Jó hírrel szolgálhatunk a skandináv krimi rajongói számára: április hónap folyamán nem kevesebb mint hat könyvet vehetnek kézbe két kiadónak köszönhetően. Az Animus Kiadó a Skandináv krimik című sorozatában jelentkezik négy kötettel – ebből kettő néhány éve már megjelent a kiadó gondozásában, kettő viszont újdonságnak számít –, a Libri Kiadó pedig két kötettel jelentkezik, mindkettő ugyanattól a szerzőpárostól. Lássuk kissé bővebben, hogy mire is számíthatunk.
Az Animus Kiadó Skandináv krimik sorozatában mindjárt két könyvet is olvashatunk a svéd Håkan Nessertől. Az 1950-ben született író mondhatni régi motorosnak számít, hiszen első regénye közel huszonöt évvel ezelőtt, 1988-ban jelent meg. A korábban tanárként dolgozó Nesser 1998-tól főállású író, mindmáig összesen huszonhét könyve jelent meg, többségükben bűnügyi regények. Hazájában és Skandináviában népszerű író, háromszor nyerte el – 1994-ben, 1996-ban és 2004-ben – a Legjobb Svéd Krimi Díját, 2006-ban megkapta a Palle-Rosenkrantz-díjat, amely az egyik legrangosabb dán krimidíj, továbbá 2000-ben a műfaj legrangosabb skandináv elismerését, az Üvegkulcs-díjat. A legtöbb skandináv krimiíróhoz hasonlóan, Håkan Nessernek is megvan a sorozat-főhőse Van Veeteren felügyelő személyében. Az Animus Kiadó által áprilisban kiadásra kerülő két krimi a Van Veeteren-sorozat első két darabja, mindkét könyv már megjelent 2007-ben, illetve 2008-ban a kiadó gondozásában.
Az egyik A gonosz arcai címet viseli, ez a Van Veeteren-sorozat első kötete, 1993-ban adták ki Svédországban. A történet szerint a vonzó tanárnőt férje, Jan Miller holtan találja a fürdőkádban. Mivel részegen átaludta az éjszakát, a férfi semmire sem emlékszik. A kiszálló rendőrök megállapítják, hogy nem baleset történt, és mivel nincs alibije, Millert gyanúsítják és elítélik. Ezt követően mégiscsak derengeni kezd valami számára, így levelet ír és telefonál, hogy próbálja menteni helyzetét. Mielőtt azonban bármi is történne, valaki leszúrja a következő éjszakán. Van Veeteren felügyelő már kezdettől fogva gyanította, hogy nem a férj a gyilkos, így tisztában van azzal, hogy egy sokkal sötétebb üggyel áll szemben, mint aminek elsőre kinéz. A regényből Martin Asphaug rendezésében svéd nyelvű mini tévéfilm-sorozat készült 2000-ben.
A másik Van Veeteren-regény címe A Borkmann-elv. A könyv 1994-ben jelent még és még abban az évben elnyerte a Legjobb Svéd Krimi Díját. 2005-ben megfilmesítették, Erik Leijonborg rendezett belőle filmet. A Borkmann-elvben Van Veeteren felügyelő egy nyugat-európai tengerparti kisvárosban nyaral. Unalmas napjaiba két haláleset visz színt: egy gazdag ingatlanvállalkozót és egy drogdílert baltacsapásokkal gyilkolnak meg. A felügyelő a helyi hatóságok segítségére siet, ám mielőtt bármire is jutnának, újabb holttest kerül elő, habár látszólag a két korábbi esettel nem függ össze a dolog. A nyugdíjazás előtt álló helyi rendőrfelügyelő és fiatal segítőtársa, egy ambiciózus detektívnő Van Veeterennel közösen nyomozva próbál eljutni az úgynevezett Borkmann-pontra: az elnevezés Van Veeteren egykori főnökéről, Borkmannról kapta a nevét, aki szerint minden nyomozás előbb utóbb eljut arra a pontra, amikor már nincs szükség több információra a tettes megtalálásához, hanem csak némi logikára, a meglévő adatok értelmezéséhez.
Új szerzőnek számít az Animus Kiadó Skandináv krimik sorozatában, a finn Leena Lehtolainen. Az 1964-ben született írónő, korábban ismertetett svéd kollégájához hasonlóan, hazájában és Skandináviában már szép sikereket könyvelhetett el: 1997-ben és 1998-ban elnyerte a Finn Krimiírók Egyesületének díját, 2003-ban pedig jelölték az Üvegkulcs-díjra. Első könyve tizenkét éves korában jelent meg, mára már huszonegy könyvét adták ki. Könyveit több mint húsz nyelvre fordították le, különösen Németországban örvendenek nagy népszerűségnek.
