A szöveg a fontos, nem a hordozó

Vidd hírét!
  •  
  •  

2012-ben az Agave Könyvek már nem csak papír alapú formában, de elektronikusan is képviseli magát a hazai könyvpiacon. Január 5-től a kiadó három magyar sikerkönyve – Kondor Vilmos Budapest Noir, Baráth Katalin A fekete zongora és Trenka Csaba Gábor Egyenlítői Magyar Afrika című regénye – már e-könyv formájában is megvásárolható az agaveboltban. A vásárlók a regények mellé rengeteg extra tartalmat kapnak. A kiadó e-debütálása kapcsán Varga Bálintot, az Agave Könyvek ügyvezetőjét kérdeztük az e-book és a nyomtatott könyv jövőjéről, ezek előnyeiről, hátrányairól és a kiadó későbbi terveiről az e-könyvek terén.


E-bookban a jövő? Elképzelhető, hogy a jövőben eltűnik majd a nyomtatott könyv és átveszi helyét az e-könyv?

Nem. Temették már párszor a Gutenberg-galaxist, most is sokan és örömmel fognak ásót a kezükbe, hogy ássák a sírját, közben meg a haladást átkozva hamut szórnak a fejükre, bőrszíjjal csapkodják a mellüket, és hangosan, átéléssel zokognak, de ez teljesen alaptalan és valószerűtlen elképzelés. Amíg ember van, könyv is lesz. 

Bár biztonságosnak mondják, valójában még igen keveset tudunk az elektronikus tárolás jövőjéről. Találkoztam már olyan CD-vel, amelyik két év után nem működött hibátlanul. Nem veszélyes és kockázatos ennyi pénzt világszinten belefektetni az e-könyv gyártásba, amikor lehet, hogy unokáink számára már nem is lesz használható, miközben a jó öreg nyomtatott könyvek akár több száz évet is megélnek?

Én is szórtam már ki gyári DVD-t, ami álltában tönkrement. Az analógiával kapcsolatban azonban úgy vélem, ez nem helytálló, legfőként azért, mert egy elektronikus fájl (jelen esetben egy ekönyv) minimum többtucat, ha nem többezer felhasználó adatbázisában van benne. Az már egy más kérdés, hogy mi történik akkor, ha harminc év múlva mindenki felhőben tárolja a fájljait, és a központi szerver megy tönkre. A könyvek viszont ugyanígy pusztulnak, öregszenek, fakulnak. Ahogy a golyóstoll tintája is, ami pár évtizedet bír csupán, ezért írunk ceruzával vagy töltőtollal, ha fontos dologról van szó. Minden mulandó, de nem hiszem azt, hogy fölösleges lenne ekönyvtechnológia fejlesztésébe és gyártásába fektetni, ha egyszer ez nem a jövő, hanem már a jelen. 

Te hogy látod: melyek az előnyei, illetve a hátrányai az e-booknak a hagyományos könyvekkel szemben?

Ha őszinte akarok lenni, akkor a hagyományos könyvnek hátrányai vannak – pusztán gyakorlati szempontból. Nehéz, nagy, nem mindig jól olvasható, sok helyet foglal. Az ekönyv meg kicsi, a szöveg kinézete saját ízlésre gyúrható, állandóan hozzáférhető. Murakami új regényét, az 1Q84-et megvettem printben és elektronikus formában is, aztán arra lettem figyelmes, hogy a könyvet szagolgattam, nézegettem, és azt a majdnem ezer oldalt az ekönyvolvasómon olvastam el. Én nem fogok beállni a siratóasszonyok és férfiak sorába, akik szent tárgyként néznek a könyvre, és kénkővel kennék össze azt, aki ekönyvet olvas. Nekem most már a szöveg a fontos, nem a hordozó. A tartalom számít, nem a forma. Az ekönyvek szépek és lehet változtatni a betűméretet, és egy nyamvadt 4 gigás kártyán annyi elfér, amennyit tíz élet alatt sem tudnék elolvasni. Könyvre szükség van, hogyne. De választásra is. Meg arra, hogy elfogadjuk: van, aki papíron, van aki e-papíron. Hadd ne idézzem az LGT-től a Mindenki másképp csinálja c. nótát.

Vajon a mai gyerekekkel könnyebben megszerethető az olvasás az e-book segítségével?

Biztosan, mihelyst elér oda az eszköz és a tartalom, ahova valóban tart. Sem a hardver, sem a könyvek nem képesek még arra az interaktivitásra, amit jósolnak a szakemberek, akik szerint egyébként akkor robban valóban az ekönyves piac, amikor a gyerekkönyvek is megjelennek. Akkor pedig új világ kezdődik, és lehet, hogy ötven év múlva a legtöbb gyerek nem tudja majd, hogyan néz ki a Robinson könyvalakban, de a történetet jól ismerik. És akkor talán úgy néznek majd egy “könyvtárra”, ahogy kell. Nem egy legelőre tele dagadt és lusta és ostoba szent tehenekkel, amint kérődznek, hanem egy őrületes forgatagra, amiben tehén birkával van a farkas ellen, azaz egy élő, létező, mozgó, változó tudáshalmazra, ami akkor érvényes, ha kreatívan foglalkoznak vele.

Mekkora az igény a hazai piacon az e-bookra?

Nem tudom megmondani, és szerintem senki sem képes erre válaszolni. Igen, sokan mondják, hogy kell, de azt is tudjuk, hogy nem azok vannak a legtöbben, akik kiabálnak, és nem annak van igaza, aki a leghangosabban óbégat. Nem tudhatom, mennyire reprezentatív a sok “igénylő”, mit akar a csendes többség (ha tippelnem kell, akkor nyomtatott könyveket), éppen ezért vágtunk most bele kísérleti jelleggel. Mindenféle szempont miatt a magyar szerzők mellett szólt a legtöbb érv, látjuk, hogy mennyit adunk el belőlük nyomtatásban, látjuk, hogy nagyjából hány megosztón nagyjából hányan töltik le őket illegálisan – aztán majd pár hónap múlva összeolvassuk az eredményeket, és kiderül, hogy mekkora igény van ekönyvekre. 

Tervezitek-e olyan művek kiadását (akár kisregény, akár novella), amelyet kizárólag e-formátumban adtok ki?

Így konkrétan nem szerepel a terveink közt, de ha lesz olyan, amit csak így érdemes kiadni, biztosan ki fogjuk adni.


Vidd hírét!
  •  
  •