A Könyvhétre hangolunk: Scolar

Vidd hírét!
  •  
  •  

Gärtner-Kertész Tibor: Nagyapám fegyvert rejtegetGärtner-Kertész Tibor, a kései unoka kiváló alibit talált a soha nem ismert nagyapa személyében: időutazásra invitál bennünket. Korabeli sajtóidézetek, levéltárak mélyén porosodó kéziratok, a magyar kémelhárítás titkos iratai, szerteágazó angol, francia, orosz források adják a korrajz alapját. A szerző előszeretettel idézi fel a száz évvel ezelőtti világ hétköznapjait, a korabeli pletykákat, hazugságokat, ostobaságokat. Kajánul mosolyog: tisztában van vele, hogy ismerjük a folytatást, a következő száz év történéseit. Miként azt is tudja, hogy néha majd elbizonytalanodunk: száz évvel ezelőtti vagy mai történetet olvasunk-e.


Gärtner-Kertész Tibor nagyapja, a százados úr csendes, jó humorú ember volt, aki jóformán egyáltalán nem törődött a politikával. Az első világháború kitörése előtt nyugodt jómódban élte a Pajzán Farsangnak becézett békeévek mindennapjait. Úgy élt, mint a többi budai polgár. Úgy élt, mintha az aranykor évei sohasem érnének véget.

Mi vehette rá ezt a kedélyes embert arra, hogy néhány évvel később egy zászlóalj felszereléséhez elegendő hadiarzenált rejtegessen a házában? Minek kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy ez a mókamester hírében álló, jó humorú úriember szembeszálljon az antant katonai ellenőrző bizottságával, a pestiek által megvetően „szaglászó bizottság”-nak nevezett testülettel?

Mint már említettük, a Csizma az asztalon egy különleges szakácskönyv – nem egyszerűen receptek gyűjteménye: számos érdekességgel, gasztronómiai-kulturális jellegzetességgel, régiónként eltérő hagyománnyal ismerkedhetünk meg lapozgatása során. Északról dél felé haladva veszi sorra a húsz olaszországi régiót, s mindenhol komplett menüsorokat kínálva mutatja be a sajátos helyi konyhát. Megtudhatjuk, miben különböznek az olasz étkezési szokások a magyartól, mitől oly különleges a pármai sonka, vagy hogy a pacalt nemcsak mi, magyarok fogyasztjuk szívesen. A klasszikus minestronén, spaghetti alla carbonarán vagy tiramisùn kívül számos izgalmas lekvárról, borkülönlegességről is szó esik, sőt a likőrkészítés fortélyai szintén helyet kapnak e különleges illusztrációkkal díszített „kulturális szakácskönyvben”. A szerzők a gyűjtemény összeállításánál mind a hozzávalók, mind az ízvilág szempontjából törekedtek a változatosságra, így bárki megtalálhatja benne a kedvére valót. Ünnepi alkalmakra finom ételsort állíthatunk össze, vagy jól megszokott ebédünket, vacsoránkat, de akár reggelinket is színesíthetjük egy-egy, Itália ihlette finomsággal. Nekem személy szerint egyszerre támadt kedvem enni és főzni is.

Beatles-rajongóknak Benedek Szabolcs könyvét, a Beatles-apokrifet ajánljuk. Jó pár tévhit kering a Beatles feloszlása körül. Pedig a megoldás, bár több tényezőből tevődik össze, valójában pofonegyszerű. Egyrészt régóta tudjuk, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Ráadásul itt akár több dudással számolhatunk, hiszen Lennonon és McCartney-n kívül Harrison is olyan tehetség volt, aki más zenekarokban vezéregyéniség lehetett volna. […] Másrészt a Beatles története akkor ért véget, amikor tagjai harmincadik életévükhöz közeledvén kezdték külön egyéniségként szemlélni a világot, és egyszeriben mindnyájuk számára teherré vált a húszas éveik legelején felvett – vagy éppenséggel a menedzsment által rájuk kényszerített – közös szerep.

Harmadrészt talán szimbolikus, mégis fontos jelentősége van annak, hogy a Beatles éppen akkor oszlott fel, amikor befejeződtek a hatvanas évek. Amikor végérvényesen felnőtt a „nagy”-nak aposztrofált generáció, amikor ez a nemzedék kénytelen volt szembesülni álmai beteljesíthetetlenségével, amikor a rendőrök könnygázgránátot dobtak a virággal tüntetők közé, és amikor a rock egy generáció lázadásából milliárdos iparággá változott.

Az olvasmányosan megírt könyv  nem csupán a Beatles feloszlásának okait elemzi, hanem részletes áttekintést ad a tagok önálló pályafutásáról is, felvázolva azt a társadalmi-kulturális hátteret, amelyben a négy egykori „gombafejű” alkotott. A kötetet egy alapos diszkográfia és kuriózumnak számító fotók egészítik ki.

Sági György regényének főhőse, Dániel úgy érzi, élete válságba jutott. Viszonyt folytat a vonzó, dinamikus Verával, ám nincs ereje elhagyni feleségét és két gyermekét. A nő választás elé állítja, a férfi pedig az írásba menekül. Hol szikár stílusú, hol áradóan érzelmes hangvételű feljegyzései alapján megelevenedik előttünk egy magyar zsidó család, a Sternek huszadik századi története, s közelről megismerhetjük Dániel – kudarcokban és sikerekben gazdag – hódításainak históriáját, a testével még alig ismerkedő, félszeg kamaszgyerek kínos próbálkozásaitól kezdve az érett, tapasztalt férfi gáláns kalandjaiig.

Családregény, erotikus önéletrajz, esszéregény a modern magyar zsidó identitás problémáiról – egyszóval: önelemzés az irodalom eszközeivel. Vajon sikerül Dánielnek megértenie saját magát, és képes lesz végre döntést hozni?

A Scolar Kiadó teljes Könyvheti kínálatáért klikk ide.


Vidd hírét!
  •  
  •