Az Agave új szerzői 2012 végére

Vidd hírét!
  •  
  •  

Az Agave Könyvek őszi újdonságairól sejteni lehetett egyet s mást: azt például már tudtuk, hogy lesz új John le Carré-regény, folytatódik a Dexter, a Hyperion és kiadják a Barbár állatok előzményét. A kiadó augusztus 22-én lerántotta a leplet a negyedik negyedév új szerzőiről is. Ők azok:


Alma Katsu

Alma Katsu a massachusetts-i Concordban nőtt fel, ami jellemzése szerint a világ legbizarrabb kisvárosa. Az egyetem után az NSA-nél (Nemzeti Biztonsági Szolgálat) kapott állást, és úgy gondolta, hogy ez élettapasztalatnak jó lesz pár évig, utána pedig majd írhat. Végül huszonegy évig maradt a szolgálatnál, majd további tízet a CIA-nál töltött. Mivel ezeken a helyeken nagyon szigorúan meg volt szabva, hogy milyen írásokat adhat ki, nem foglalkozott az irodalommal. A változást végül egészségügyi problémák hozták el: egy időben erős fejfájásai voltak, és miközben orvostól-orvosig járt, figyelemelterelésül írni kezdett, és rájött, hogy már mióta szeretett volna ezzel foglalkozni. A komoly sikereket arató Halhatatlan (The Taker) című első könyvét 2011-ben adták ki, az Agave Könyveknek köszönhetően hamarosan magyarul is megjelenik.

Alma Katsu

A megírása során Katsut több dolog is inspirálta: az öt temetővel rendelkező bizarr kisváros, ahol felnőtt, New England hangulata, és – meglepő módon – Pinokkió, aki igazi ember szeretne lenni, ezért próbatételek elé kell állnia, ám rossz döntéseket hoz, amelyekért vezekelnie kell. Ezek mellett a férfi főszereplő megalkotását illetően nagy hatással voltak Katsura a rocksztárok, akikkel zenei kritikusként ismerkedett meg. A Halhatatlan keretes szerkezetű regény, a kerete a jelenben játszódik, a többi része pedig az amerikai puritánok korában. Főszereplője, Lanny, egy New England-i kis faluban nő fel, ahol beleszeret a település legvonzóbb fiatalemberébe, Jonathanbe, aki a leggazdagabb család legnagyobb fia is egyben. Noha Jonathan kedveli a lányt, nem tudja úgy szeretni, ahogyan Lanny őt. A lánynak aztán el kell hagynia a városkát, és Bostonban köt ki. Ott megismerkedik egy titokzatos, misztikus képességekkel rendelkező férfival, aki lehetővé teszi számára a rég vágyott bosszút Jonathanen. Csak azt kell eldöntenie, él-e a lehetőséggel.

S. J. Parris

Az S. J. Parris írói álnév Stephanie Merrittet takarja, aki 1974-ben született Dél-Kelet-Angliában, és Cambridge-ben diplomázott angol szakon. Mielőtt regényírásra adta volna a fejét, több országos napilapnál és folyóiratnál dolgozott, és még ma sem hagyta el teljesen az újságírói pályát: az Observer és a Guardian állandó munkatársa. Kritikusként gyakran tűnik fel tévés és rádiós vitákban, irodalmi fesztiválok visszajáró szereplője, zsűritag különböző irodalmi díjak döntnöki testületében és a színházi szakmában sem ismeretlen a neve. 2007-től két évig fontos résztvevője volt a Soho Theatre kortárs művészetről és politikáról folytatott beszélgetéseinek és vitaestjeinek.

S. J. Parris

Az utolsó negyedévben az Eretnek című regénye jelenik meg magyarul, ez a Giordano Bruno-sorozat első része, és az ismert domonkos rendi szerzetes életét és kalandjait mutatja be a történelem és a fikció határán egyensúlyozva. Brunót egész életében a kelleténél jobban érdekelte a filozófia és a világegyetem működése, az Eretnek elején is veszélyes művekkel ismerkedik a nápolyi kolostor falai között, és rajtakapják, amint Erasmus egyik értekezését olvassa. Minthogy a könyv történetesen szerepel az Inkvizíció fekete listáján, ha ő maga nem akar a félelmetes ítélőszék elé állni, kénytelen megszökni. Az Egyház kiátkozza, ezért Genfbe, majd Franciaországba menekül, ahol tanításból él, később pedig III. Henrik pártfogásában dolgozik tovább elméletén, mely a kopernikuszi modellen is túlmutatva vallja, hogy nemcsak, hogy a Föld kering a Nap körül, de a Nap is csak egy a sok csillag között a végtelen világegyetemben, ahol számos, a miénkhez hasonlatos naprendszer található. Ezt a nézetét a könyvben is elbeszéli, még előadást is tart róla Oxfordban, ahová vendégelőadóként érkezik azzal a szándékkal, hogy egy időre akár oktatóként is szívesen maradna az egyetemi városban. A helyzetét az oxfordi tudósok földhöz ragadtsága mellett azonban bonyolítja, hogy korábban Sir Francis Walsingham, a királynő főminisztere beszervezte kémhálózatába, és azzal a megbízással engedte útjára, hogy leplezze le az egyetem titkos katolikus közösségét és tárja fel a helyi pápista lázítók köreit. Nem sokkal később váratlanul egy gyilkosság történik, amit újabb követ, a történet pedig drámai fordulatot vesz.

Ernest Cline

Ernest Cline dolgozott már többek között felszolgálóként, videotékásként és technikai ügyfélszolgálaton is. Az 1972-es születésű amerikai alkotó már azon generáció tagja, amelynek gyermekei kényükre-kedvükre csemegézhettek a szórakoztatóipar számos különböző területéről, így elég szabadidő birtokában alaposan megismerhették a mozi, a televízió, a képregények és a számítógépes játékok világát. A megszállottság a többszörös slam poetry-nyertes Cline esetében odáig fajult, hogy egyik kedvenc filmjéhez (Nyomul a nyolcadik dimenzió) az interneten közzétett forgatókönyvet írt saját szórakoztatására, egy későbbi szkriptjéből pedig film is született (Rajongók háborúja).

Ernest Cline

Ez a lelkesedés vezetett első regényének a megírásához is: a Ready Player One minden lapjáról süt, hogy a szerzője ijesztően alapos ismerője a nyolcvanas évek popkultúrájának, hiszen csak úgy bombázza az olvasót a gyakran nyílt, néhol burkolt utalásokkal legkedvesebb alkotásaira. Cline sci-fije persze nem puszta tudás-csillogtatás és információ-halmozás, hanem szellemes és lendületes történet egy egyszerre csábító és taszító jövőről, illetve egy világraszóló versenyről, amelynek minden fordulója jobbnál jobb ötleteket és fordulatokat tartogat.


Vidd hírét!
  •  
  •