Az Animus Kiadó gondozásában áprilisban megjelenő könyve – Az első gyilkosságom – a Maria Kallio-sorozat első darabja. Maria Kallio pályakezdő nyomozónő, aki mindjárt egy szövevényes rejtéllyel találja szemben magát: egy sziklának dőlve, a sekély vízben, fején véres sebbel találnak rá egy halott fiatalemberre, aki társaival egy énekkari fellépésre készült a tóparti nyaralóban. Mivel a nyaraló félreeső helyen található és senki nem észlelte idegen jelenlétét, minden valószínűséggel a kóristák között kell keresni a tettest. Maria beleveti magát az ügybe, és szembesül, hogy a békésnek tűnő kórus háza táján nagyon nincs rendben valami. Ahogy egyre közelebb kerül a gyilkoshoz, úgy sokasodik a gyilkosságok száma is.
A Skandináv krimik sorozat áprilisban megjelenő negyedik könyvének szerzőjét nem kell bemutatni. A magyar olvasók már hét regényét olvashatták az Animus Kiadónak köszönhetően: igen, a norvég Jo Nesbø-ről van szó. A regény a népszerű Harry Hole-sorozat legelső darabja, A denevérember, amely 1997-ben jelent meg. Harry Hole Sydneybe utazik, hogy egy megerőszakolt és meggyilkolt norvég nő halálának ügyében segítsen ausztrál kollégáinak. Bár csak jelképes szerepet szánnak neki, alaposan belekeveredik az ügybe. Miközben az őslakosok legendáiban élő, halált hozó denevérember után kutat, bepillantást nyer az ausztrál nagyváros sötétebb oldalába, a prostik, stricik és drogdílerek világába, és kénytelen rádöbbenni, hogy egy olyan veszélyes játék fontos részévé vált, amiben egyetlen célja lehet: így vagy úgy túlélni a dolgot. A regény két rangos díjban is részesült: 1997-ben a legjobb norvég kriminek járó Riverton-díjjal tüntették ki, 1998-ban pedig a legjobb skandináv kriminek járó Üvegkulcs-díjat is megkapta.
A Libri Kiadó gondozásában egy dán szerzőpáros – az 1960-ban született Lene Kaaberbøl és tizennégy évvel fiatalabb társa, Agnete Friis – két könyve jelenik meg április hónapban: Gyerek a bőröndben és Cigányátok. Lene Kaaberbøl fantasy-szerzőként vált népszerűvé hazájában, Agnete Friis gyerekkönyveiről ismert. Mindkét megjelenő könyvük főszereplője Nina Borg, a Vöröskereszt ápolónője, aki megszállottan küzd az elesettekért, és amikor segítségét kérik, képtelen ellentmondani, még akkor is, hogyha ennek férje és gyerekei isszák meg a levét.
A Gyerek a bőröndben 2008-ban jelent meg Dániában. A regényben Nina Borg élete egyik legveszélyesebb bűnügyébe keveredik. Régi barátnője, Karin elküldi neki a koppenhágai pályaudvar egyik csomagmegőrző szekrényének a kulcsát. Nina egy bőröndöt talál a szekrényben, benne pedig egy elkábított hároméves kisfiút. Tanácstalan, hogy mit tegyen, kérdések sokasága foglalkoztatja. Amikor megtudja, hogy barátnője, Karin, brutális gyilkosság áldozata lesz, rádöbben, hogy nemcsak a kisfiú, de ő és családja is halálos veszélyben van. Egyetlen lehetőségük van: a menekülés…
A Cigányátok cselekménye Magyarországon kezdődik: egy Miskolctól nem messze található, elhagyott és kifosztott szovjet laktanya területén, egy romos kórház épületében két cigány fiú nem remélt kincsre bukkan. Amikor megpróbálnak túladni rajta, a dolgok balul sülnek el, és az egyik fiú váratlanul eltűnik. Bátyja követi nyomait, a szálak pedig egészen Koppenhágáig vezetnek. Útközben több emberrel is találkozik, akik ijedten valamiféle cigányátokról mesélnek neki.
A dán fővárosban Nina Borg egy városszéli, elhagyott garázsban cigány menekülteken próbál segíteni, akik között titokzatos betegség ütötte fel a fejét. Arra nem számít, hogy jó szándéka veszélybe sodorja őt és családját is. A Magyarországról érkező fiúval közösen keveredik bele a tragikus események áradatába és úgy tűnik, hogy túl késő megállítani ezeket.