Bruneibe helyezték át főiskolai tanárként, ahonnan két év elteltével egészségügyi okok miatt sürgősen haza kellett térnie Angliába. Otthon vitatott körülmények között agytumort diagnosztizáltak nála, s hogy egy évvel későbbre prognosztizált halála előtt anyagilag is gondoskodjon beteges feleségéről, sietve öt regényt vetett papírra. Ezek közül a kórházi kezelésének körülményeit szatirizáló, fantasztikus elemekkel dúsított Beteg a doktor, a fogyasztói társadalom krónikus tévéfüggőségében élő zombijait kifigurázó horrorkomédia, az Egy tenyér ha csattan és a Stanley Kubrick rendezte film nyomán kultuszkönyvvé lett Gépnarancs érdemel külön említést.

A hetvenes évek elejétől az író a magas angliai adók elől “menekülve” idejét a mediterrán tengerpart országaiban és az Egyesült Államok különböző városaiban kialakított otthonai közt osztotta meg, s a még megírásra váró regényeinek élményanyagát is többnyire e két kultúrkör színhelyein gyűjtötte össze. E regények közül legfontosabbak a Napóleon szimfónia illetve A narancsműves testamentuma. Ugyancsak érdekes a közönségest az emelkedettel elegyítő Keats-életregény, az Abba Abba, valamint a Hemingway életét és munkásságát eredeti megvilágításba helyező mű.

Második felesége oldalán Burgess a nyolcvanas és a kilencvenes éveket monacói luxuslakosztálya és luganói villája nyugalmában töltötte, ahonnan többnyire csak a francia és az angol televízós állomásoknak adott interjúk, díjátadások, és fesztiválzsűrizések kedvéért mozdult ki. Az “otthon” nyugalmában töltött idő szorgos munkával telt, melynek eredménye három további esszé- és egy novellagyűjtemény, egy fontos D. H. Lawrence-monográfia, egy kétkötetes önéletrajz és kilenc újabb regény lett. Utóbbiak közül kiemelkedik az életmű csúcspontjának tekintett világregény, a huszadik század kataklizmáit felidéző Földi hatalmak, az amerikai showbiz kulisszatitkaiba betekintést adó, humorral telített Enderby fekete hölgye és a zseniálisan közönséges Zongoristák .

Az 1993. november 22-én tüdőrákban elhunyt író örökségét az azóta ugyancsak elhalálozott özvegy által alapított, manchesteri székhelyű The International Anthony Burgess Foundation és a franciaországi székhelyű The International Anthony Burgess Centre gondozza.

Forrás: Cartaphilus Könykiadó


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •