Kondor Vilmos: Budapest novemberben

Írta : Kondor Vilmos
Eredeti cím : Budapest novemberben
Eredeti kiadás : 2012
Magyar cím : Budapest novemberben
Kiadó : Agave Könyvek
Recenzált kiadás éve : 2012
Terjedelme (oldalszám) : 320
100
Vidd hírét!
  •  
  •  
  •  

Kondor Vilmos tudja, mikor kell abbahagyni egy kiválóan felépített karakter köré szőtt történetsorozatot. Annak ellenére, hogy eredetileg nem volt szándékában írni az 1956-os forradalomról, mégis jól tette, hogy meggondolta magát, hisz a magyarországi forradalom volt az utolsó olyan nagy horderejű esemény, amelyben Gordon Zsigmondnak még lehetett keresnivalója. Az azt követő történelmi kor már nem igazán volt alkalmas egy keménykötésű, mindenáron az egyéni igazságot kutató, apolitikus, megalkuvást nem ismerő, konok bűnügyi zsurnalisztának.


A Gordon-sorozat utolsó, befejező darabja semmi újat nem hoz az előzőekhez képest, mégis ugyanolyan élvezettel fogyasztható. Az olvasás során szándékosan húztam az időt, nem vittem túlzásba a napi mennyiséget, hisz így tovább élvezhettem Zsigmond, Krisztina társaságát az ötvenhatos események zajában. Kondor Vilmos történetvezetéséről, hangulatábrázolásáról, a noir hangulat megteremtésének, a különböző történelmi korok realisztikus visszaadásának képességéről már előző kötetei kapcsán írtunk, így e kötetben mindezeken túl az érzékelhető, hogy a szerző tökélyre fejlesztette az általa megkonstruált magyar hard-boiled krimi minden csínját-bínját. Kategorikusan kijelenthető, hogy a Budapest novemberben a sorozat legjobb, legütősebb darabja, amelyben Gordon Zsigmond minden eddiginél több veszélynek van kitéve, minden eddiginél keményebb fellépést tanúsít, ami nem meglepő, hisz nevelt lánya, Emma élete forog veszélyben.

Legutóbbi színrelépése, 1947 óta sokat változott Magyarország, amely nem tűrte meg a szabadon gondolkodó egyén létét, ezért Gordon Zsigmond és Krisztina Bécsben éli mindennapjait. Esze ágában sincs visszatérni Budapestre, ám egy nap a hullaházból telefonálnak, hogy azonosítsa hozzátartozója, Gellért Emma holttestét. Utóbb kiderül, a halott lány nem nevelt lánya, ellenben a nála talált személyazonossági iratokban Emma neve szerepel. Rögtön érzi, hogy baj van, ezért nincs más választása, mint Krisztinával együtt visszatérni szeretett városába, és minden veszéllyel dacolva, megkeresni Emmát. Csakhogy időközben kitör a forradalom, amely nem könnyíti meg hőseink dolgát.

A történelmi események ezúttal is a történet realitása illúziójának fenntartását segítik elő, ez esetben is találkozunk olyan, a valóságban létező alakokkal, akik az ötvenhatos, budapesti események forgatagában szerepet játszottak. Megemlíthetjük itt Jean-Pierre Pedrazzini fotóriporter, tudósító vagy Lestyán Sándor író, újságíró alakját. Emma keresése közben régi ellensége, Wayand Tibor is felbukkan, egy árulással is szembe kell néznie. Az események forgatagában pedig az olvasó nosztalgiával gondol vissza az előző részekre, és néha azon kapja magát, hogy Gordonnak még ez iránt a minden hájjal megkent ellenlábasát is megengedő mosollyal üdvözölje.

A Budapest novemberben a sorozat első két részének hagyományait viszi tovább, amelyek Gordon Zsigmond személyét helyezték előtérbe, amelyekben a hangsúly a bűntényen és annak felderítésére esett. A harmadik és negyedik részben kevésbé sikerült a szerzőnek folytatni ezt a vonalat, a Budapesti kém és a Budapest romokban kevésbé Gordon-centrikusak, a második világháború vége és a kommunista berendezkedés szerteágazó eseményei között a zsurnaliszta némiképp háttérbe szorult.

A befejező részben viszont Kondor Vilmosnak tökéletesen sikerült megtalálni a helyes arányokat, és sikeresen ötvözte az objektivitásra törekvő kor- és társadalomrajzot a krimi követelményeivel. Nyoma sincs a kísérletezésnek, a homályos mellékszálaknak vagy a kissé gyengébbre sikerült végkifejletnek (lásd. Budapest romokban). Gordon Zsigmond hétpróbás öreg rókaként, képességei és tehetsége birtokában, Krisztinával a háta mögött elegánsan oldja meg élete legnehezebb feladatát, és nyoma sincs annak, hogy fáradni látszana. Külön jó pont, hogy Gordon és Krisztina egymás iránt érzett érzelmei minden eddiginél jobban kidomborodnak. Az egyedüli dolog, ami hiányérzetet hagyott bennem, az a címválasztás, hisz az események javarésze 1956 októberében játszódik, de ez valóban csak a kákán való csomókeresés.

Gordon Zsigmond személyében olyan hőse született a magyar krimi irodalomnak, amely méltó párja amerikai, angol társainak. Kondor Vilmos műfajteremtő szándéka teljes mértékben megvalósult, és ismételten kijelentem: a Gordon-sorozat filmes adaptációt követel. Különösen, hogy a sorozat első darabja külföldön is zajos sikert aratott.

Kondor Vilmos tavaly egy interjúban kijelentette: Gordon Zsigmond alakjával már csak egyes novelláiban fogunk találkozni. “Jelenleg van pár sorozatötletem, az egyik a 19. században játszódik, a másik sokkal régebben, ám hamarosan egy thrillernek állok neki, ami a második világháború vége felé játszódik” – fogalmazott. Kiváncsian várjuk!


Vidd hírét!
  •  
  •  
  •