Akadályok a Braille-fordítás útjában

Vidd hírét!
  •  
  •  

Az Egyesült Államok és az Európai Unió folyton akadályokat gördít annak a megállapodásnak az útjába, amely lehetővé tenné, hogy a vakok és látássérültek könnyebben jussanak hozzá az egyes kiadványokhoz olyan formátumban, amelyet ők is értelmezhetnek – írja a The Guardian. A vakok és gyengénlátók 90%-a a fejlődő országokban él.


A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) már 2008 óta igyekszik tető alá hozni egy olyan egyezményt, amelynek következtében a vakok is könnyebben jutnának olvasnivalóhoz, ám az elmúlt négy évben komoly előrelépés nem történt. Legutóbb Genfben zajlottak egyeztetések, de a július 25-én zárult tárgyalásokon az aktivisták mély bánatára a döntést elhalasztották. Számunka ez nem csak jogi, hanem erkölcsi kérdés is, hiszen az alapvető emberi jogokról szól, nyilatkozta a hollandiai székhelyű nonprofit szervezet, az Electronic Information for Libraries programmenedzsere, Teresa Hackett.

Az Egészségügyi Világszervezet júniusi becslése szerint világszerte 285 millió látássérült ember él: 39 millió teljesen vak, 246 millió gyengénlátó, az összes 90%-a a fejlődő országokban lakik. A gazdag országokban a gyengénlátók könnyedén hozzáférhetnek a könyvekhez egy olyan formátumban is, amely lehetővé teszi számukra az olvasást: léteznek Braille-fordítások, hangoskönyvek és nagybetűvel nyomtatott könyvek – noha az Európai Unió szerint a gazdag országokban is csak a könyvek 5%-a érhető el a gyengénlátók számára is előállított formátumok valamelyikében.

Grúz vak fiú olvas Braille-írásos könyvet

Az érvényben levő, szerzői jogokat szabályozó törvények miatt a szegényebb országok nem férhetnek hozzá a már létező Braille-fordításokhoz a jogtulajdonosok engedélye nélkül. Az EU szerint ezekben az államokban a könyveknek kevesebb mint 1%-a hozzáférhető a gyengénlátok vagy vakok számára. A Spanyol Vakok Országos Szövetsége például több mint 100 000 lefordított művel rendelkezik, de a hatályban levő törvénykezés miatt nem tudják ezeket eljuttatni a latin-amerikai országokba. Ott viszont nagy szükség lenne ezekre a fordításokra – öt latin-amerikai ország (Kolumbia, Nicaragua, Mexikó, Uruguay és Chile) könyvtáraiban összesen valamivel kevesebb mint 9 000 könyv érhető el vakok számára is.

Az Európai Parlament februárban elfogadott egy határozatot, amelyben arra szólítják fel az Európai Uniót, hogy támogasson egy jogerős szerződést ez ügyben, de a jelek szerint ennek túl nagy eredménye nem volt. Az EU és az Egyesült Államok folyamatosan megakadályozza az egyezmény létrejöttét – panaszkodja James Love, a Knowledge Ecology International civil szervezet igazgatója. Hozzátette: az Obama-adminisztráció hozzáállása is megváltozott az elmúlt években; 2008-ban még pozitív jelzéseket kaptak az elnök stábjától, de mára az ő lelkesedésük is alábbhagyott. A világ legnagyobb kiadói Amerikában és Európában vannak; sokan közülük nem szeretnék, ha egy nemzetközi egyezmény korlátozná a szerzői jogaikat. Megfigyelők szerint amerikai részről az elnöki választás is hátráltató tényező lehet, az Obama adminisztráció ugyanis nem szeretné felbosszantani azt a szektort, amelyik jelentős összegekkel járulhat hozzá a választási kampányához.

Az aktivisták nem adják fel, és folytatják a lobbizást egy jogerős nemzetközi egyezmény aláírásáért – az amerikai és európai képviselők viszont a jelek szerint inkább a kiadók álláspontját képviselik. A tárgyalások novemberben folytatódnak, az amerikai elnökválasztások után.


Vidd hírét!
  •  
  •